Ever-growing cities constantly increase the distance between suburban regions and semi-urban areas on the perimeter of the cities, where traditional crop production can take place with relatively fewer restrictions. The implementation of ultra-short supply chains implies moving the means of crop production as close to inhabitants as possible. Two main directions can be identified as effective for increasing the food resilience of densely populated suburban areas; these are soil-based traditional urban agriculture and high-tech plant factories. Both approaches to crop production offer a certain level of integration with the built environment; however, these alternatives differ in terms of their contributions to environment modulation, agrobiodiversity, social well-being, and food resilience. Vertical farms can produce a high amount of nutritionally rich crops for direct use, although the involvement of inhabitants is minimal; therefore, they can be considered a service function without social advantages. Open-field plant production can contribute to the well-being of locals, but the yields are considered rather supplementary. The combination of both production approaches to strengthen common advantages is less likely; automated production technologies require a low number of highly qualified personnel; therefore, community plant factories cannot be considered possible contributors to urban social well-being in the future.

The foliar application of yeast (Saccharomyces cerevisiae) suspensions is a widely used small-scale horticultural practice against stress impacts and to boost vegetative and nutritional characteristics. In this study, the impact of two strains of S. cerevisiae was investigated on tomato (Solanum lycopersicum L.) and rocket (Eruca sativa L.) plants in terms of vegetative growth and nutritional content, focusing on antioxidant properties (FRAP, DPPH, TPC, lycopene) and chlorophyll content. The treatments were applied in two dilutions (0.1 and 1% v/v) and two frequencies (once and three times). When the type strain solutions were applied, DPPH values of both tomato and rocket samples were elevated up to 7.18 and 17.98 i%, respectively, compared to control values of 6.26 and 14.11 i%, respectively. While the other investigated antioxidant traits (FRAP, TPC, lycopene) were identical or slightly lower, than the control values, total chlorophyll content was significantly increased for tomato, up to 61.18 g/100 g, from the control value of 53.46 g/100 g, and for rocket, reaching 43.14 g/100 g, from the control value of 39.13 g/100 g, after using instant yeast solutions. Among the combinations, the double-sprayed 1% suspension and the single-sprayed 0.1% suspension had the most favorable impact on the investigated nutritional traits. Species-level application technology details are still open for refinements.

Számos kísérlet vizsgálja a levélfelületre kijuttatott élesztő oldatok növények vegetatív fejlődését elősegítő hatását, jellemzően pozitív hatást megállapítva. Kísérletünkben olyan, az ökológiai gazdálkodás gyakorlatába is könnyen beilleszthető, S. cerevisiae szuszpenziók felhasználásán alapuló módszer kidolgozására törekedtünk, amely könnyen beilleszthető a kis- és közepes gazdaságok gyakorlatába, és amely mérhető termésnövekedéssel jár. Egy nagyobb kutatás részeként, kereskedelmi forgalomban beszerezhető instant élesztő, illetve S. cerevisiae NCAIM Y.00801 törzsgyűjteményi típustörzs felhasználásával, két gyakorisággal és koncentrációban (0,1 és 1% v/v) elicitor oldatot juttattunk szabadföldön termesztett rukkola lombozatára. Kezelésenként és ismétlésenként 10-10 növényt gyűjtöttünk be a vetést követő hatodik héten. A betakarítás után lemért vegetatív paraméterek: növény friss tömeg, levéltömeg, levélszám, levélarány, maximum levélhossz, gyökértömeg, növény magasság, gyökérhossz, gyökérnyak átmérő. Eredményeink azt mutatták, hogy az alacsonyabb koncentráció kedvezőbb hatást gyakorolt elsősorban a nedves tömeg, levéltömeg, gyökérnyak átmérő és gyökértömeg esetében. A törzsgyűjteményi és instant élesztő között egyértelmű különbséget nem találtunk.

Számos kutatás igazolja a levélfelületre kijuttatott élesztőgomba oldatok termesztett növényekre gyakorolt, azok vegetatív fejlődését elősegítő hatását. Kísérletünk célja volt, egy olyan ökológiai paradicsomtermesztésben alkalmazható gyakorlati módszer kidolgozása a S. cerevisiae élesztőgomba felhasználásával, amely kis- és közepes gazdaságméretnél egyszerűen alkalmazható, valamint számottevő termésnövekedéssel jár(hat). Egy nagyobb kutatás részeként, instant kereskedelmi forgalomban beszerezhető élesztőgomba, illetve S. cerevisiae NCAIM Y.00801 törzsgyűjteményi típustörzs felhasználásával, két gyakorisággal és koncentrációban (0,1 és 1% v/v) elcitor oldatot juttattunk a paradicsom lombozatára. Az alkalmazott kezelések hatására 5-30%-kal növekedett a piacképes bogyók mennyisége. A termésminőségre a legkedvezőbb hatást az 1%-os, háromszor kijuttatott törzsgyűjteményi oldat gyakorolta.