As the digital age permeates higher education, the cybersecurity awareness of university students has emerged as a pressing concern. This study examines the behavioral factors influencing students’ cybersecurity practices, developing a robust, empirically validated survey. Our research applies a comprehensive framework employing both exploratory and confirmatory factor analyses (EFA; CFA) to affirm the survey’s ability to capture the intricate dimensions of students’ cybersecurity awareness. A structural equation model (SEM) has been developed to delineate and scrutinize five key dimensions of cybersecurity behaviors within the student body. Post-validation, we utilized this model to conduct a thorough comparative analysis of cybersecurity behaviors among members of the varied student demographic that participated in the survey. The investigation included an examination of behavior across genders, age groups, academic disciplines, and cultural backgrounds, shedding light on the diverse cybersecurity behaviors that define the modern student experience. Our research ultimately strives to contribute to the enhancement of digital security in educational environments, aligning student online practices with robust security measures and nurturing a cybersecurity-aware culture in academia.

A biztonságos jelszókezelés kulcsfontosságú az érzékeny adatok védelmében, a rendszerek integritásának biztosításában, a kibertámadások megelőzésében és az adatvédelmi kötelezettségek teljesítésében. A digitális oktatási eszközök térnyerésével a diákok és a tanárok egyre inkább támaszkodnak az online tanulási platformokra, tanulói adatnyilvántartó rendszerekre és a digitális kommunikációs csatornákra. Az oktatási intézmények ezen felül jelentős mennyiségű érzékeny adatot kezelnek és tárolnak, például tanulók neveit, elérhetőségeit, tanulmányi feljegyzéseket, vagy akár egészségügyi információkat is. A gyenge jelszavak és a rossz jelszókezelési szokások jogosulatlan hozzáféréshez vezethetnek, ami növeli az adatlopás, illetve más, adatokkal való illetékteken visszaélés kockázatát. A jelszavak kompromittálódása megzavarhatja továbbá a tanulás-tanítási folyamatot, például a feladatok és az osztályzatok illetéktelen megváltoztatásához, vagy megtévesztéshez vezethet. A biztonságos jelszókezelés tehát fontos védelmet jelent az ilyen típusú kockázatok csökkentésére. 2023-ban és 2024-ben két alkalommal kérdeztünk meg különböző tudományterületekről érkező egyetemi hallgatókat internetes fiók- és jelszókezelési szokásaikról. Az eredmények összevetése után megállapítható, hogy a megkérdezettek körében a jelszókezelés tekintetében mind tárgyi tudásban, mind pedig tudatossági szintben jelentős hiányosságok fedezhetők fel.

