The present research aims to contribute to the effective development of AI literacy and thus to its proper educational integration by investigating (i) the relationship between teachers’ AI literacy and digital competence and (ii) whether this relationship varies by gender, discipline, age, and teaching experience. This is the first large-sample study in Hungary to comprehensively analyze such relationships, based on a representative sample of 1103 teachers from 13 fields of education. After a theoretical grounding and literature review, the study describes the research methodology, analyzes the empirical results, and concludes. The research contributes to the AI literacy literature by providing empirical evidence from a previously understudied population—Hungarian university teachers—and by refining the understanding of the role of digital competence in the context of technological transformation. The findings highlight that the development of AI literacy does not require a one-size-fits-all approach but rather strategies tailored to the specific needs of target groups (e.g., gender, scientific fields, and experience levels).

The extent and effectiveness of digitalization are influenced by a variety of factors, which are worth studying both separately and together, looking at how they affect each other. Typically, researched aspects in the context of education are institutional support, teachers’ beliefs about using digital tools, digital competence in teaching, technostress, self-efficacy, and the extent of digital tool use. The present study aims to center around the final aspect. It examines the separate influencing factors of information and communications technology (hereafter, ICT) use within a complex model, with the help of partial least squares structural equation modeling. The study was based on a survey of university lecturers (n = 116) at a university in Hungary that has six different training locations and five faculties. It was conducted by using an online questionnaire. To summarize the identified correlations, it can be concluded that digital competence in teaching, collegial support, ICT self-efficacy and ICT perception play a significant role in the use of technology. The effects detailed in the results can contribute to the effective digitalization of higher education institutions in several practical ways.

Összefoglaló. A tanulmány fókuszában a digitális pedagógiai kompetencia fejlesztésének jelentősége áll. Ennek eredményeként egy olyan komplex intézményi oktatásfejlesztési elképzelésről ad számot, melynek elemei – előzetes igény- és kompetenciamérés, fejlesztési folyamat, illetve visszacsatolás, azaz a fejlesztés hatékonyságának mérése – egymásba fonódva, egymásra épülve képesek hatékonyan biztosítani a felsőoktatók szisztematikus, reflektált oktatásinformatikai fejlesztését. A tanulmány az egyes elemek részletes bemutatása és létjogosultságának indoklása mellett beszámol a rendszer pilot kipróbálásának első eredményeiről és a tapasztalatokra épülő fejlesztési tervekről is. Summary. The article focuses on the significance of developing the competence of digital pedagogy. Following that, we will propose a complex plan for institutional educational development, the elements of which (preliminary needs and competence analysis, the development process itself, and feedback, i.e. measuring the efficacy of development) will be able to successfully guarantee, by building on each other in an intertwined fashion, the systematic and reflective ICT development of teachers in higher education. Apart from thoroughly introducing and giving a rationale for each element, the study will also highlight the results of the first pilot run and, by drawing conclusions from the pilot’s experiences, plans for improvement.

A tanulmány a mesterséges intelligencia felsőoktatásba történő integrációját vizsgálja Magyarországon, az egyetemi oktatók használati szokásaira, motivációira és a sikeres alkalmazást elősegítő tényezőkre fókuszálva. A tanulmányban először áttekintjük a mesterségesintelligencia-alkalmazások felsőoktatásban betöltött funkcióit, hazai szabályozási lehetőségeit, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása területén végzett, egyetemi oktatókat célzó empirikus kutatásokat. Saját kutatásunk arra keresett választ, hogy mely területeken segíti leginkább a mesterséges intelligencia az oktatási és kutatási folyamatokat, milyen okok ösztönzik az oktatókat a technológia használatára, és mi tehetné eredményesebbé az alkalmazását. Az átfogó, reprezentatív felmérés során 1103 magyar egyetemi oktató válaszait gyűjtöttük össze 13 különböző képzési területről, online kérdőívvel, 2024 elején. Az eredmények azt mutatják, hogy az oktatók leginkább rutinfeladatokra – például szövegfordításra, információgyűjtésre és nyelvtani ellenőrzésre – használják a mesterséges intelligenciát, míg a mélyebb pedagógiai lehetőségek, mint a személyre szabott tananyagok készítése, háttérbe szorulnak. Az időmegtakarítás, a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a munkaminőség javítása bizonyult a legerősebb hajtóerőnek. A hatékonyabb alkalmazást elsősorban képzésekkel, jobb eszköz-hozzáféréssel és az eligazodást segítő támogatással lehetne előmozdítani. A kutatás kiemeli a mesterségesintelligencia-műveltség fejlesztésének fontosságát, az etikai szempontok rendezésének szükségességét és az oktatók felkészítésének szerepét, ezzel gazdagítva a hazai és nemzetközi párbeszédet a mesterséges intelligencia oktatási jelentőségéről.

Labour migration from Central and Eastern Europe plays a significant role in the labour market of the European Union, yet few studies examine the direction and extent of occupational mobility triggered by migration. This study introduces a new analytical tool, the Career Benefit Index, which measures the direction of change in occupational status between the labour markets of the country of origin and the host country. The tool also enables the assessment of sociological factors that explain these changes. The index was developed using data from Hungarian workers living in Austria and Germany. The analysis revealed that educational attainment has no significant impact on career mobility. In contrast, demographic factors such as gender, age, and particularly very high-level German language proficiency strongly influence career trajectories. The index demonstrates that labour market capacities play a limited role in shaping migrants’ career paths, as the host labour markets tend to “evaluate” migrant workers primarily based on their linguistic and demographic attributes. The index and the findings contribute to a deeper understanding of labour market integration among Central and Eastern European migrants and may offer new directions for migration and employment policy analysis.

Az oktatók digitális kompetenciái központi szerepet játszanak a technológia hatékony integrálásában az oktatási-kutatási folyamatokba, melyekhez kapcsolódóan hazai vonatkozásban több kutatást végeztek. A legátfogóbb munkának számító OECD (2021) felmérés alapján az infrastruktúra fejlesztése mellett az oktatók célzott képzése és a támogató szervezeti kultúra kiépítése alapvető feltétel a sikeres digitális transzformációhoz. A hazai felsőoktatási intézményekben az utóbbi években került előtérbe a digitális pedagógiai megújulás és a kapcsolódó célzott oktatásfejlesztés, mely jellemzően a különböző felsőoktatás-fejlesztési központok támogatásával zajlik. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan tudja támogatni ezt a folyamatot egy hazai egyetem felsőoktásfejlesztő központja: kutatásunk a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) zajló digitális kompetencia mérés és fejlesztés eredményeit, valamint ezek kölcsönhatásait és támogató tényezőit vizsgálja. A kutatás célja, hogy feltárja, miként befolyásolják a különböző intézményi hatások a digitális kompetencia fejlődését. Longitudinális kutatásunk során három év empirikus adatait elemezzük, azt vizsgálva, hogy az oktatók digitális kompetenciájának alakulására milyen hatással vannak a kompetenciafejlesztő workshopok, valamint az intézményi döntések. Kutatásunk elméleti keretét a szociotechnikai rendszerek elmélete adja, amely integráltan kezeli és figyelembe veszi az emberi és a technológiai elemek kölcsönhatását. Kutatásunk során az esettanulmány módszerét alkalmazzuk, és háromféle adatforrást használtunk az elemzéshez: a DigCompEdu-kérdőívet, a kompetenciafejlesztő workshopok részvételi adatait és az intézményi dokumentumokat. Eredményeink azt mutatják, hogy az intézményi támogatás és a rendszeres workshopok jelentős mértékben hozzájárulnak az oktatók digitális kompetenciájának fejlődéséhez.