Microalgae have been identified to produce a plethora of bioactive compounds exerting growth stimulating effects on plants. The objective of this study was to investigate the plant-growth-promoting effects of three selected strains of eukaryotic green microalgae. The biostimulatory effects of two Chlorella species (MACC-360 and MACC-38) and a Chlamydomonas reinhardtii strain (cc124) were investigated in a Medicago truncatula model plant grown under controlled greenhouse conditions. The physiological responses of the M. truncatula A17 ecotype to algal biomass addition were characterized thoroughly. The plants were cultivated in pots containing a mixture of vermiculite and soil (1:3) layered with clay at the bottom. The application of live algae cells using the soil drench method significantly increased the plants’ shoot length, leaf size, fresh weight, number of flowers and pigment content. For most of the parameters analyzed, the effects of treatment proved to be specific for the applied algae strains. Overall, Chlorella application led to more robust plants with increased fresh biomass, bigger leaves and more flowers/pods compared to the control and Chlamydomonas-treated samples receiving identical total nutrients.

Development of domestic maize cultivation largely depends on the applied agrotechnics. In keeping the increase in crop increases, the goal is to minimize crop fluctuations, and there is also an important role in the proper water supply. In our country, the yield of maize is a good water supply. The yield of maize can be significantly increased by improving the water supply of the plant. In many areas there are only very few water available for professional irrigation, so it is increasingly need to focus on modern, most water-saving irrigation technologies. In our experiment, we compare two irrigation techniques. The rain-like watering with console and the solenoid valve-controlled tape drip irrigation. Our examinations extend to mapping the properties of maize that can cause changes in the effect of irrigation and, of course, to develop crop quantities available by various irrigation technologies, since these results provide the proper income for the producer. The research was carried in Szarvas, at the school experimental field of the Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Department of Irrigation and Melioration, in 2020.

A hazai kukoricatermesztés eredményei a világon tapasztalt hozam és termésmennyiség növekedéstől jelentősen elmaradnak. Hazánkban a kukorica terméslimitáló tényezője a jó vízellátás. A kukorica termésátlaga jelentősen növelhető, ha javítjuk a növény vízellátását. Sok területen csak igen kevés víz áll rendelkezésre a szakszerű öntözéshez. Kísérletünkben csepegtetőszalagos öntözés hatását vizsgáltuk a kukorica termésátlagára. A kísérletet Szarvason, a Szent István Egyetem Agrárés Gazdaságtudományi Kar, Iskolaföldi kísérleti területén állítottuk be. Vizsgálataink alapján a hozamok 22,3-24,5%-kal növekedtek a kontroll, öntözetlen parcellák eredményeihez képest, mely a vizsgált években a termésátlag növekedése szempontjából már ökonómiailag is gazdaságos volt.

In today's climatic conditions, the yield-reducing effects of drought are increasingly being felt. Farmers should take every opportunity to mitigate these effects. Irrigation is the easiest and most effective way to eliminate the damage caused by drought, however, a new promising method has also emerged in hybrid production. The production of drought-tolerant hybrids is a new trend that can easily affect the amount and quality of crops to be harvested in a drought year. In the course of the research, we investigate the drought responses of different hybrids, in different water doses, in an environment closed from external precipitation in several replicates.

Kísérletünket Szarvason, a Szent István Egyetem Agrár és Gazdaságtudományi Kar Galambosi kísérleti telepén végeztük. Tartamkísérletünkben a különböző arányú (N, P, K) tápelemek növényfiziológiai, termésképzési hatásait vizsgáltuk. A tényezők közötti összefüggéseket 32 tápanyag ellátási szinten mértük. Kísérletünkben vizsgáltuk a kukorica tápanyag-reakcióját a klorofill tartalom változása, a levélterület és a termésátlag alakulása szempontjából. Kísérletünkben a levélterület növekedése szoros pozitív korrelációt eredményezett a termésátlag növekedésével, valamint a kukoricalevél relatív klorofill tartalmával. A tápelemek közül kísérletünkben a legjelentősebb pozitív hatást a nitrogén esetében mértük, a foszfor és a kálium hatásai kisebbek voltak.