The aim of this research is to examine how developmental progress and socio-emotional difficulties in early childhood are influenced by family complexity, and how socioeconomic status (SES) and interparental conflict influence these effects. To measure family complexity, full biological families, two-biological-parent families with half- and/or step-siblings, step-parent families, and single-parent families were separated. Dependent variables include the risk of developmental delay (based on ASQ-3) and socio-emotional difficulties (based on SDQ) at age 3. The data come from four waves of the Cohort ’18 Growing Up in Hungary longitudinal birth cohort study (n = 5788). Based on the results, children in all non-intact family types have a higher risk of developmental delay than do children from full biological families, when controlled only for the basic socio-demographic characteristics of children and mothers. However, controlling for family SES or interparental conflict as well, only children raised by a step-parent have a higher risk. Considering socio-emotional difficulties, children living with their biological parents but also with half- or step-siblings, or in a single-parent family, were at higher risk, even adjusted for interparental conflict. After controlling for family SES, however, only children in single-parent families have a higher risk. Parental conflict and low family SES have significant negative effects on both child outcomes, even in intact families, and together these seem to explain the adverse effect of non-intact family types. To conclude, children’s outcomes in the early years depend not only on whether they live with both their biological parents, but also on whether they are raised with half- and/or step-siblings or by a step-parent. That said, in many cases the negative impacts are due to selection effects, i.e., the fact that children of low-status parents are more likely to live in non-intact families.
Tanulmányunk az idősek háztartásszerkezetében 1990 és 2011 között bekövetkezett változásokat mutatja be keresztmetszeti adatok felhasználásával és longitudinális megközelítésben. A vizsgált időszak fontos változása az egyedül élők és az elváltak arányának növekedése az idősek több korcsoportjában. Életpálya megközelítésben az egyszemélyes háztartások időben nagy stabilitást mutatnak. A 11 éves megfigyelési időszak alatt az egyszemélyes háztartástípusból volt a legkisebb a kilépési mobilitás. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egyedülállóvá válik, nagyon kevés esélye van arra, hogy idős korában ismét együtt éljen valakivel. A másik komolyabb változás a tekintetben figyelhető meg, hogy 1990 óta növekedik a partner nélkül, gyermekeikkel élő idősek aránya. Arányuk a „fiatalabbak” körében emelkedett, ami arra utal, hogy a fiatal generációk kései önállósodása, a párkapcsolataik törékenysége komoly hatással vannak még a 60 év feletti generációk családszerkezeti formáira is. Az egyéni életpályák mikroszintű vizsgálata rámutatott arra, hogy a 2001-ben 55-69 év közötti népesség felét érintette valamilyen családszerkezeti változás a vizsgált 11 éves periódusban. A nők és afiatalabb kohorszok körében valamivel nagyobb volt az érintettség, azaz rájuk jellemzőbb volt, hogy család összetételük megváltozott 2001 és 2012 között.
Tanulmányunk célja annak vizsgálata, hogy a családszerkezet hogyan függ össze a társas-érzelmi nehézségek kockázatával kora gyermekkorban. A családszerkezet leírására kialakított változó méri, hogy egy vagy két szülő neveli-e a gyermeket; hogy a párkapcsolatra épülő család intakt vagy mozaik család-e, és hogy élnek-e a családban a gyermeknek fél- és/vagy póttestvérei. Az adatok forrása a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Az anya, valamint a gyermek demográfiai jellemzőit is kontroll alatt tartva, eredményeink jelzik, hogy a nem intakt családok különböző típusaiban a kockázati értékek magasabbak, mint az intakt családokban. Az összefüggés a nem intakt családokra jellemző kedvezőtlenebb társadalmi státusszal és egyéb tényezőkkel (szülők közötti konfliktusok, anya mentális egészsége, lakóhely területi elhelyezkedése) magyarázható.