The aim of the study was to investigate the pattern of traditional- and cyberbullying, and fighting involvement and identify its most important correlates in a nationally representative sample. We analyzed the data of Hungarian 11–18-year-old adolescents in the framework of the Health Behaviour in School-aged Children Study. A latent class analysis was performed first and afterwards a multinomial logistic regression analysis to examine factors explaining class membership. Four latent classes were identified: “high probability involvement in all forms of violence”; “low involvement in any forms of violence”; “predominantly involved in traditional bullying and fighting”; “high engagement in online victimization”. As no clear victim or perpetrator group was identified, a high overlap between these violence involvement statuses is reinforced.

The health status of Hungary’s population is unfavorable, with significant differences in health indicators not only compared to the EU15 but also to the Visegrad countries. Unfavorable health indicators can be disproportionate and particularly affect vulnerable groups, such as people with disabilities. In this study, we set out to compare the health behavior of disabled youth and youth with typical development in Hungary. We also aimed to compare the health behavior of adolescents in the Visegrad countries. The eating habits of both groups of young people we examined are unfavorable. Adolescents with disabilities experience a significantly higher rate of school stress than children with typical development in Hungary. The prevalence of somatic complaints and parameters of poor mental well-being are significantly higher in Hungary than in the other Visegrad countries. The results indicate that additional interventions are needed in Hungary and that differentiated, professional health promotion is needed for young people with disabilities. The researchers recommend extending the study to disabled adolescents living in Visegrad countries, on the basis of which an injury-specific health promotion methodology could be developed with international interprofessional cooperation.

Bevezetés: A Covid-19 világjárvány alatt gyűjtött kvantitatív és kvalitatív adatok szerint a fiatalok mentális egészsége kedvezőtlen irányba változott a pandémia időszakában. Ezen belül is még kedvezőtlenebb mentális egészségmutatókról számoltak be az idősebb serdülők, a lányok, a kevésbé jómódú és/vagy a krónikus (mentális) betegséggel élő gyermekek. Módszertan: Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása nemzetközi hátterű kutatás országosan reprezentatív, négy évente ismétlődő adatfelvételein végeztük elemzéseinket. A Covid-19 járvány hatásait leíró statisztika alapján szemléltetjük az 5–9. évfolyamosok körében a 2022-es adatok felhasználásával (N = 4 738). Mindemellett a lelki és társas jóllét egyes változóit hasonlítjuk össze 2018 és 2022 között korcsoportos bontásban, illetve bemutatjuk a változók időbeli trendjeit nemi bontásban is. Eredmények: A legtöbb tanuló (42,7–49,7%) úgy nyilatkozott, hogy a Covid-19 járvány semleges hatást gyakorolt az egész életére, az egészségére, a mentális egészségére, valamint családi és baráti kapcsolataira. Ugyanakkor azok aránya, akik szerint a pandémia nagyrészt negatív következményekkel járt, nagyobb (28,2–36,7%), mint azok aránya, akik pozitívnak ítélték meg az érzékelt hatásokat (15,8–27,2%). A járvány után a fiatalok alacsonyabb élettel való elégedettségről számoltak be, kevesebben értékelték egészségüket kitűnőnek, családjuk és barátaik támogatását magasnak, többen tapasztaltak intenzívebb pszichoszomatikus tüneteket a későbbi adatfelvétel alkalmával. A lányok és az idősebb serdülők (a 9. évfolyamra járók) kedvezőtlenebb mentális egészségmutatókkal jellemezhetők. Következtetések: Annak ellenére, hogy a pandémiás válság önmagában lehetőséget nyújtott a személyes növekedés és a családi összetartás lehetőségeinek átélésére, a hazai fiatalok esetében az észlelt hátrányok meghaladták ezeket a potenciális előnyöket. Az eredmények mindenképpen arra utalnak, hogy szükséges a hazai gyermek és serdülő mentális egészségügyi szolgáltatások erősítés (pl. távpszichiátria a telemedicina eszközeivel), rendszeres adatgyűjtések végzése, átfogó egészségfejlesztési programok fejlesztése és bevezetése, valamint mindennek keretet adó széleskörű, korosztályos (mentális) egészségstratégia kidolgozása.

The health status of Hungary's population is unfavorable, with significant differences in health indicators not only compared to the EU15 but also to the Visegrad countries. Unfavorable health indicators can be disproportionate and particularly affect vulnerable groups, such as people with disabilities. The aim of the present study is to compare the health behaviour and indicators of adolescents with disabilities in Hungary with those of the HBSC survey in the Visegrad countries, and to compare the results of the Hungarian special needs adolescent population with those of the Visegrad countries. Eating habits are unfavourable for both the Visegrad countries and the young people we studied. Children with disabilities have significantly higher rates of schoolwork stress compared to other countries. Significantly higher prevalence of somatic complaints and worse mental well-being parameters higher in Hungary than in the other Visegrad countries. The results suggest that further interventions are needed in Hungary and that differentiated, professionalised health promotion is needed for young people with disabilities. The researchers propose to extend the research to adolescents with disabilities living in the Visegrad countries, on the basis of which a methodology for injury-specific health promotion could be developed, including through interna-tional interprofessional cooperation.