Bevezetés: A kiberbiztonsági fenyegetések száma folyamatos növekedésének és a technológiai környezet változásainak hatására a szervezetek széles körben alkalmaznak különböző sztenderdeket a kockázatok csökkentésére és a megfelelés támogatására. Ugyanakkor kevés olyan, egységes szempontrendszer szerint végzett összehasonlítás áll rendelkezésre, amely kiterjed a megközelítések gyakorlati alkalmazhatóságának és egymáshoz illeszthetőségének értékelésére is. Erre figyelemmel a tanulmány kifejezetten azt vizsgálja, hogy bizonyos sztenderdek milyen környezeti feltételek fennállása esetén adnak hatékony támogatást. Célkitűzések: A tanulmány célja a COBIT 2019, a NIST CSF, a C2M2 és az ISO/IEC 27001:2022 sztenderdek ismertetése szintetizáló jelleggel, valamint egyes attribútumok mentén azok összehasonlítása, továbbá egy gyakorlati esettanulmányon keresztül a kiválasztás és bevezetés dilemmáinak szemléltetése. Módszertan: A szerzők mindenekelőtt rögzítik az informatikai biztonság és a kiberbiztonság fogalmi kereteit, kiemelve, hogy a kiberbiztonságnak nem kizárólag technikai okok miatt, hanem a szervezeti és a vezetői felelősség szempontjából is relevanciája van. Ezt követően ismertetik a COBIT 2019 IT-irányítási fókuszú, érettségi szinteket és teljesítménymérést középpontba helyező megközelítését, illetve kitérnek a NIST CSF kockázatalapú, iparágfüggetlen, moduláris felépítésére, bemutatják továbbá a C2M2 kritikus infrastruktúrákra optimalizált érettségi modelljét, valamint az ISO/IEC 27001:2022 tanúsítható ISMS-követelményeit. A sztenderdek összehasonlításához egyedi szempontrendszert dolgoztak ki, amelynek segítségével értékelik a rendszerek célját, alkalmazhatóságát, tanúsíthatóságát, iparági fókuszát és implementációs összetettségét, rámutatva egyúttal arra is, hogy nem létezik egy valamennyi szervezet számára egységes „legjobb megoldás”, hiszen a választás alkalmával figyelemmel kell lenni többek között a szervezet egyedi céljaira és a kockázati profiljára. A cikk kiegészítő jelleggel tartalmaz egy esettanulmányt, amelyben a szerzők egy ipari nagyvállalat ISO/IEC 27001:2022 szerinti eltéréselemzésén keresztül kívánják szemléltetni a gyakorlati megvalósítással járó kihívásokat, valamint a fejlesztési javaslatok megfogalmazásának szükségességét. Eredmények: Az összehasonlító elemzés eredményeként a szerzők rávilágítottak, hogy a COBIT 2019 a vállalati IT-irányítás és az üzleti célok összehangolásában képes magas fokú támogatást biztosítani, illetve az érettségi szemlélet is érvényesül, ugyanakkor tanúsításra nincs lehetőség. A NIST CSF moduláris felépítésének és iparágfüggetlen jellegének köszönhetően kifejezetten alkalmas a kiberbiztonsági kockázatok kezelésének elősegítésére. A rendszer érettségalapú megközelítéssel ugyan nem bír, de előnyének tekinthető, hogy más sztenderdekkel együtt is fenntartható. A C2M2 erőssége a kritikus infrastruktúrák érettségi szintjének vizsgálata és a fejlesztési területek egyértelmű azonosítása úgy, hogy az IT mellett az OT-környezetre is ráilleszthető. Az Információbiztonsági Irányítási Rendszer (ISMS) formális követelményei elsődlegesen az ISO/IEC 27001:2022 szabványra épülnek, egy kockázatalapú kontrollrendszert bocsátva az alkalmazó szervezet rendelkezésére. A tanúsíthatósága és széles körű ismertsége miatt bizalomépítő eszközként lehet rá tekinteni az üzleti kapcsolatok létesítése és fenntartása során. Ugyanakkor megállapítható, hogy az implementációja jelentős erőforrás-ráfordítást igényelhet, főként az adminisztratív terhek miatt. Ezt kiegészítve, az esettanulmány rámutatott arra, hogy nagyvállalati IT-környezetben végzett eltéréselemzéshez szükséges a hatókör tudatos megállapítása, valamint a rendszerkritikusságon alapuló priorizálás, ellenkező esetben annak elvégzése aránytalan erőforrás-ráfordítással járhat. A vizsgálat gyakorlati eredményeként létrejött az eltérések strukturált minősítése, ami közvetlenül...

Az oktatási szektor világszerte egyre gyakrabban válik kibertámadások célpontjává, melyet nemzetközi kutatási eredmények is alátámasztanak. A digitális oktatási-, tanulást támogató és tanulmányi adminisztrációs informatikai rendszerek elterjedésével az oktatási intézmények egyre több személyes, vagy érzékeny adatot kezelnek elektronikusan, illetve támaszkodnak ezeknek a rendszereknek a szolgáltatásaira a tanítás-tanulási folyamat során. Az adatok biztonságának, továbbá az oktatási rendszerek rendelkezésre állásának fenntartásához nélkülözhetetlen a tanárok és diákok megfelelő szintű kiberbiztonsági tudatossága, ezen belül is a biztonságos jelszókezelés. A nem megfelelő jelszóhasználati gyakorlatok növelhetik az adatokhoz való illetéktelen hozzáférések kockázatát, vagy kiesést okozhatnak a tanítás-tanulási folyamatban. A tanulmányban szereplő kutatás 2023-ban, illetve 2024- ben készült, magyar egyetemi hallgatók körében. A vizsgálat több hiányosságot tár fel a jelszókezelés terén, amely rávilágít arra, hogy szükség van célzott oktatási és tudatosságnövelő programokra, amelyek segítenek a hallgatók kiberbiztonsági tudatosságának és felkészültségének javításában.