Rapeseed is a high-quality protein source; however, its quality primarily depends on the variety, origin, and processing method. This study aimed to examine the effectiveness of a mineral supplement (“Peelko”; 27% Ca, 3.5% Mg, 800 mg/kg Fe) in terms of whether it is suitable for reducing the remaining antinutritional substances in cold-pressed rapeseed cake, thereby improving the nutrient content and digestibility of rapeseed. The experiment was carried out with 600 Ross-308 broilers divided into three feeding groups: the control diet contained extracted soybean meal, the R treatment included 10–15% cold-pressed rapeseed cake (in grower and finisher phases), and the R+ treatment consisted of the mineral supplement in addition to the cold-pressed rapeseed cake. R+ had a beneficial effect on the FCR in the grower and finisher feeding phases; moreover, it increased the weight of thyroid glands and the T3 and T4 hormone levels in the blood serum to a lesser extent than R when compared to C (p < 0.05). Diet-specific changes could be observed through the histological examination of thyroid glands, where the acini became larger when the unsupplemented cold-pressed rapeseed cake was fed (R group). Using the mineral supplement (R+ diet) decreased the acinus diameter compared to the R diet, with a similar value to that observed in control birds. The protein content in the breast and fat content in the thigh showed milder changes in R+ than R, compared to C (p < 0.05). The relative ratio of n-6 and n-3 fatty acids narrowed in both R and R+ meat samples compared to C (p < 0.05). R+ may have a more favorable effect on oxidation processes according to the better MDA values in fresh meat (p < 0.001) and samples after 1–2 months of storage (p < 0.05) than R when compared with C. The negative modifications in the color parameters (L*, a*, and b*) and the organoleptic properties of the meat were less significant with R+ than R, compared to the control (p < 0.05). According to the results of this study, the R+ treatment was able to reduce the antinutritional effects of rapeseed, as evident from the properties of the resulting animal products.

A globális takarmányipar egyre nagyobb mennyiségű fehérjeforrást igényel, miközben a szójatermelés nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel. Az alternatív fehérjeforrások közül a repceolaj-gyártás melléktermékei, különösen a repcepogácsa és az extrahált repcedara, ígéretes lehetőséget kínálnak a monogasztrikus állatok (sertés, baromfi) takarmányozásában. A repce melléktermékek jelentős fehérjetartalommal bírnak, azonban alkalmazásukat korlátozza a magas rosttartalom és az antinutritív vegyületek, például a glükozinolátok, a szinapin és a tanninok jelenléte.Irodalmi áttekintésünk adatai alapján megállapítottuk, hogy a fizikai kezelések (például extrudálás) hatékonyan csökkenthetik az antinutritív anyagok mennyiségét, ezáltal javítva a táplálóanyagok emészthetőségét és az ízletességet. A kémiai eljárások, mint az extrahálás vagy az ammóniakezelés, tovább mérsékelhetik a glükozinolátok és a tanninok kedvezőtlen hatásait. A kombinált kezelések, például a hidrotermikus és kémiai módszerek együttes alkalmazása, hatékonyabb megoldást jelenthetnek a repce-alapú melléktermékek minőségének javítására. A jelenlegi nemesítési programok célja a glükozinolát- és rosttartalom további csökkentése, valamint a fehérje- és olajtartalom optimalizálása. A repce melléktermékeinek felhasználása a bioetanol- és a keményítőgyártás melléktermékeivel (például DDGS, CGF) kombinálva gazdaságos és fenntartható alternatívát jelenthet az extrahált szójadara részleges kiváltására. A megfelelő feldolgozási technológiák alkalmazásával a helyben megtermelt repce-alapú takarmányok hozzájárulhatnak az élelmiszerbiztonság növeléséhez és a környezeti fenntarthatósághoz.

Horváth Éva Rita „Repcepogácsa felhasználásának komplex értékelése a monogasztrikus állatok takarmányozásában” című PhD-értekezésének összefoglalója. A magyar nyelvű doktori értekezést a szerző 2025-ben nyújtotta be a Széchenyi István Egyetem Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolájában, az agrártudományok tudományterületén, az állattenyésztési tudományok tudományágban. Témavezetője Fébel Hedvig, társtémavezetője Tóth Tamás volt, a doktori iskola vezetője pedig Varga László. A disszertáció nyilvános védésére 2025. július 18-án került sor a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának akadémiai épületében. A doktori fokozat odaítélésének dátuma 2025. szeptember 5. A folyóiratban közölt írás a már megvédett doktori értekezés összefoglalójaként mutatja be a kutatás témáját és főbb eredményeit, amelyek a repcepogácsa monogasztrikus állatok takarmányozásában történő felhasználásának komplex értékeléséhez kapcsolódnak. Az értekezés és a hozzá tartozó tézisek a https://doi.org/10.15477/SZE.WAMDI.2025.005 azonosítón érhetők el. A publikáció tehát egy már lezárult és sikeresen megvédett doktori kutatás eredményeinek folyóiratban megjelenő összefoglalása.