The emerging concept of responsible research and innovation (RRI) in some ways always relates to sustainability. In the transition towards sustainability, the authors need to build responsibility for both society and the environment in higher education and management education. Non-formal approaches to learning provide an opportunity to transform a student’s ‘head, heart and hand’, including at the social level as well. This paper showcases the role of experiential and transformative learning in higher education practice. Two of their courses are described and analysed, which are intended to familiarise students with the problem of sustainability within economic higher education. The authors share the theoretical and practical experiences of designing, teaching and assessing these courses. They aim to contribute to the discussion on how business education could be producing useful and credible knowledge that addresses problems important to nature and society.

Communities can play an important role in the transition toward sustainable living; however, a meso perspective bridging individual behavior and social context has rarely been applied. To address this issue, our study introduces the broad landscape of nonprofit community-based organizations as meso-level entities whose activities relate in one way or another to sustainability. Through an exploratory study relying on in-depth interviews, we examine the meaning of community and the role of sustainability in the operation of these communities. The emergence of a new authoritarianism in Hungary gives a special context for the study and enables identification of the characteristics of urban communities from “illiberal democracy.” The findings indicate the presence of five different types of community-based organizations with sustainability-related activities. We argue for the analytical usefulness of a meso-level perspective and for the importance of researching how community-based organizations help individuals in transition to a more sustainable lifestyle.

This paper discusses the role and responsibility of business organizations in a sustainability transition with a thought-provoking hypothetical construct, the cuvée organization. The aim of the paper is to introduce and conceptualize this normative concept on what sustainable and responsible business would look like in an ideal world—more specifically, which meta features should characterize a business organization that is designed for sustainability? It also tests the concept’s applicability to a micro-process, an everyday challenge any organization aiming for sustainability would face, namely discounting. The concept of the cuvée organization emerged from participatory backcasting, a normative scenario-building exercise conducted with a sustainability expert panel. In this co-creative process, the panel capitalized on the metaphor of cuvée wine and winemaking, which provided the cognitive means to chart the unknown. The emerged concept of the cuvée organization stands for a business archetype which is designed to serve a prosocial cause, subordinating activities and structural features accordingly. When applying this construct to discounting, our approach lies with ecological rationality in behavioral decision making as well as the practice-based approach of corporate strategy research. In this theoretically rigorous effort, we aim to show which meta-characteristics could support an organizational structure leading to better decision making, aiming to avoid various forms of temporal and spatial discounting. The originality of the research is filling the normative vision with details through the conceptualization of the cuvée organization. On the level of methodologies, our research contributes to understanding the novelty and applicability of backcasting processes and provides an astounding example for the use of metaphors in future studies.

This article examines how ethical innovations of community-based organizations (CBOs) contrast with profit-maximizing healthcare models. Through a multiple case study approach analysing Health in Harmony (Indonesia), Buurtzorg India and Health Center Cecosesola (Venezuela), we identify four key characteristics enabling these organizations to prioritize healthcare access and quality: (a) prioritization of needs, (b) organizational openness and participatory governance, (c) creation of autonomy-supportive environments and (d) trust-building and relationship development. The featured organizations demonstrate how ethical innovation can drive access to quality healthcare. The CBO models provide tested patterns applicable across economic sectors for organizations seeking to become socially responsible agents.

A TANULMÁNY CÉLJAI A mélyülő, globális léptékű ökológiai válság meghatározó előidézőinek egyike a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási módok terjedése. Az elmozdulás a fenntartható életmód felé szükségszerű, azonban számos nehézségbe ütközhet. Jelen kutatás a tényleges viselkedésre és annak változására fókuszálva mutatja be a közösség jelentőségét a fenntartható életmód ösztönzésére, miközben hangsúlyozza a részvételi kutatásban rejlő lehetőségeket. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Részvételi kutatást végeztünk nagyvárosi egyetemista és friss diplomás fiatalok körében, úgynevezett ökoklubok segítségével. Kvalitatív elemzésünk adatforrásai a fenntarthatóságra törekvő viselkedésről készített előzetes felmérés, az ökoklub találkozók online videofelvételei és azok leiratai, a fenntartható életmódhoz kapcsolódó heti mérések adatai, valamint egyéni reflexiós szövegek és utólagos mélyinterjúk voltak. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Kutatási eredményeink megerősítették a közösség fontosságát a fenntartható életmód felé való elmozdulásban. Az ökoklub elméleti és gyakorlati tudást adott a résztvevőknek, miközben a fogyasztói felhatalmazódás eszközeként is szolgált. Emellett kutatásunk feltárta a fenntartható szándék és a magatartás közötti eltérés jellemző okait, valamint azokat a tényezőket, amelyek segítik és akadályozzák a fenntartható életmód követését. Eredményeink egyértelműen jelzik a részvételi kutatás hasznosságát a fenntarthatóbb életmód és fogyasztás vizsgálatában. GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeink szerint a fenntartható életmód elsajátításához segítségre van szüksége a fogyasztóknak, amely érkezhet az állami, a civil és a vállalati szféra szereplőitől egyaránt. Kutatásunk eredményei a fenntarthatósággal foglalkozó közösségeken keresztül kapott támogatás hasznossága mellett érvelnek. Kutatásmódszertani szempontból pedig javasoljuk a részvételi kutatás használatát a téma mélyebb megértéséhez.