Parents can have a significant impact on student progress, but it is unclear whether generally influential forms of parental involvement can be identified or if they have a differential impact. Our research focuses on the impact of different forms of parental involvement (at-home and in-school involvement) on primary and high school students’ academic performance, and we also examine the differences between low- and high-status families. Our quantitative research analyzed data from all students that were in Grade 6 and Grade 10 in Hungary in 2019, and we conducted analysis using the Hungarian National Competency Assessment database (n = 183.366). We examined how parental involvement affects children’s mathematics and reading achievements. The results of our research were as follows: (1) Parental involvement type impacts student achievement. Home-based PI has a negative effect, while teacher–parent conferences and discussing school events have a positive effect. (2) The link between parental involvement and student achievement is weaker for higher-status families compared to lower-status families. Based on our results, the generalizability of the positive impact of parental involvement can be questioned because not all forms of it have a favorable effect on student achievement.

A folyamatosan változó szakképzési rendszerben kiemelt szerepe van a középfokú szakképzésben dolgozó oktatóknak. Kutatásunk fő kérdése volt, hogy az intézménytípus presztízse milyen szerepet tölt be az oktatók szakmai sikerességérzetében. Online kérdőíves felmérésünkön alapuló elemzésünkben a válaszadó oktatók (N = 168) szubjektív szakmai sikerességérzetét, valamint a tudásátadás, az értékrendformálás, a szocializáció, a szakmai innováció, a kollégákkal és a szülőkkel való együttműködés, a kreativitás, a problémamegoldás és az önképzés sikerességének, valamint a szakvizsga meglétének, a hátránykompenzáló programban való részvételnek és a nemnek az általános sikerességérzetre gyakorolt szerepét vizsgáltuk. Hipotézisünk, miszerint a magasabb presztízsű intézménytípus pozitívan befolyásolja az oktatók szakmai sikerességérzetét, nem igazolódott, ugyanakkor intézménytípusonként eltérő befolyásoló tényezőket azonosítottunk.

A középfokú szakképzés 2019-es reformjának célja, hogy a szakképzés presztízsének növelése mellett az Ipar 4.0 stratégiában foglaltak szerint úgy szolgálja ki az ipar magasan képzett szakemberek iránti igényét, hogy ezzel párhuzamosan a fiatalok érdeklődésének, elképzeléseinek és vágyainak megfelelő szakmai életutat biztosítson. Tanulói kérdőíves kutatásunk során lehetőségünk nyílt a megújult középfokú szakképzési programtípusokban elsőként részt vevőket kérdezni. Jelen tanulmány a régiószintű kutatás egyik fontos szegmensének eredményeit foglalja össze, mely a fiatalok távoli jövőre vonatkozó terveiről szól. Széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalmi előzményekből tudjuk, hogy a családi háttér és a tanulmányi teljesítmény szoros kapcsolatban áll, ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy ugyanilyen összefüggést találunk-e a jövőre vonatkozó tervek mentén is. Az adatok lekérdezése a 2022/2023-as tanév során zajlott online formában. Adatbázisunk (N = 973) egy hátrányos helyzetű térség, az Észak-alföldi régió szakképzési centrumainak 11. évfolyamos tanulói válaszait tartalmazza. A régió gazdasági-társadalmi adottságaiból adódóan különösen fontos, hogy az itt élő és szakképzésben tanuló fiatalokat jobban megismerjük, különös tekintettel a szakmai végzettség megszerzése utáni terveikre, elképzeléseikre. Az adatokat SPSS program segítségével dolgoztuk fel, leíró statisztikai eljárásokkal, kereszttábla-elemzéssel és klaszteranalízis módszerével. Eredményeinkkel alátámasztottuk hipotéziseinket, miszerint az új szakképzési programtípusokban tanuló fiatalok esetében a magasabb társadalmi-gazdasági státus és a felsőfokú továbbtanulási utat lehetővé tevő programtípus optimistább jövőképpel jár együtt, mint az alacsony szocioökonómiai státus és az érettségit nem adó programtípus.