The research on the relationship between religion and the media has expanded in the past decades with many new directions, one of which is the examination of the creators of religious media content—more precisely, the exploration of their different role perceptions, commitment, motivations, and goals. Religious content creators are those media producers whose content appears on various media surfaces (printed press, radio, television, film, digital media), regardless of whether they perform their activities as employees of a media company or voluntarily. This study presents the research we conducted among Hungarian religious content creators between 2019 and 2020. The purpose of the study is to develop a well-founded role typology based on the defining features and modes of operation of different role types.
Our presentation focuses on the topic and relationship between religion, ecclesiastical journalism and media technology, artificial intelligence. In the first part of our presentation, we will review how artificial intelligence is changing the media industry on a global scale. As a result, what new inequalities are created in the media industry. After that, we will present which processes related to new AI applications can be automated in the field of media content production. And we also cover the transformation of the role of a journalist and the perception of a journalist’s role. In our presentation, we will demonstrate what artificial intelligence applications Hungarian religious and ecclesiastical media content creators use in their work, what attitudes they have regarding artificial intelligence, and what journalistic ethical issues concern them. We also present whether religious institutional or editorial regulations regarding the applicability of artificial intelligence are implemented or not. In our presentation, we show the results of qualitative research conducted in the fall of 2023 and quantitative research conducted in the spring of 2024. In the fall of 2023, we conducted in-depth interviews with 40 journalists regarding artificial intelligence. The gender and generational differences are clearly visible from the results. Building on this, we prepared a questionnaire in the spring of 2024, in which we also asked about the attitudes of religious and nonreligious content producers regarding artificial intelligence. In our lecture, we present the results of this research. What differences can be shown between religious and non-religious content creators in the use of artificial intelligence tools during their journalistic work.
A mentális jóllét fogalma az elmúlt évtizedekben az érdeklődés középpontjába került. Jelentős változást figyelhetünk meg a korábbi jelentéstartományhoz képest. A kortárs szakirodalomban a mentális jóllét egy olyan társadalmi konstrukció, melynek középpontjában a jelentésadás áll, és magában foglalja az egyén megküzdési stratégiáit az életének stresszoraival szemben. Az elmúlt időszakban fordult a kutatói figyelem abba az irányba, hogy a felsőoktatásban tanulók mentális egészsége a növekvő stresszhatás következtében, valamint a nehezített segítségkérés miatt komoly kihívást jelent. Ezért vizsgálatok indultak a támogató környezet, a reziliencia kialakítására irányuló tényezők feltérképezésére, hogy ezek jelentőségét megértsük szükséges megvizsgálnunk a hallgatók által alkalmazott stratégiákat, és azokat a támogató rendszereket, melyekhez segítségképpen fordulnak. Ehhez jelen kutatásban a stressz okait, és a hallgatók által működtetett öngondoskodási stratégiákat vizsgáltuk, kiemelten kezelve a jóllét fogalmának szemantikai mezejét.
A mentális egészség, a mentális jóllét kutatását erős tudományos érdeklődés övezi. A jelenség interdisz-ciplináris vizsgálataiban a kommunikáció és a médiatudomány is helyet kapott az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy a mentális egészség, illetve jóllét számos veszélynek van kitéve úgy az offline környezetben, mint a hálózat felületein. A másik ok, hogy a hétköznapi élet több aspektusa mellett a mentális segítségkérés, illetve segítségnyújtás is egyre jelentősebb mértékben van jelen a hálózaton: weblapok, applikációk, online szolgáltatások, csevegőcsoportok nyújtanak megbízható vagy kevésbé megbízható információkat, segítséget a keresőknek. Kutatásunkban magyar felsőoktatási intézmények hallgatóit kérdeztük meg kvalitatív (mélyinterjú) és kvantitatív (kérdőív) módszerekkel azzal kapcsolatban, hogy milyen online felületeken kérnek, keresnek segítséget a mentális egészségük vonatkozásában. Milyennek értékelik az onnan szerzett informá-ciókat, mit és miért tartanak hitelesnek a segítségnyújtásban. Vizsgáltuk az online mentális segítségkeresés stratégiáit, használati motivációit és az oldalak által kínált tartalmak és megjelenítési módok összefüggéseit.
A tanulmány az egészségkommunikáció főbb kutatási irányait tekinti át a digitális és a mesterséges intelligencia által alakított információs környezetben. Fogalmi keretet kínál az egészségkommunikáció három, egymással szorosan összefüggő területének – az orvos-beteg kommunikációnak, a digitális egészségértésnek és az egészségreprezentáció vizsgálatának – az értelmezéséhez. Bemutatja a betegszerep átalakulását, a digitális egészségértés növekvő jelentőségét, valamint az algoritmizált információs környezetek és a mediatizált egészségügyi tartalmak által felvetett kommunikációs kihívásokat. Emellett rámutat a digitális egészségértés társadalmi egyenlőtlenségekkel való kapcsolatára és az egészségügyi kommunikáció előtt álló új feladatokra. A tanulmány a tematikus kötet bevezetőjeként elhelyezi az egyes írásokat a kortárs egészségkommunikáció elméleti és kutatási kontextusában, megmutatva azokat az interdiszciplináris megközelítést igénylő kérdésköröket, amelyek mentén e kötet szerzői hozzájárulnak a terület hazai diszkussziójához.