Gábor Dániel Velkey

Dr. Gábor Dániel Velkey


Research Focus & Metrics

Academic Career Length

16Years (2011-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
1 March 2015 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ENErika Nagy
Erika Nagy
JTJudit Timár
Judit Timár
GNGábor Nagy
Gábor Nagy
GVGábor Dániel Velkey
Gábor Dániel Velkey
Tanulmányunkban a szakmai diskurzusokban hátrányos helyzetűként megjelenített rurális térségekre fókuszálunk, azok marginalizációs folyamataira helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontunk az, hogy a marginalitáskoncepció releváns értelmezési keret a „leszakadó” vidéki térségek társadalmi problémáinak megértéséhez. Az ilyen térségekben élő-működő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok – helyi lakosok és gazdasági szereplők – napi gyakorlatain keresztül vizsgáljuk azokat a mechanizmusokat, amelyekkel újratermelődnek a gazdasági-társadalmi hátrányok, a függőségek és a kirekesztettség. Írásunkban amellett érvelünk, hogy egyrészt a társadalmi marginalizálódás és a térbeli hátrányok halmozódása nem választhatók el egymástól; a vidéki terek marginalizálódása az ott élő-működő egyének, csoportok marginalizálódását is eredményezi, tovább rontva a térség helyzetét; másrészt hogy a vidéki terekben élő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok maguk is arra kényszerülnek, hogy napi gyakorlataikkal fenntartsák/újratermeljék saját (marginalizált) helyzetüket a fennálló társadalmi-térbeli struktúrák keretei között. Következtetéseinket négy magyarországi – a társadalmi és a térbeli marginalizáció számos összetevőjét hordozó – terepen végzett empirikus vizsgálatra alapozzuk.

23 February 2022 in Social Sciences
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GVGábor Dániel Velkey
Gábor Dániel Velkey
Over the past decade, the approach to socio-spatial inequalities has increasingly focused on references to the complexity of this phenomenon and on the role of its trans-economic components (mechanisms of reproduction, institutional frameworks, local specificities). Among the institutional structures of social reproduction, public services play a prominent role, including the system of education and training. In my analysis, in addition to reviewing the inequalities within the education system and their causes, I focus on a detailed exploration of the mechanisms that shape people’s access to services. In Hungary, according to the unanimous opinion of domestic analyses, changes in school inequalities (especially in the last decade) have been in the opposite direction in comparison with similar countries. Inequalities between schools have increased significantly and school segregation has become increasingly common (and accepted). My study first reviews the general structural features of the education system and its most important changes, then takes a case study approach, conducting a detailed analysis of primary school education in four municipalities in Hungary in order to explore the specific mechanisms of operation from a bottom-up perspective. The analysis of the local context also allows the specificities of the ‘place’ and the effects of hierarchies and networks beyond it to be isolated, and permits the interpretation of diverse local practices.

24 November 2019 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GVGábor Dániel Velkey
Gábor Dániel Velkey
A tanulmány a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek alakulását és újratermelését az oktatás-tanulás-képzés-nevelés rendszerén keresztül közelíti kiemelt figyelmet fordítva az állam (központi, helyi) szerepére és szerepkörei változásainak következményeire. Megközelítésünk szerint a globális gazdaság térbeli leképeződései, a regionális, nemzeti intézményi keretek, gyakorlatok és a helyi-térségi társadalmi hatások egymással szorosan összefonódva jelennek meg a konkrét szereplők konkrét helyekhez kötődő mindennapi cselekvéseiben. Elemzéseink során ezért tudatosan „alulnézetből” közelítjük a jelenségeket, ahogy azok érzékelhetővé válnak az emberek és közösségeik számára, és ahogy helyben alakítják, befolyásolják tevékenységüket. A tanulmány egy 2014−2018 között három magyarországi településen folytatott empirikus kutatás tapasztalatait foglalja össze, melyben az iskolai szelekció és szegregáció jelenségét igyekeztünk megérteni, feltárva annak legfontosabb okait és következményeit.

1 January 2020 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GVGábor Dániel Velkey
Gábor Dániel Velkey
In the early 2000s, Eva G. Fekete and myself collaborated on the research project, which titled Tackling long-term unemployment in rural spaces' that introduced a novel approach within the field. In the first section of this paper, I analyse current labour market processes of backward rural spaces along the key dimensions we had identified in that project. In the following part, I focus on rearrangements of the education system that had transformative impact on the skills and labour market position of young people living in such spaces. Thematically, this paper relies on the joint paper we had published together with Eva G. Fekete in 2002. This can be explained by the fact that public data related to politically sensitive issues (unemployment, quality of education services, institutional segregation, etc.) had to be scrutinized in both periods. Nowadays, hike in the early 2000s, we must go beyond statistics and rely on informal information to understand real-world processes. Analysis in this paper rests on public data about unemployment, such as labour market surveys of the Central Statistical Office and statistics on public works published by the Ministry of Interior. Data on education was obtained from KIRSTAT, reviews 'Indicators in public education' official databases of national competence surveys and series of field work done in the last few years. The analysis suggests that the marginal labour market position of young people who have low education skills, come from low-income families and live in declining rural spaces has scarcely improved since 2002; they are still in danger of exclusion. Long-term unemployment and public work programs (a sole source for legal, though temporary income) reproduce destructive mechanisms such as personal dependencies, disintegration of communities, and life without perspectives. The only way to break this vicious circle is to advance personal skills, which can only be achieved by improving the quality of education services and by making them accessible to all. Nevertheless, current institutional reforms entail a highly uneven system in primary education bifurcated by social structure and by student performance. Institutional inequalities reflect upon the hierarchical-administrative organisation of settlements and also on the spatial distribution of low income social groups. Centralisation processes of the last two decades favoured major urban centres with diverse education institutions (i.e. grammar schools) of high reputation and centres of vocational training with ample resources, such as infrastructure, business relations and skilled staff. Such processes marginalized those who cannot finance commuting, whose integration into broader communities is difficult, and for whom the quality of education is of less importance. As a consequence, students who are trapped in the institutions of small towns with low-quality training reproduce the social status of their parents, with no chance for upward mobility. Thus, public secondary education does not fulfil its mission on social equity, rather in its current form it is biased to reproduce socio-spatial inequalities.

