Reconstructing the history (spatio-temporal patterns) of biological invasions at a small spatial scale is challenging, notably because the required data are often not available in sufficient quantity and quality. In this study, we present a mixed approach using six different data sources to explore the spreading history of four non-native invasive tree species, Ailanthus altissima, Celtis occidentalis, Prunus serotina and Acer negundo in a high conservation value foreststeppe habitat with an area of 1000 ha (Peszér Forest, Central Hungary). We carried out a literature search, compiled all the archived and currently valid data of the National Forestry Database (NFD) in a GIS database, conducted a full-coverage field survey, mapped all the large/old tree specimens and carried out annual ring counts, performed a hotspot analysis on the abundance data provided by the field survey and gathered local knowledge. Each of these approaches proved indispensable and their complementary use made it possible to reconstruct the invasion history of all four tree species. According to the available source literature, P. serotina was first planted in the area in 1937 and the first known occurrence of A. altissima could also be traced back to the 1930s. The examination of large specimens of C. occidentalis and querying the NFD for data related to A. negundo provided evidence that these species have been present in the area since at least the 1940s. However, based on the NFD and local knowledge, it is certain that the rapid expansion of the four tree species occurred simultaneously and only around the turn of the millennium, with a lag of at least 60-70 years. The exploration of local knowledge revealed three possible explanations, which interestingly also coincided in time. With the change in the political regime, the intensity of forest use started to decrease in the 1990s, the population of game was drastically reduced at the end of the decade and droughts became more frequent from 2000 onwards. The field survey clearly showed that these tree species were 2-3 times more prevalent and abundant than the relevant NFD data indicated. Finally, the primary hotspots of A. altissima and A. negundo overlapped with the locations of their first known occurrences, while in the case of C. occidentalis and P. serotina, they did not. However, local knowledge revealed that the former two had been ignored since at least the 1950s, while the latter two were occasionally planted until the 1990s. It is likely that the primary hotspots of C. occidentalis and P. serotina indicate the locations of these undocumented plantations.

The impact of anthropogenic disturbances on the spread of invasive species is one of the central issues of invasion biology. In our study, we aimed to investigate the relationship between certain silvicultural activities and the spread of Tree of Heaven (Ailanthus altissima) in calcareous sand forests (Peszéri-erdő, Central Hungary). We applied full-cover mapping (25 × 25 m grid) and BACI design to monitor the effects of clear-cuttings and selective thinning on the prevalence and abundance of A. altissima in several stands (in total 26 ha). We also investigated young and middle-aged artificial reforestations (4 to 26 years), where stump deposits were made (in total 30 ha). Our results indicate that silvicultural practices may significantly contribute to the spread of A. altissima. One or two years after the accomplishment of selective thinning or clear-cutting, the increase in both the small-scale prevalence and the total abundance of A. altissima was significantly higher compared to control stands. Stump deposits proved to be deterministic in the spread of A. altissima. A decrease in the abundance of A. altissima was observable only in one forest stand where verticillium wilt infection was detected, indicating a biological opportunity to control the spread of A. altissima.

A bálványfa visszaszorítására irányuló tevékenységek sikerét nagyban meghatározhatja a faj terjedési dinamikájának részleteiben való feltárása. A Peszéri-erdő erdőtömbjére (1003 ha) irányuló munkánk során archív üzemtervi adatok segítségével megkíséreltük lokális elterjedésének történetét rekonstruálni. Emellett felmértük az erdőt, amely során az adatokat nem mintavételezéssel, hanem a teljes területet lefedve gyűjtöttük saját protokoll szerint. A bálványfa erdőterületen belüli első adata az 1971-es üzemtervből származik. Elképzelhető, hogy a faj valóban nem sokkal ezelőtt kerülhetett be. Az ezt követő évtizedekben a faj elterjedésében ugrásszerű növekedéseket tapasztalhatunk. A rendelkezésünkre álló utolsó év (2016) leíró lapjai alapján a faj az erdőrészletek közel 50%-ában megtalálható, míg saját felmérésünk alapján ez 90%-ra emelkedik. A jelenleg hatályos üzemtervben a fafajsorba az erdőrészletek kevesebb, mint 10%-ába került be. Friss adataink alapján viszont az erdőrészletek mintegy negyede súlyosan fertőzöttnek mondható.

Tanulmányunkban a mirigyes bálványfa előfordulási gyakoriságának és tömegességének változásait vizsgáltuk egyes fahasználatokkal, illetve tuskópászták kialakításával érintett meszes homoki erdőállományokban (Felső-Kiskunság, Peszéri-erdő). Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyérítések és tarvágások a fafaj magbankjának drasztikus mértékű aktiválódásához vezetnek. A fényellátottság hirtelen javulása, a talajbolygatás és a faanyagmozgatás egyéb hatásai miatt a vágások a fafaj felújulását és terjedését nagymértékben elősegítik. A kontroll állományokban mért spontán terjedéshez képest a fahasználatokkal érintett területeken – egyik évről a másikra – a tömegességi mutatók akár két nagyságrenddel is nőhetnek, a korábbi szórványos előfordulást pedig az általános előfordulás válthatja fel. A mesterséges felújítások során kialakított tuskópásztákból a fafaj gyorsan terjedhet, a fiatal erdőállományokban rövid időn belül (jóval a véghasználat előtt) dominánssá válhat. A pásztákban a tuskókból és a gyökérdarabokból felsarjadó egyedek néhány éven belül már magot hozhatnak. Mindezek igazolása mellett a verticilliumos hervadás, mint hatékony biológiai védekezési lehetőség lokális vonatkozásairól is említést teszünk.