This research aimed to contribute to the literature on internet addiction (IA) and moral development among university students. Moral potency (MP) encompasses the interconnected dimensions of moral courage, moral ownership, and moral efficacy. Studies on the relationships between students’ problematic behaviors (e.g., IA) and cognitive processes like MP, mindfulness (MI), and psychological capital (PsyCap) are scarce in educational research. Therefore, this study investigated the relationships among IA, MP, MI, and PsyCap in university students. This study included 868 undergraduate students from a state university in Ethiopia, with 526 male students (60.6%) and 342 female students (39.4%). Participants’ ages ranged from 21 to 29 years, with a mean age of 22.31 and a standard deviation of 4.03. The findings indicated that IA was negatively correlated with MI, PsyCap, and MP. Both MI and PsyCap showed positive correlations with MP. Importantly, this study revealed that IA had a direct and negative impact on MI, PsyCap, and MP. Further, MI and PsyCap partially mediated and fully mediated the relationship between IA and MP. These findings suggest that cultivating MI and positive PsyCap among university students could be an important strategy to reduce the risks of IA and enhance their moral development. This study contributes to the limited research on the complex relationships between technology use, psychological resources, and moral functioning in emerging adulthood.

The COVID-19 pandemic had far-reaching effects on various areas of everyday life. In several countries, singing, the most accessible form of musical expression, was banned, as was the use and teaching of wind instruments. Nevertheless, innovations in music education combined with teachers' dedication and creativity introduced several elements into the teaching process which are worth using in the future.

In this study, the aim is twofold; on the one hand, we investigate extracurricular artistic activities, and on the other hand, regularity of visits to ten different artistic and cultural events, such as theatres, puppet theatres, dance and folk-dance performances, exhibitions, and musical performances for children, among 9–10 year old primary school children (N = 974). We are looking for an answer to the question of whether there is a connection between active artistic activity and the attitude towards cultural and artistic events. Additionally, we plan to identify differences in the family backgrounds of individuals who participate in artistic activities compared to those who do not. Furthermore, we will examine the influence of social, cultural, and economic capital on children’s cultural consumption and related attitudes. We tested our hypotheses using SPSS; the methods included logistic regression and factor analysis. In addition to highlighting the role of school in equalising cultural capital, the results confirm the powerful effect of generational transfer. When parents have actively engaged in artistic activities, they tend to offer enhanced support for their children’s artistic pursuits. Those who engage in certain types of extracurricular artistic activities during their childhood are more likely to exhibit more positive attitudes towards cultural events as adult consumers. However, parents’ high educational attainment and favourable financial circumstances are not the sole determinants of openness to art.

A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja, akár az általános iskola, akár a középiskola utáni továbbtanulásra gondolunk. A magyar iskolarendszerben kitüntetett elágazási pont az általános iskola utáni továbbtanulás, hiszen ez a tanulók egész iskolai pályáját és jövőjét is meghatározhatja. Az Oktatási Hivatal felvételi adatbázisai alapján lényegesen kevesebb diák jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba érettségit adó szakképzésből, mint gimnáziumból. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk a végzős szakközépiskolás tanulók felsőoktatási továbbtanulásának és tovább nem tanulásának motívumait. Ennek vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk, melynek segítségével a végzős szakközépiskolások továbbtanulási motivációját, önszelekcióját és családi háttértényezőit vizsgáljuk. A próbamérésben 105 fő végzős szakközépiskolás tanuló vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésére 2019 őszén került sor. Elemzésünkben többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az általunk vizsgált affektív tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakközépiskolások továbbtanulási szándékait.

A tanulmány a vírushelyzet következtében létrejött online oktatáshoz kapcsolódóan vizsgálja a tanulási motivációt. A kérdőíves adatfelvételben 160 pedagógus vett részt, akik az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint középiskolában tanítanak. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a pedagógusok vélekedését a diákok motiváltságáról a digitális oktatás során. Összehasonlítottuk, hogy a tanulók motiváltságában milyen különbséget látnak a pedagógusok az osztálytermi és a digitális oktatás során. Megvizsgáltuk, hogy a pedagógusok mennyire tartják hatékonynak az online térbe helyezett oktatás során alkalmazott motivációs stratégiáikat. Elemeztük, hogy a motiválási módszerek hatékonyságában milyen különbségek mutatkoztak meg az alsó és felső tagozat, valamint a középiskola között. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a pedagógusok miként vélekednek saját motiváltságukról a digitális oktatáshoz kapcsolódóan, és ez milyen összefüggésben van tanítványaik motiváltságával. A tanuló iskolafokozata mellett további elemzési szempontunk volt a pedagógus gyakorlottsága, magabiztossága az IKT-eszközök használatában, valamint az intézmény településtípusa.

Information about the paper titled "DESIGN, DEVELOPMENT AND APPLICATION OF FOCUS APP FOR ASSESSMENT OF SCHOOL READINESS" at IATED Digital Library