Screen time among children in most European countries is notably high and is influenced by various sociodemographic and other factors. Our study aimed to explore the associations between parents’ sociodemographic characteristics, socioeconomic status, body mass index (BMI), physical activity, risk status for type 2 diabetes, and their children’s BMI, physical activity, and screen time. The data were sourced from the 2016 Feel4Diabetes study, involving 12,280 parents and 12,211 children aged 6–9 years (average age 8.21 years) in a cross-sectional study design. We used a logistic regression model to identify potential factors associated with children’s screen time. The results showed that mothers with tertiary education (OR = 0.64; 95%CI = 0.49–0.82; p < 0.001), the middle age group (45–54 years) (OR = 0.81 95%CI = 0.66–0.98; p = 0.033), and families with higher incomes (middle–OR = 0.85; 95%CI = 0.75–0.97; p = 0.014; high–OR = 0.8; 95%CI = 0.69–0.93; p = 0.003) were associated with a decreased chance of children spending more than 2 h/day in front of the screen. In contrast, maternal overweight/obesity (OR = 1.15; 95%CI = 1.03–1.29; p = 0.013) and lower physical activity in children were linked to an increased likelihood of more than 2 h of screen time per day. Our findings suggest that targeted interventions should be developed to mitigate excessive screen time, particularly focusing on low-income families and mothers with low educational levels.

Kutatócsoportunk északkelet-magyarországi régészeti ásatások során előkerült mesterségesen torzított koponyák több szempontú antropológiai vizsgálatával foglalkozik. A koponyák hun-germán korúnak datált (5–6. század) sírokból származnak. A mesterséges torzítás, mint szokás, koponyára tett hatásának minél részletesebb megismeréséhez szükséges, hogy a koponyák morfológiai és metrikus adatainak leírása és dokumentálása megtörténjen, de a viszonylagos kevés esetszám és a nemi differencia miatt, eddig nem volt mindig lehetőség a további elemzésekre. Jelen munkánkban ennek megoldására szeretnénk javasolni egy egyszerűen alkalmazható úgynevezett torzítási differenciaszámot (RD) a mesterséges torzítás koponyaméretekre tett hatásának kvantitatív megítélése céljából, melyet eddig még ilyen formában nem használtak kutatók.