6 December 2021 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GVGábor Dániel Velkey
Gábor Dániel Velkey
MMMelinda Mihály
Melinda Mihály
IGIzóra Gál
Izóra Gál
Tanulmányunk egy alföldi, zöldségtermesztőket integráló termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) működését kísérő kihívásokat és a szervezet integrációs modelljének változásait elemzi egy empirikus kutatás eredményei alapján. A szóban forgó TÉSZ a szentesi termelőszövetkezetek által alakított integrátori modellből nőtt ki a rendszerváltást követően. A válság ellenére talpon maradó szövetkezet kezdeményezte az önálló termelőket integráló szervezet létrehozását, amely segíti a közös piacra jutást, a termesztési technológia fejlesztését, a termelési volumen növelését, és jogosult uniós támogatási források lehívására. Az élelmiszerkereskedelmi szektor több lépcsőben végbemenő átalakulása a helyi termelőket is arra kényszerítette, hogy egyre nagyobb mértékben integrálódjanak a globális rendszerekbe. Ez a változás átalakította a TÉSZ szervezeti kereteit, belső és külső kapcsolatrendszerét, valamint a termelés és értékesítés folyamatának minden elemét, miközben növekvő társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatokat hordoz. Tanulmányunkban ezekre a sokszor komplex módon jelentkező kockázatokra fókuszálunk, a kihívásokra adott/adható válaszok értelmezéséhez azonban elkerülhetetlen, hogy meg vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek az államszocialista viszonyokban gyökerező és kapitalista feltételek között is eredményes integrációs modellt fenntartják. Elemzésünk elején feltárjuk azokat az adottságokat, helyi gazdasági és társadalmi sajátosságokat, amelyek szerepet játszottak e hosszabb távon is működőképesmodell kialakulásában és fennmaradásában. A folyamatokhoz komplex módon közelítünk, figyelembe vesszük a hely jellegzetességeit, a térségi összefüggéseket, az országos változásokat és a releváns nemzetközi hatásokat is. Munkánk második részében a TÉSZ létrehozásának, felépítésének és működésének alapkonstrukcióját, majd azokat a gyors és mélyreható változásokat tekintjük át, amelyek eredményeként a zöldségkereskedelemben meghatározó tényezővé váltak a multinacionális hálózatok, és amelyre a globalizálódó piacon versenyző gazdasági szereplőknek választ kell(ett)találniuk. Tanulmányunk tehát a globális gazdasági kihívások helyi következményeit tekinti át, kiemelt figyelmet fordítva a társadalmi és térbeli egyenlőtlenségekre és újratermelésükre, illetve azokra a hatásokra, melyek az alapvető javakhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést megváltoztatva erősítik a térbeli és társadalmi igazságtalanságot. Elemzésünkben a különböző földrajzi léptékű, egymással összekapcsolódó hatások helyimegjelenésére helyezzük a hangsúlyt, vagyis a helyi szereplők válaszai alapján értelmezzük a különböző léptékekről leszűrődő igazságtalanságokat.

1 September 2011 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GVGábor Dániel Velkey
Gábor Dániel Velkey
A középfokú képzés területi rendszerét a szabályozás rendszerváltás utáni immár húsz éves történetében mindössze egyetlen alkalommal, a térségi szakképző központok létrehozásakor (2007) próbálták tudatosan alakítani. A jogszabályok módosítása óta eltelt időszak vizsgálati tapasztalatai alapján és a kormányzat tervezett intézkedéseit látva kijelenthetjük, hogy sajnos ez a kétségkívül előremutató kísérlet több ok miatt is kudarcot vallott. A célok helyességét (a szakképzés képzésmódszertani megújítása, racionális csoport- és intézményszervezés – elsősorban a szétaprózottság megszüntetése érdekében –, területi összehangolás, érdemi infrastruktúra-fejlesztés, a fejlesztési források hatékony felhasználása) egyértelműen megerősítve, vizsgálataim alapján az átalakítás sikertelenségét abban foglalhatom össze, hogy nem változtak meg a működést érdemben meghatározó finanszírozási és érdekeltségi mechanizmusok, a szervezeti keretekre vonatkozó szabályozás szervezeti anarchiát eredményezett, a formális szervezeti struktúrák mögött tovább élhetett a meghaladni kívánt képzési és szervezési gyakorlat, a területi összehangolásban és a munkaerő-piaci megfelelésben kulcsszerepet betöltő regionális fejlesztési és képzési bizottságok egyrészt a politika, másrészt az intézményi és területi vagy szakmai (szakképzési) lobbik zsákmányszerzését szolgálta. E feltárt problémák rendezése érdekében tanulmányom zárófejezetében hét pontban konkrét javaslatot teszek a rendszer megújításának legfontosabb irányaira.