Gábor Winkler

Prof. Dr. Gábor Winkler


Research Focus & Metrics

Academic Career Length

24Years (2003-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
1 April 2010 in Orvosi Hetilap
Verified
Journal Article
Closed access
GWGábor Winkler
Gábor Winkler
THTibor Hidvégi
Tibor Hidvégi
GVGyőző Vándorfi
Győző Vándorfi
GJGyörgy Jermendy
György Jermendy
A cukorbetegség − különösen 2-es típusú formája − előfordulása világszerte fokozatosan nő, ezt tükrözik a hazai adatok is. A késői prognózis szempontjából meghatározó jelentőségű érszövődmények megelőzésének, illetve késleltetésének egyik előfeltétele az anyagcserezavar időben történő kórismézése. Ezt segítheti a célzott szűrés, költség-hatékonysági szempontokat szem előtt tartva elsősorban a diabetesre fokozott kockázattal rendelkezők körében. A Magyar Diabetes Társaság, a 77 Elektronika Kft. támogatásával, az országban először, kockázatalapú szűrővizsgálatot indított az alapellátásban dolgozók bevonásával. A szűrés két lépésben történt. Első fázisában a nemzetközileg validált FINDRISC kérdőív magyar változatának kitöltésére került sor, a kérdésekre adott válaszokat pontozási rendszerrel értékeltük (maximálisan elérhető pontszám 26). A ≥12 pontértékkel rendelkező személyek esetében az Egészségügyi Világszervezet előírásait követve éhomi vércukorvizsgálat, kétes értéke esetén 75 grammos glükózterhelés történt, vénás plazmából történő, laboratóriumban végzett vércukormérésekkel. A szűrővizsgálatban 2008. április 1.–2009. március 31. között 8921 személy (59,7% nő, 40,3% férfi) vett részt. A ≥12 pontszámmal rendelkező 4286 személy [életkor: 53,4±11,4 év, testtömegindex (BMI): 29,9±4,9 kg/m 2 , haskörfogat: 101,1±12,7 cm] közül 3733 (87,1%) az éhomi vércukor meghatározása alapján normális glükóztoleranciájúnak bizonyult, míg 283 főnél (6,6%) IFG, 122 esetben (2,85%) IFG, 19 személynél (0,44%) izolált IGT volt megállapítható. Manifeszt, de a szűrés megtörténtéig nem ismert diabetest ismertünk fel 129 személy (3,01%) esetében. Ha a laboratóriumi vizsgálat szükségességét jelentő ponthatárt magasabb értékben (≥15, illetve ≥20 pont) határoztuk meg, nőtt a glükózintoleranciában szenvedők aránya. Az antropometriai paraméterek közül legkifejezettebben a BMI növelte a kóros pontszám-kategóriába kerülés esélyét [egységnyi (1 kg/m 2 ) BMI-növekedés a kockázatot 24,7%-kal növelte (95%-os megbízhatósági tartomány: 23,3–26,2%)]. A kockázatalapú diabetesszűrés egyszerű és hatékony módszer a szénhidrátanyagcsere-zavarok korai felismerésére, ezért annak szélesebb körű, egészségbiztosítói támogatással történő bevezetése indokolt.

25 June 2023 in Orvosi Hetilap
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GTGyula Tomasics
Gyula Tomasics
LSLászló Schandl
László Schandl
APAnnamária Polyák
Annamária Polyák
GWGábor Winkler
Gábor Winkler
Az intestinalis mikrobiom fontos szerepet tölt be a szervezet élettani folyamataiban. Egyik legfontosabb szerepe a rövid szénláncú zsírsavak termelése, ami meghatározó jelentőségű az ép bélbarrier és immunhomeostasis fenntartásában A mikrobiomban bekövetkező – táplálkozási szokások, rendszeres gyógyszerhasználat, egyéb tényezők okozta – dysbiosis a barrierfunkció károsodásával járhat, ami lipopoliszacharidok portalis keringésbe való transzlokációját váltja ki. Ezek szubklinikai gyulladás fenntartásával elhízás, inzulinrezisztencia, zsírmáj kialakulásához vezethetnek. Patogén kórokozók portalis keringésbe jutása molekuláris mimikrit, következményes autoimmunitás révén béta-sejt-destrukciót okozhat. Mindkét mechanizmus diabetes mellitushoz vezethet. A dolgozat áttekinti az intestinalis mikrobiom 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben bekövetkező változásait, a kísérletes és klinikai adatokat. Kiemeli, hogy noha ismereteink ma még nem elégségesek a napi klinikai gyakorlat segítésére, bővülésük segítheti egyes adatok prognosztikai hasznosítását. Mindehhez azonban még további vizsgálatok és megfigyelések szükségesek. Orv Hetil. 2023; 164(25): 981–987.

