Previous research has pointed out that Industry 4.0 will lead to more sustainable production; however, it may have profound effects on European competitiveness. Today, firms in the CEE countries face a limited scope for continued economic expansion, and hence there is a growing pressure on them to move upward in the global value chain by investing heavily in advanced technology. Consequently, the authors argue that B2B firms from the CEE countries can have a massive impact on Europe’s long-term competitiveness by reversing the effect of digital transformation due to their strong interdependencies on other European economies. Therefore, in a cross-country survey, research data were collected (n = 302) about the driving forces, barriers, and role of stakeholders in the implementation of digital transformations. The authors found that some technologies are implemented much more frequently compared to others, with some indication for country specialization. The leading driving force is customer satisfaction followed by productivity and financial motives. Shortage of skilled human resources and high implementation costs are the main barriers. The firms tend to rely on universities and research centers, while the government is perceived only as a financial provider. The results are also informative for practitioners and policymakers—providing them with benchmarks.

Purpose: – The purpose of this paper is to analyse the relationship between on-the-job learning and information and communication technology (ICT). Design/methodology/approach: – Action research methodology was applied to study 62 small- and medium-sized corporations, and to interview over 200 knowledge workers and managers. The qualitative, textual data collected were transformed into 16 variables and analysed by multidimensional scaling. Findings: – The paper provides insights into the optimal use of ICT in intra-organizational knowledge transfer and learning. We found that it is essential to use the right combination and number of technologies, aligned with the organization’s internal processes. Four different types of organizations with sub-optimal usage of ICT and possible strategies for them to reach the optimal zone were identified. For successful organizational learning, however, more is needed: the individual must also understand the value of learning and must be motivated to take part in it. Research limitations/implications: – On-the-job-learning can be facilitated with ICT tools but only if the organization invests in the right levels of ICT. Too much technology can be as destructive to on-the-job learning as too little. Future research should look at other contexts (size, age, industry, etc.) to validate these findings. Practical implications: – The paper demonstrates the effective use of ICT in knowledge transfer and on-the-job learning. Originality/value: – The paper extends our understanding of human–computer collaboration. It highlights that finding the optimal level of ICT is essential for successful knowledge transfer and on-the-job learning.

A vállalatok által követett stratégiákra mint a múltbeli magatartásmintákban megfigyelhető szabályszerűségekre tekintünk. Annak ellenére, hogy ezek a magatartásminták igen változatosak, mégis a vállalati cselekvések konzisztens láncolata alapján, megfelelően alkalmazott taxonómiaképzéssel, néhány jól beazonosítható alapstratégiába sorolhatók be (lásd bővebben Miles – Snow, 1978; Antal-Mokos – Kovács, 1998; Hortoványi – Szabó 2006). Az empirikus vizsgálatokkal alátámasztott taxonómiák nemcsak feltárják az alapstratégiákat, de meg is magyarázzák a vezetési és szervezési folyamatok különbözőségeit (Ucbasaran és szerzőtársai, 2001). A vállalkozói vezetés is egy ilyen magatartásminta (latens stratégia), melynek azonosítása és alaposabb megvilágítása a cikk legfontosabb célja. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hazai kis- és középvállalatok vezetői milyen empirikus tapasztalatokkal szolgálnak a vállalkozó típusú vezetés jelenségének megértéséhez? A fentiek alapján a magyarországi vállalatvezetők vállalkozói tevékenységének empirikus vizsgálata az irodalomban beazonosított „réseket” tölti be nagymintás, kérdőíves felmérés segítségével, új kontextusban, feltörekvő piacon.

A szerzők empirikus tanulmányukban arra a kérdésre keresik a választ, hogy az EU-csatlakozás küszöbén a magyarországi vállalatok jellemzően hogyan szálltak szembe versenytársaikkal adott piaci környezetükben; hogyan kívántak előnyre szert tenni, illetve hosszabb távon is védhető pozíciót kialakítani. A stratégia tipológiák vizsgálata és kialakítása a „Versenyben a világgal 2004/2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból” című kutatás keretében valósult meg, a magyarországi vállalatok versenyképességét vizsgáló átfogó kutatási program fennállása óta immáron harmadszor.