Background: Equanimity is widely and commonly practiced, but few have investigated the concept in clinical research. While the mediation model of neuroticism, perceived stress and depression have been demonstrated, it remains unclear whether equanimity mediates the relationship of these variables in parallel, serial or moderated mediation models. This study aimed to investigate the role of equanimity among those models. Methods: In all, 644 general participants (74.2% female, mean age = 28.28 (SD = 10.6)) provided data on the 10-item Perceived Stress Scale (PSS), the Neuroticism Inventory (NI), depression subscale of the Core Symptom Index, and the equanimity subscale of the inner Strength-based Inventory. Mediation and moderation analyses with the 5000 bootstrapping method were applied. Results: Equanimity was shown to moderate the relationship between NI/PSS and depressive symptom. Statistical evaluation supported all parallel, serial and moderated mediation models. Equanimity as a moderator provided a higher amount of percent variance explained by depressive symptoms than parallel and serial mediation models. Conclusions: Results suggest that the effect of perceived stress and neuroticism on depression can be mitigated by increasing levels of equanimity. The results demonstrated one potential benefit from practicing equanimity; enabling its extension to mental health problems could constitute an interesting focus for future research.

The prevalence of premature ejaculation (PE) across different cultures and nationalities has long been a topic of debate, with early studies suggesting that men in such regions as the Middle East and Asia experience higher rates. However, the validity of these claims has been questioned due to methodological inconsistencies and the lack of comparative studies that apply uniform diagnostic criteria across different populations. This narrative review aims to analyze the existing literature to assess whether justifiable support for cultural or national differences regarding PE prevalance truly exists. The review focused on empirical studies spanning from 1995 to 2024 that included men from multiple nationalities or cultures. Studies on patient or specialized populations or that assessed only ejaculation latencies (EL) were excluded. Three categories of studies were reviewed: (1) studies including multiple nationalities within a single analysis, (2) studies from different countries that used an identical method to determine PE status, and (3) studies employing varied methodologies to determine PE status. The review found that differences in PE prevalence across cultures are more likely due to methodological variations than true cultural or national differences. While some trends, such as slightly higher rates in Latin American and Asian countries, were noted, no consistent patterns emerged. Studies using standardized methods, like the PEDT, generally showed prevalence rates between 5% and 15%, with no clear outliers across regions. Thus, current evidence does not support significant cultural or national differences in PE prevalence. Methodological inconsistencies, such as reliance on self-report and non-standardized diagnostic criteria, likely contribute to perceived differences. Future research should focus on using standardized methodologies and include more studies from underrepresented regions, such as Latin America and sub-Saharan Africa.

Absztrakt Elméleti háttér: A drogok használatának széles körű elterjedtsége és a kipróbálás egyre korábbi időpontra kerülése miatt napjaink fontos kutatási célja a szerekhez kapcsolódó rizikó- és védő faktorok azonosítása. Az „Iskolai Egészségfejlesztés és Univerzális Drogmegelőzés” (IEUD) elnevezésű kutatást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatócsoportja indította. Reprezentatív adatok alapján hiteles képet kívántunk nyerni a 6—18 éves iskolás generáció mentálhigiénés állapotáról, ezen belül a szerhasználatról (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), a kockázati tényezőkről, illetve a védő (preventív, protektív) faktorokról. Elemzésünkben elsősorban a szerek kipróbálásának és használatának környezeti-kapcsolati összefüggéseit tártuk fel. Módszerek: A vizsgálatban 7623, 1., 3., 5., 7., 9. és 11. osztályos tanuló vett részt. Kérdőíves (tanórai) adatfelvételt végeztünk egy olyan komplex tesztbattériával, amely a szerhasználati szokásokon kívül rákérdezett a kapcsolati mintákra és modellekre, felmért továbbá számos pszichés faktort (pl. Big Five személyiségjegyek, deviancia, hangulati változók). Eredmények: A szerfogyasztási mutatók a Magyarországon készült korábbi reprezentatív vizsgálatok eredményeihez hasonlóan alakultak. A Globális Szerhasználati Mutató mintegy 51 százalékát lehet pszichoszociális változókkal magyarázni, ezen belül erősen meghatározónak találtuk a devianciát, az anyai nevelést, a családból és kortárs közösségből származó modelleket, egyes személyiségjegyeket (pl. extraverzió, neuroticizmus) és a másik nem körében való észlelt népszerűséget. Következtetések: Vizsgálatunk tanulságait a drogprevenció célkitűzéseinek és módszereinek kijelölésénél lehet alkalmazni. Álláspontunk szerint a célzott prevenció során fokozott figyelemmel kell kísérni a deviáns magatartásra veszélyeztetett csoportokat; továbbá egyes kockázatot jelentő személyiségjegyekkel bíró (pl. érzelmileg labilisabb) serdülőket. Adataink tükrében ígéretes eredményeket hozhatnak a családra fókuszáló, például szülői monitoring technikákat erősítő és a kortárscsoportokat bevonó intervenciók. Abstract Background: Drug use has been widespread and in recent years, initiation has been occurring at earlier ages. More and more studies have the aim to identify main risk and protective factors. Aim: The IEUD (School Health Development and Universal Drug Prevention) project was launched by the National Institute for Family and Social Policy, Hungary. On basis of representative data, we wanted to investigate mental health in 6—18 year old school-age children and to gain data about substance use (smoking, alcohol, and illegal drugs). The main focus of the study was to analyze environmental-relational determinants of substance use. Methods: 7623 schoolchildren (grades 1, 3, 5, 7, 9, 11) participated. A comprehensive questionnaire was administered during a school lesson. In addition to studying substance use habits, the test battery included items for relational models and patterns, and a set of other variables (e.g., Big Five personality dimensions, mood and deviance). Results: Data on substance use frequency and initiation were in accordance with former representative studies. About 51 percent of our Global Substance Use Index could be explained by psychosocial variables. Deviance, maternal attitude, family and peer models, particular personality dimensions (extraversion, neuroticism) and perceived popularity in opposite-sex peers were significant determinants. Conclusions: Findings can be used to develop more effective preventive initiatives. Focused efforts should be directed toward groups at risk (e.g., adolescents with deviant behavior and high neuroticism). Also, support of parental monitoring techniques as well as interventions based on peer support seem to be promising directions.