Bevezetés: Az iskolai egészségfejlesztés koncepcióját 1996-ban hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet. Az azóta összegyűjtött tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy leghatékonyabbak az egész iskolát bevonó, minél intenzívebb és minél hosszabb időtartamú olyan programok, melyek a táplálkozásra, a testmozgásra és a lelki egészség fejlesztésére hatnak. A fentiek figyelembe vételével került sor az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program megvalósítását segítő pályázat kiírására. Ennek egyik nyertese, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium a 2010/2011-es tanévben valósította meg programját, melynek célkitűzései között szerepelt az egészséges táplálkozás és a mindennapos testnevelés lehetőség szerinti alkalmazása, a diákok személyiségfejlesztése személyközpontú pedagógiai módszerekkel, és az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatása. Módszertan: A program diákokat célzó elemeit egy előtte-utána típusú kérdőíves módszerű követéses vizsgálat értékelte. A program kezdete előtt, 2011. áprilisában az iskola minden tanulója egy online kérdőívet töltött ki tanóra keretében (továbbiakban bázisfelmérés), majd ugyanezen kérdőív kitöltésére a három következő tanév kezdetén is meghívást kapott az iskola minden tanulója. Jelen közlemény csak a követés utolsó évében (2013. szeptemberében) felvett kérdőívek (záró felmérés) adatait vizsgálta a bázisfelméréshez képest, annak érdekében, hogy azon évfolyam tanulóit értékeljük, akik mindkét felmérésben részt vettek, a bázis felmérésben 9. évfolyamosokként, a záró felmérésben 12. évfolyamosokként. A szekuláris trendek vizsgálatához a zárófelmérésben résztvevő 12. évfolyamosokat az ugyanezen tanévben 9., 10. és 11. évfolyamos tanulókhoz hasonlítottuk. A kérdőív kérdései az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour Survey of School-Aged Children, HBSC) című követéses vizsgálat 2010. évi magyar változatából származtak. Demográfiai adatok mellett a tanulók egészségi és lelkiállapotára, valamint az iskolához és a tanárokhoz fűződő viszonyra vonatkozó kérdések szerepeltek. A statisztikai analízist STATA 16.0 programmal végeztük, folytonos változók esetén kétmintás t-próbát, kategorikus változók esetén χ2 próbát alkalmaztunk. Eredmények: A bázisfelmérésben 265 fő 9. évfolyamos tanuló (54% lány) vett részt; három tanévvel később, a záró felmérés idején 175 fő 12. évfolyamos tanuló (70% lány) töltötte ki a kérdőívet. Utóbbiakat a szekuláris trendek feltérképezésére a zárófelmérés idején 9-11.évfolyamos tanulókhoz (N=504, 56% lány) hasonlítottuk. A zárófelmérés idején 12. évfolyamos fiúkat a bázisfelmérés idején 9. évfolyamos tanulókhoz hasonlítva szignfikánsan csökkent az egészségtelen ételek fogyasztása (fiúk: d=20% p<0,001; d=1,6%, p=0,003). A bázisfelmérésben részt vett tanulók szignifikánsan könnyebbnek érezték az iskolai feladatokat a zárófelmérés idején (fiúk: 15,79 SD 3,31 pont vs. 14,47 SD 3,73 pont, p=0,028, lányok: 16,48 SD 2,67 pont vs. 13,76 SD 2,76 pont, p<0,001). Következtetések: Szignifikánsan csökkent az egészségtelen étel fogyasztása, valamint könnyebbnek értékelték az iskolai feladataikat a 3 éves utánkövetés alapján azon tanulói kohorszban, akik részt vettek teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programban. Ugyanakkor az egy tanévben megvalósított program nem tudta ellensúlyozni a csökkenő testmozgás és a növekvő kábítószer-fogyasztás szekuláris trendjét. A hosszútávú értékelés korlátja, hogy csak egy...