22 October 2023 in Orvosi Hetilap
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GWGábor Winkler
Gábor Winkler
JKJános Tibor Kis
János Tibor Kis
KKKrisztina Arapovicsné Kiss
Krisztina Arapovicsné Kiss
LSLászló Schandl
László Schandl
A mono-, majd duális hormon(inkretin)receptor-agonisták terápiába állítását követően a 2-es típusú diabetes és az elhízás gyógyszeres kezelésének egyik új lehetőségeként a hármashormonreceptor-stimulálás, a glükagonreceptor kiegészítő aktiválása felé fordult a figyelem. A dolgozat a szénhidrát-anyagcserében betöltött szerepe mellett áttekinti a glükagon további élettani feladatait, kiemelten az intrainsularis parakrin szabályozásban, az energiaforgalomban és az étvágy befolyásolásában való részvételét. Kitér a hármas kombináció lehetséges előnyeire, és röviden érinti az első hármashormonreceptor-agonistával, a retatrutiddal kapcsolatos preklinikai humán vizsgálatok hatékonysággal és biztonságossággal kapcsolatos adataira is. A biztató eredmények további megerősítése előrelépést jelenthet e kórformák és kísérő állapotaik – így a steatosis hepatis − kezelésében. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1656–1664.

1 June 2016 in Orvosi Hetilap
Verified
Journal Article
Open access
GWGábor Winkler
Gábor Winkler
Metformin is the basic drug of antihyperglycemic therapy in type 2 diabetes: according to actual therapeutic guidelines, it should be given in the absence of contraindications or intolerance during the whole course of the disease even after the initiation of insulin therapy. Recently more and more details have been explored regarding the molecular background of its effects, however, in parallel with the enormous growing knowledge, the number of questions still waiting to be answered has also grown. This review article deals with data already crystallized as well as with details not definitely cleared up. Genetic polymorphisms as well as potential drug interactions influencing the effects of metformin are also briefly summarized. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 882–891.

1 December 2019 in Orvosi Hetilap
Verified
Journal Article
Open access
GWGábor Winkler
Gábor Winkler
PHPéter Hajós
Péter Hajós
JKJános Tibor Kiss
János Tibor Kiss
Glucagon-like peptide-1 (GLP1) and their receptor agonists – beside their blood glucose lowering and central effects- affect also the gastrointestinal function in many respects. They slow down the stomach emptying, the motility of the small bowel and colon – this is the explanation for the “ileal brake” terminology –, stimulate the function of exocrine pancreatic acinar cells and increase amylase production. GLP1 receptor agonists belong to the defining tools of the blood glucose lowering therapy in type 2 diabetes. Their long- and short-acting derivatives have different influence on the fasting and the postprandial blood glucose, respectively. By introducing the term non-prandial and prandial type analogues – which seems to be forced in light of the newer data – the potential slowdown in gastric emptying is the center of interest, lately, however, especially in the case of long-acting GLP1 variants, at least such attention should be paid to controlling bowel function. The article reviews the physiological effects of GLP1 on the gastrointestinal tract and draws attention to the potential for the prevention of possible side effects through detailed patient information and dietary advises. Orv Hetil. 2019; 160(49): 1927–1934.

8 January 2023 in Orvosi Hetilap
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GWGábor Winkler
Gábor Winkler
IWIstván Wittmann
István Wittmann
Az inzulinrezisztencia az a kóros állapot, amelyben az endogén vagy a kívülről adagolt (exogén) inzulin szöveti glükózfelvételt és -hasznosítást elősegítő hatása elmarad az anyagcseréjüket illetően egészséges személyeken megfigyelttől. Az egész szervezetet érinti, kitüntetett célszövetei a máj-, az izom- és a zsírszövet, patogenetikai és az ezek hátterében álló molekuláris biológiai folyamatai azonban részben eltérnek egymástól. Az utóbbi időben jelentősen bővültek a zsírszövet szerepével kapcsolatos ismeretek, s egyre inkább úgy látszik, hogy a diszfunkcionális zsírszövet a kóroki történések központi szereplője. A kézirat áttekinti a zsírszövet szerkezetét, az adipogenezis és a lipolízis szabályozását, a mikrobiom és a zsírszövet kapcsolatára vonatkozó adatokat, az akut és a krónikus inzulinrezisztencia különbségeit, valamint a zsírszöveti inzulinrezisztencia mérséklésére ma rendelkezésre álló terápiás eszközöket. Jóllehet szelektív zsírszöveti támadáspontú, biztonságos, hosszú távú humán alkalmazást lehetővé tevő molekula ma még nincs a reménybeli közelségben, az első, fejlesztés alatt álló „adipeutikummal” kapcsolatos állatkísérletes megfigyelések új kezelési lehetőség ígéretét vázolják fel. Orv Hetil. 2023; 164(1): 3–10.