Numerous fractured hydrocarbon reservoirs exist in the metamorphic basement of the Pannonian Basin in Hungary. Many decades of experience in production have proven that these reservoirs are highly compartmentalised, resulting in a complex mosaic of permeable and impermeable domains situated next to each other. Consequently, in most fields, only a small amount of the total hydrocarbon reserve can be extracted. This paper aims to locate the potential migration pathways inside the most productive basement reservoir of the Pannonian Basin, using a multiscale approach. To achieve this, evaluation well-log data, DFN modelling and a composition analysis of fluid trapped in a vein-filling zeolite phase are combined. Data on a single well are presented as an example. The results of the three approaches indicate the presence of two highly fractured intervals separated by a barely fractured amphibolite. The two zones are probably part of the communicating fracture system inside the single metamorphic mass. The gas analysis further specifies the migrated fluids and indicates hydrocarbons of a composition similar to that of the recently produced oil. Consequently, we conclude that the two zones do not only form an ancient migration pathway but are also members of a more recent hydrocarbon system.

Primary and secondary hydrocarbon-bearing fluid inclusion (HCFI) assemblages occur in the Middle Triassic Lapis Limestone in the Szuadó Valley of the Western Mecsek Mts. The primary HCFIs were trapped in saddle dolomite crystals, and the secondary HCFIs were enclosed in calcite neospar and fracture-filling calcite. Solid bitumen is also present along fractures. The volatile compounds liberated from fluid inclusions are characterized by non-hydrocarbon and hydrocarbon species. The fluorescent properties of HCFIs, the occurrence of the solid bitumen, as well as the composition of inclusion oils indicate the migration of light oils through the Lapis Limestone. Petrographic observations suggest a prolonged oil charge event, which resulted in HCFIs beeing trapped under evolving diagenetic conditions.

A mélyfúrásokból származó fúrómagok, furadékminták anyagában csapdázódott fluidumzárványok gáz és illékony komponens tartalmának vizsgálatával lehetőség nyílik a kőzettestben egykor működött fluidumrendszerek kémiai összetételének megismerésére, azok vertikális kiterjedésének meghatározására, a paleo-fázishatárok lehatárolására. A kiválasztott fúrásszelvény mentén, a kőzetmintákból kiszabadított gázok relatív mennyiségét a mélység függvényében ábrázolva, gázprofilok, illetve ezekből további származtatott paraméterek számíthatók. A Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén megépített gázanalizátorral a fluidumzárványok mechanikai feltárása („feltörése”) alacsony nyomású-magas hőmérsékletű körülmények között történik. Az így felszabadított gázok azonosítását a törőkamrákhoz csatlakoztatott kvadrupól tömegspektrométerrel végezzük. A furadékminták vizsgálatának elengedhetetlen feltétele a minták megfelelő előtisztítása, majd a fluidumzárványok hatékony és reprodukálható feltárása, azaz a minta törése. Az optimális mérési protokoll kialakítása céljából, az adatok reprodukálhatósága és megbízhatósága érdekében a műszer törőegységeivel 250–500 μm mérettartományba eső kvarchomok minták töréstesztjeit, és eltérő típusú fúróiszapokkal szennyezett kvarchomok minták tisztítási eljárásait vizsgáltuk meg. A töréstesztek eredményei alapján a nagyobb mintamennyiség, a magasabb ütésszám vagy a megnövelt préselési idő eltérő mértékben módosítja az aprózódás hatékonyságát. Vizsgálataink alapján az optimális aprózódás, azaz a legnagyobb számú fluidumzárvány felnyitásához maximálisan 0,5–1,0 g mintamennyiség, minimum 50 db ütésszám és 1 sec ütésenkénti préselési idő szükséges. A tisztítási eljárások hatékonyságának összehasonlítása során beigazolódott, hogy a megvizsgált tisztítási módszerek esetében, a minták mosószeres tisztítása a minta-előkészítés időtartamát jelentősen megnöveli, de bizonyos minták esetében a mosás alkalmazása elkerülhetetlen a megbízható mérési eredmény elérése érdekében. Az elvégzett tesztek eredményei alapján kidolgoztuk a műszer kőzet- és furadékminták vizsgálatára alkalmazható mérési protokollját, továbbá meghatároztuk a további fejlesztési irányokat.

Numerous fractured hydrocarbon reservoirs exist in the metamorphic basement of the Pannonian Basin in Hungary. Many decades of experience in production have proven that these reservoirs are highly compartmentalised, resulting in a complex mosaic of permeable and impermeable domains situated next to each other. Consequently, in most fields, only a small amount of the total hydrocarbon reserve can be extracted. This paper aims to locate the potential migration pathways inside the most productive basement reservoir of the Pannonian Basin, using a multiscale approach. To achieve this, evaluation well-log data, DFN modelling and a composition analysis of fluid trapped in a vein-filling zeolite phase are combined. Data on a single well are presented as an example. The results of the three approaches indicate the presence of two highly fractured intervals separated by a barely fractured amphibolite. The two zones are probably part of the communicating fracture system inside the single metamorphic mass. The gas analysis further specifies the migrated fluids and indicates hydrocarbons of a composition similar to that of the recently produced oil. Consequently, we conclude that the two zones do not only form an ancient migration pathway but are also members of a more recent hydrocarbon system.