The goal of this literature review was to outline the research currently conducted on smart meter (SM) adoption and its connection to building occupant behavior to better understand both SM technology and SM customers. We compiled our findings from the existing literature and developed a holistic understanding of the socio-demographic factors that lead to more or less energy use, the methods used to group and cluster occupants on the basis of energy use, how occupant energy use profiles are developed, and which socio-psychological determinants may influence SM adoption. Our results highlight 11 demographic variables that impact building energy use, find 9 methods commonly used to profile occupants on the basis of energy usage, and highlight 13 socio-psychological variables than can be utilized to better understand SM adoption intentions. The review findings two major deficiencies in the existing literature. First, this review highlights the lack of existing interdisciplinary research that combines occupant behavior with SM data and a clear socio-psychological framework. Second, this review underscores certain data limitations in existing SM research, with most research being conducted only on residential or office buildings and geographically in North America or Western Europe. Final policy recommendations center on increased need for interdisciplinary SM research and the need for an expanded understanding of occupant behavior and SM research across different geographies.

This paper will focus on various interrelated, intermingled but often divergent processes and phenomena condensed around the fall of communism in Budapest regarding the spatial structure and development of society and economy. It will demonstrate and analyze major tendencies, such as urban decay, gentrification, suburbanization, emergence of polycentric spatial patterns, effects of globalization, and economic proceedings that have fundamentally altered the position and picture of Budapest and its metropolitan area. It will point out local characteristics as well as the effects of general trends of socio-spatial development on Budapest and its surroundings.

The rapid growth of the metropolitan area around Budapest has led to increased traffic, infrastructure problems, and social and economic issues in the suburbs, making the sustainability of these areas a key topic in professional and public discussions. This article aims to explore the intricacies of sustainability in a suburban town by utilizing the Smart Growth framework, which is highly pertinent in Hungary. The focus of scientific and public discussions revolves around urban planning to curb urban sprawl and enhance public transportation usage. Our analysis concentrates on compactness, commuting, and community, utilizing quantitative survey data between 2018 and 2023. Our findings demonstrate that the town under analysis is dense regarding common and regular services, but depends significantly on the central area for more specialized services. The local community is tightly interconnected and shows no evidence of atomization. The commuting patterns show that polycentricity leads to new spatial connections and a growing reliance on cars, even while the quantity of vehicles is still growing. These results indicate that assessing the sustainability of suburbs may not be universally applicable, and examination should be conducted at the town level. Secondly, the sustainability of suburban areas may be distinct from the sustainability of denser, urbanized places.

The rapid growth of the metropolitan area around Budapest has led to increased traffic, infrastructure problems, and social and economic issues in the suburbs, making the sustainability of these areas a key topic in professional and public discussions. The article aims to explore the intricacies of sustainability in a suburban town by utilizing the Smart Growth framework, which is highly pertinent in Hungary. The focus of scientific and public discussions revolves around urban planning to curb urban sprawl and enhance public transportation usage. The analysis concentrates on compactness, commute, and community, utilizing quantitative survey data between 2018 and 2023. The findings demonstrate that the town under analysis is dense regarding common and regular services but depends significantly on the central area for more specialized services. The local community is tightly interconnected and shows no evidence of atomization. Commuting patterns show that polycentricity leads to new spatial connections and a growing reliance on cars, even while the quantity of vehicles is still growing. The results indicate that assessing the sustainability of suburbs may not be universally applicable, and examination should be conducted at the town level. Secondly, the sustainability of suburban areas may be distinct from the sustainability of denser, urbanized places.

A városfejlesztés egyik legújabb paradigmája, az úgynevezett okosváros-tervezés is immár közel két évtizedes múltra tekint vissza, ezért lehetőség nyílt a folyamat egyfajta fejlődéstörténetének, „evolúciójának” megrajzolására. Bár igen rövid időszakról van szó, mégis figyelemre méltó párhuzamokat azonosíthatunk a várostervezés egészének folyamatával a 20. század második felétől kezdve. Cikkünk ebből a megközelítésből kiindulva mutatja be az okosváros-tervezés három szakaszát a nemzetközi szakirodalomban kibontakozó diskurzus elemzésével. Először számba veszi a fogalommeghatározása körül kialakult különbségeket, kérdéseket és dilemmákat. Ezt követően részletesen vizsgálja az említett három szakaszt (a megjelenés évei; kritikák megfogalmazása, mint második szakasz; majd megújulás és ismételt felívelés) a domináns szakmai párbeszéd elemzése révén. Az eredmények azt mutatják, hogy bár éles határvonalakat nem lehet húzni, és számos téma a kezdetektől „átível” a folyamaton, egyfajta hangsúlyeltolódás mégis azonosítható. Ezt a szakaszolást pedig rá lehet vetíteni a 20. század második felétől jellemző városfejlesztési folyamatokra általában és egyfajta párhuzamként egyaránt. A tanulmány további része az elméleti elemzést egy, a témához kapcsolódó hazai kutatás eredményeinek bemutatásával is igyekszik megvilágítani, melynek témája az okosváros-eszközök, a helyi fejlesztés és a helyi közösség viszonyrendszerének vizsgálata volt. Ennek legfőbb tanulsága szerint a legkisebb településekre általában túlzott terhet ró mind az anyagi, mind az emberi erőforrások oldalán az infokommunikációs eszközök működtetése, és hasznát is kevéssé látják, míg a nagyobbaknál erre nagyobb szükség és igény is van. Főképpen a kisebb lélekszámú településeken hiányzik az ehhez szükséges technológiai, szervezeti és menedzsment háttér és -kapacitás, és jelentős idegenkedés is tapasztalható e települési körben.