Background: This paper describes the outcomes of an integrated health promotion programme implemented in a Hungarian high school offering health education in the curriculum, daily optional physical education, teacher training in applying a person-centered approach in teaching, and parental involvement in school activities. Methods: The evaluation used mixed methods of which results of the before-6-months-after quantitative survey among pupils is described. The health status and behaviour of students were assessed by applying the Hungarian version of the HBSC questionnaire. Results: Significant improvement was found in the self-rated health of girls (6.6% increase in being of excellent health, p = 0.04), and the consumption of sweets and sugary soft drinks decreased significantly for both genders (boys: −10.2%, p = 0.01; girls: −6.06%, p = 0.04). However, the proportion of physically inactive girls significantly increased (girls: 11.2%, p = 0.01), and substance use did not change significantly. Discussion and conclusions: The intervention had significant positive impacts on subjective health and dietary habits and could counteract the secular trend of increasing tobacco, alcohol, and drug consumption by age among adolescents, but this unfortunately does not include physical inactivity. Offsetting the most widespread health risk behavior, physical inactivity, may require mandatory daily physical education in schools.

Bevezetés: Az iskolai egészségfejlesztés koncepcióját 1996-ban hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet. Az azóta összegyűjtött tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy leghatékonyabbak az egész iskolát bevonó, minél intenzívebb és minél hosszabb időtartamú olyan programok, melyek a táplálkozásra, a testmozgásra és a lelki egészség fejlesztésére hatnak. A fentiek figyelembe vételével került sor az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében teljeskörű iskolai egészségfejlesztési program megvalósítását segítő pályázat kiírására. Ennek egyik nyertese, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium a 2010/2011-es tanévben valósította meg programját, melynek célkitűzései között szerepelt az egészséges táplálkozás és a mindennapos testnevelés lehetőség szerinti alkalmazása, a diákok személyiségfejlesztése személyközpontú pedagógiai módszerekkel, és az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatása. Módszertan: A program diákokat célzó elemeit egy előtte-utána típusú kérdőíves módszerű követéses vizsgálat értékelte. A program kezdete előtt, 2011. áprilisában az iskola minden tanulója egy online kérdőívet töltött ki tanóra keretében (továbbiakban bázisfelmérés), majd ugyanezen kérdőív kitöltésére a három következő tanév kezdetén is meghívást kapott az iskola minden tanulója. Jelen közlemény csak a követés utolsó évében (2013. szeptemberében) felvett kérdőívek (záró felmérés) adatait vizsgálta a bázisfelméréshez képest, annak érdekében, hogy azon évfolyam tanulóit értékeljük, akik mindkét felmérésben részt vettek, a bázis felmérésben 9. évfolyamosokként, a záró felmérésben 12. évfolyamosokként. A szekuláris trendek vizsgálatához a zárófelmérésben résztvevő 12. évfolyamosokat az ugyanezen tanévben 9., 10. és 11. évfolyamos tanulókhoz hasonlítottuk. A kérdőív kérdései az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour Survey of School-Aged Children, HBSC) című követéses vizsgálat 2010. évi magyar változatából származtak. Demográfiai adatok mellett a tanulók egészségi és lelkiállapotára, valamint az iskolához és a tanárokhoz fűződő viszonyra vonatkozó kérdések szerepeltek. A statisztikai analízist STATA 16.0 programmal végeztük, folytonos változók esetén kétmintás t-próbát, kategorikus változók esetén χ2 próbát alkalmaztunk. Eredmények: A bázisfelmérésben 265 fő 9. évfolyamos tanuló (54% lány) vett részt; három tanévvel később, a záró felmérés idején 175 fő 12. évfolyamos tanuló (70% lány) töltötte ki a kérdőívet. Utóbbiakat a szekuláris trendek feltérképezésére a zárófelmérés idején 9-11.évfolyamos tanulókhoz (N=504, 56% lány) hasonlítottuk. A zárófelmérés idején 12. évfolyamos fiúkat a bázisfelmérés idején 9. évfolyamos tanulókhoz hasonlítva szignfikánsan csökkent az egészségtelen ételek fogyasztása (fiúk: d=20% p<0,001; d=1,6%, p=0,003). A bázisfelmérésben részt vett tanulók szignifikánsan könnyebbnek érezték az iskolai feladatokat a zárófelmérés idején (fiúk: 15,79 SD 3,31 pont vs. 14,47 SD 3,73 pont, p=0,028, lányok: 16,48 SD 2,67 pont vs. 13,76 SD 2,76 pont, p<0,001). Következtetések: Szignifikánsan csökkent az egészségtelen étel fogyasztása, valamint könnyebbnek értékelték az iskolai feladataikat a 3 éves utánkövetés alapján azon tanulói kohorszban, akik részt vettek teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programban. Ugyanakkor az egy tanévben megvalósított program nem tudta ellensúlyozni a csökkenő testmozgás és a növekvő kábítószer-fogyasztás szekuláris trendjét. A hosszútávú értékelés korlátja, hogy csak egy...