Objectives: This systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials aimed to summarize the reported functional effects of upper limb botulinum toxin treatment in children with spastic cerebral palsy. Design: Six databases were searched in October 2022. Two independent authors screened and extracted data on upper limb function, body function, life quality, muscle tone, spasticity, goals, pain, adverse events, and client satisfaction. A random effect model meta-analysis was performed, and RoB 2 and GRADE pro tools were used. Results: A total of 4862 publications were screened, 14 trials (621 patients) included. Pooled analyses confirm a decrease in muscle tone: mean difference Ashworth scale wrist −0.85 (95% confidence interval = −1.42 to −0.27). No significant functional gain was established: Melbourne Assessment mean difference 3.13 (95% confidence interval = −3.13 to 9.3), and Assisting Hand Assessment mean difference 3.84 (95% confidence interval = −1.86 to 9.54). Botulinum toxin groups had better goal achievement: Goal Attainment Scaling T scores mean difference 9.55 (95% confidence interval = 6.05 to 13.04) and better client satisfaction: improvement had an odds ratio of 8.44 (95% confidence interval = 1.34 to 53.08). Conclusions: Results suggest that upper limb botulinum toxin treatment is effective to decrease muscle tone, but functional benefits are not clearly established. The discrepancy between subjective and objective results requires further investigation.

Background: Advances in technology have led to the emergence of new therapeutic methods such as video-game-based therapy (VGBT). This may be a promising new method for improving upper limb function, but the role and proposed uses still need to be clarified. This study aims to investigate the effectiveness of VGBT in children with cerebral palsy (CP) compared to conventional therapy (CT). Methods: A systematic search of five databases was conducted (Cochrane, Embase, Pubmed, Scopus, Web of Science) in January 2024 to identify randomized controlled trials that compared VGBT interventions with CT for children with CP. Our primary outcomes focused on tests on hand functions (HFs) (grip strength, grasp function, manual dexterity tests, hand function questionnaires tests, and upper limb fine motor function tests). A random effects meta-analysis was performed, and ROB2 and GRADE tools were used. Results: Of 2882 articles reviewed, 22 were selected, involving a total of 785 children. Three outcomes were statistically significant in favor of the intervention group: for grasp function, the standardized mean difference (SMD) was 0.80 (95% confidence intervals 0.06, 1.55); for HF questionnaires, the SMD was 0.36 (95% CI 0.04, 0.68); and for HF tests, the SMD was 0.42 (95% CI 0.03, 0.81). The ROB was high risk in two, some concerns for four and low risk in the other cases. The GRADE was moderate in two, while the remaining were low and very low in half of the papers. Conclusions: VGBT has the potential to be an effective tool for rehabilitation of disabled upper limb function in CP as an adjunct to other traditional forms of therapy by integrating it into everyday rehabilitation.

A dongaláb diagnosztizálása akár már az intrauterin életben is megtörténhet. A szülők a gyermekük betegségéről azonban jellemzően csak hetekkel később kapnak tájékoztatást. Mindeközben bőven van idejük arra, hogy az interneten keressenek információkat. A szerzők kutatásuk során arra voltak kíváncsiak, vajon mit találnak a szülők az interneten és hogyan értékelik az ott talált információkat. A szerzők a dongalábas gyermekek szülei között kérdőívet töltettek ki az internethasználatukkal kapcsolatban, illetve a „dongaláb” kulcsszót a Google keresőjébe beírva, áttekintették az első 20 weboldal tartalmát és megbízhatóságát. A tartalmi elemzés egy 100 pontos pontrendszer segítségével történt, míg a megbízhatósági elemzéshez az EgészségKommandó pontrendszerét használták. A válaszolók 97,2%-a jelezte, hogy mielőtt ortopéd orvoshoz fordult, információt keresett az interneten a dongalábról. A szülők 32,9%-a nem találta teljesen érthetőnek, 60%-a pedig nem találta elegendőnek az interneten talált információkat. A tartalmi értékelés alapján egyetlen honlap sem felelt meg a „jó” minőségi kritériumnak. Az EgészségKommandó pontrendszere alapján egyetlen honlap volt csak hitelesnek tekinthető. A szülők nagyon gyakran fordulnak az internethez információért, azonban az ott találtak egy része nem érthető és nem elegendő a számukra. A dongalábas weboldalak tartalma szakmai szempontból is közepes, gyenge minőségű. A helyzet javítása érdekében szükség lenne az internetes tartalmak frissítésére, korszerűsítésére. Mindezek azon túl, hogy segítik a betegek tájékoztatását, az orvosi munka végzését is megkönnyítik, és az orvos-beteg kapcsolatot is javítják.