(1) Background: Info-communication technology (ICT) offers opportunities for innovations in teaching and learning methods, bringing significant changes in the world of pedagogy. The field called educational robotics is both a motivational basis for teaching and learning coding and programming, and a tool for linking STEM (Science, Technology, Engineering, and Mathematics) fields. Moreover, it might contribute to the development of cognitive and social skills. The aim of the present paper is to report on a pilot study at the intersection of neurodiversity and educational robotics. (2) Methods: The pilot study was part of a larger project, namely Robotics for the Inclusive Development of Atypical and Typical Children (RIDE). A pre-test/post-test design was used to examine the development of different cognitive processes in sixth-grade students, such as computational thinking (CT), spatial relations, visuo-constructive ability, attention, and reading ability, in relation to a robotics development program employed in the classroom. (3) Results: The results suggest a general improvement on nearly all measures. Specifically, participants’ performance improved significantly from pre-test to post-test in the visuo-constructive abilities test, they made significantly fewer reading errors, and improved substantially in their reading comprehension. (4) Conclusions: The RIDE project’s curriculum development has resulted in a highly innovative, sustainable, and inclusive package of pedagogical methods, and the pilot research shows promising results regarding the implementation of robotics in education.

The main objective of the present study is to highlight the role of technological (soft sensor) methodologies in the assessment of the neurocognitive dysfunctions specific to neurodevelopmental disorders (for example, autism spectrum disorder (ASD), attention deficit hyperactivity disorder (ADHD), and specific learning disorder). In many cases neurocognitive dysfunctions can be detected in neurodevelopmental disorders, some of them having a well-defined syndrome-specific clinical pattern. A number of evidence-based neuropsychological batteries are available for identifying these domain-specific functions. Atypical patterns of cognitive functions such as executive functions are present in almost all developmental disorders. In this paper, we present a novel adaptation of the Tower of London Test, a widely used neuropsychological test for assessing executive functions (in particular planning and problem-solving). Our version, the Tower of London Adaptive Test, is based on computer adaptive test theory (CAT). Adaptive testing using novel algorithms and parameterized task banks allows the immediate evaluation of the participant’s response which in turn determines the next task’s difficulty level. In this manner, the subsequent item is adjusted to the participant’s estimated capability. The adaptive procedure enhances the original test’s diagnostic power and sensitivity. By measuring the targeted cognitive capacity and its limitations more precisely, it leads to more accurate diagnoses. In some developmental disorders (e.g., ADHD, ASD) it could be very useful in improving the diagnosis, planning the right interventions, and choosing the most suitable assistive digital technological service.

Háttér és célok: Tanulmányunkban az olvasási teljesítmény mérésének egy újfajta változatát mutatjuk be. A hazai gyógypedagógiai-pszichológiai állapotmegismerés során használt vizsgálati módszerek gazdagítása céljából alkottuk meg a Digitális Pszichodiagnosztika Szóolvasás modult. A tesztcsomag alkalmas a szóolvasás, szóazonosítás vizsgálatára kisiskolás korban, valamint támpontokat nyújthat az olvasási zavarok szűréséhez. A hazánkban használt tesztekhez képest a tesztfelvétel moduláris és online jellege jelenti az egyik újdonságot. Másik újdonsága, hogy a klasszikus szó- és álszóolvasási feladattól eltérően lexikális döntési paradigma alapján vizsgálja a szódekódolást és a szóértést. A tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk célja a szóolvasási tesztcsomag bemérése és validálása volt. Módszer: az elméletek, módszertani leírások áttekintése után megalkottuk az olvasási anyag szókészletét és képgyűjteményét, ezt követte az online keretrendszerbe illesztett szoftverfejlesztés, majd a tesztcsomag egy pilot kutatás alapján történő kismintás bemérése. A kutatásban 2-4. osztályos, 8-12 év közötti tipikusan fejlődő gyermekek vettek részt. Eredmények: A kismintán gyűjtött eredmények feldolgozása során statisztikai próbamódszerekkel referencia értékeket rendeltünk az olvasási teljesítményekhez. Kulcsszavak: olvasás, szóazonosítás, online keretrendszer

Háttér és célkitűzés: A természeti környezetnek az egészség megőrzésében játszott szerepe régóta ismert. A természet emberre gyakorolt hatásait felfedezve és kihasználva mára a zöldgondoskodás (green care) ernyőfogalma alatt számos olyan módszer született meg, mely a természetet használja fel a gyógyításhoz vagy az egészség megőrzéséhez. Ezek a módszerek jellemzően több diszciplína talaján nőttek ki, úgymint biológia, ökológia, pszichológia, egészségtudomány, gyógypedagógia, agrár- és élettudomány. Áttekintő tanulmányunkban a hazánkban még kevésbé ismert kertterápia – terápiás kertművelés elméleti és gyakorlati lehetőségeit járjuk körbe a nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján, hangsúlyozva a módszer transzdiszciplináris jellegét. Módszer: Forráskutatás, hazai és nemzetközi forráselemzések. Eredmények: A kertterápia és terápiás kertművelés bizonyítottan hatékony kiegészítő intervenció mind az egészségügyben, mind a szociális ellátásban, valamint a gyógypedagógiai nevelésben, terápiában és rehabilitációban egyaránt. A kertterápia, terápiás kertművelés hazai bevezetése és elterjesztése fontos része a fenntartható fejlődés biztosításának a biológiai diverzitás támogatásával, a környezettudatosság, a zöldgondoskodás-szolgáltatások (green care) fejlesztésével. Következtetések: Hazánkban a kertterápia jövőbeni fejlesztését a „gyakorlat-képzés-kutatás” egységében tartjuk érdemesnek. A kertterápiás hálózatok szisztematikus kialakítása, evidenciaalapú módszer- és képzésfejlesztés biztos alapot jelenthet egy új professzió születéséhez.

A fejlődésneurológiai utánkövetés a pszichomotoros fejlődés szempontjából az átlagosnál magasabb rizikójú csecsemők és kisgyermekek folyamatos ellátásának fontos eleme. Ez a folyamat magában foglalja az érintett gyermekek szomatikus, motoros, szocio-kognitív, nyelvi, emocionális fejlődésmenetének nyomon követését és támogatását. Az utánkövetés összetettsége interdiszciplináris megközelítést tesz szükségessé, amely különböző szakterületek képviselőinek szakértelmét integrálja az átfogó és komplex ellátás biztosítása, az optimális eredmények elérése érdekében. Tanulmányunkban az interdiszciplináris fejlődésneurológiai utánkövető szakmai modellünket3 kívánjuk bemutatni, körüljárva a modell elméleti kereteit, majd esettanulmányokhoz kapcsolva a gyakorlati megvalósulását. Áttekintjük az interdiszciplináris fejlődésneurológiai folyamatmodell lépéseit. Ismertetjük az interdiszciplináris team egyes szakterületeinek jelentőségét és kompetenciáját, a sokrétű szakértelem kiaknázásának lehetőségeit a pontos diagnózisalkotásban, valamint a családokhoz illeszkedő, összehangolt és hatékony fejlesztési tervek kijelölésében. Esettanulmányok tükrében bemutatjuk mindezen összetett szempontok gyakorlati megvalósulásának lehetőségeit eltérő fejlődési utakat bejáró kisgyermekek és családjaik támogatásában.