The level of yield variation of primary crops has a considerable effect on the vulnerability of agriculture. The main factor that makes the agriculture of Hungary so vulnerable is climate change, and technological development cannot compensate for its unfavourable effects. We examined the yield failures of the two major field crops grown in Hungary that occurred during the last 100 years. The goals of our study were to determine how often yield losses at 15% and 30% occur, what their probability is and whether the probability has changed in recent decades. The Wald–Wolfowitz runs test was used to determine the randomness of yield failures. A series of yield failures for maize and winter wheat were found to be random. Based on the data for 1985–2023, failure by 15% and 30% can be expected approximately every 8th and 19th year for winter wheat and 3rd and 5th year for maize. Winter wheat yield failure at 15% shows a decreasing trend in occurrence, while at 30% it increases. On the other hand, the frequency of maize yield failure increased at both levels. The consideration of historical yield data can help to determine the extent of crop loss to be expected in the long term to maintain sustainable winter wheat and maize production in our changing climate.
2022 és 2025 között hároméves kisparcellás őszi búza fajta-összehasonlító kísérletet folytattunk le Karcagon kötött, mélyben sós réti csernozjom talajon ökológiai és konvencionális termesztési feltételek között, tíz karcagi nemesítésű őszibúza-fajtával, a ’KG Kunhalom’ fajtát használva standardként. A terméshozamokat és agronómiai paramétereket összevetettük egymással, a helyi meteorológiai adatokkal, valamint az azok alapján számított klimatikus vízmérleggel. Az eredmények kiértékelése leíró statisztika, egy- és többváltozós varianciaanalízis, valamint korrelációanalízis segítségével történt. Vizsgálataink során nem tapasztaltunk fagykárt; a talajfelszínen mért hőmérséklet egyetlen esetben sem hűlt -10 °C alá. A 2023-as év csapadékosabb és hűvösebb tavaszi-nyári időjárása az enyhébb téllel párosulva kedvezett a sárgarozsda-járványnak, amely jelentős fertőzést okozott. Bár csekélyebb mértékben, de szintén megjelentek ekkor a gabona-lisztharmat, a szárrozsda és a vörösrozsda is. A fajták között szignifikáns különbségek mutatkoztak betegség-ellenállóságban és a főbb agronómiai jellemzők tekintetében. Ökológiai termesztésben a terméshozam pozitívan korrelált a fenofázisok hosszával, a növénymagassággal és az állóképességgel; a gyomosság és a terméshozam között negatív kapcsolatot igazoltunk. A terméshozamot minden tenyészidőszakban statisztikailag igazolhatóan befolyásolta a fajtaválasztás, és a termesztési rendszer; ezen felül szignifikáns évjárathatást, valamint kölcsönhatást mutattunk ki a genotípus és az agroökológiai tényezők között is. A csapadékösszeg és a klimatikus vízmérleg (kiemeltképp szárbainduláskor) szorosan, pozitívan korreláltak a kevésbé fertőzött fajták esetében, a konvencionális kezeléshez hasonló tendenciát követve. Ugyanezen fajtáknál az ökológiai termesztési rendszerben az őszi vegetációs időszakban pozitív-, míg a szárbaindulástól a reproduktív szakasz végéig negatív igazolható összefüggést találtunk a terméshozam és az átlaghőmérséklet között; konvencionális termesztési feltételek között hasonlóképp viselkedett mindegyik vizsgált búzafajta.