This study aimed to investigate differences in mastery motivation (MM), mastery pleasure (MP), and self-concept (SC) in singing based on class type (specialized non-specialized music classes) and gender across four grades: 1, 3, 5, and 7. It also explored the relationships between students’ demographic variables and the fundamental motivational factors in music education such as MM, MP, and SC. A survey questionnaire was administered to 586 elementary students in grades 1, 3, 5, and 7 in Hungary. The findings showed that the students from specialized music classes had higher MM, MP, and SC compared to those from non-specialized classes. Female students demonstrated higher MM, MP, and SC in signing across all grades, 1, 3, 5, and 7. Moreover, a negative correlation between grade and these factors showed that the younger students had higher MM, MP, and SC in singing than the older students. Demographic factors such as gender, grade, and class type, except for parental education, significantly influenced students’ development in MM, MP, and SC in singing. This study highlights the importance of specialized music education and early engagement in developing MM, MP, and SC in singing, suggesting that appropriate approaches based on age and gender could enhance students’ musical development.

Keresztmetszeti kutatásunkban az éneklési képesség fejlődését vizsgáltuk az általános iskola 1., 3., 5., 7. évfolyamán. Mintánkat 476 nem ének-zenei tagozatos tanuló alkotta. Kutatásunkban hangközéneklés (hangköz-reprodukció és egyhang-reprodukció), valamint dallaméneklés (dallam-reprodukció és daléneklés) részteszteket különítettünk el, az éneklési képesség fejlettségét az ének-reprodukció összevont mutatója (ÉKÖM) fejezi ki. További, elkülönített változóként a hangminőséget szintén vizsgáltuk. Saját mérőeszközt fejlesztettünk, melynek reliabilitása jó. Az (ÉKÖM) szignifikáns, közepes mértékű fejlődését mutattuk ki első és harmadik évfolyam között. Ötödik évfolyamon nem következik be további fejlődés, a hetedik évfolyamosok fejlettsége pedig nem különbözik szignifikánsan az első évfolyamosokétól. Az egyes éneklési készségek esetében szintén csak harmadik évfolyamon mutatható ki szignifikáns fejlődés. Az éneklési képesség a nemek szerint eltérő ütemben fejlődik. A lányok a fiúkkal összehasonlítva a harmadik évfolyamosok kivételével szignifikánsan fejlettebbek. Ugyanakkor három készség, a hangköz-reprodukció, a daléneklés, valamint a hangminőség tekintetében iskolai tanulmányaik során nem fejlődnek. Eredményeink alapján a nem tagozatos ének-zene oktatásban, elsősorban felső tagozaton a Kerettantervben az éneklés szerepe, fejlesztése szempontjából megfogalmazott célok nem teljesülnek.

A kutatás az éneklési képesség fejlődését vizsgálja ének-zene tagozatos, valamint normál tantervű, 6–13 éves tanulók körében. Az éneklési képesség vizsgálata egyéni tesztfelvétel formájában történt saját fejlesztésű mérőeszközzel. A mintát 160 ének-zene tagozatos és 476 nem ének-zene tagozatos, 1., 3., 5. és 7. évfolyamos tanuló alkotta. Az eredmények szerint az ének-zene tagozatos tanulóknak a normál tantervű oktatásban résztvevőkkel összehasonlítva valamennyi évfolyamon szignifikánsan fejlettebb az éneklési képessége. Az 1. és 3. évfolyam között mindkét oktatási formában szignifikáns mértékű a fejlődés. 3. és 5. évfolyam között nem mutatható ki további előrelépés, az 5. és 7. évfolyam között szignifikáns mértékű a visszafejlődés a nem ének-zene tagozatosok körében. Az ének-zene tagozaton megvalósuló több gyakorlási lehetőség az éneklési képesség általános fejlettsége terén nem eredményezi az éneklés gyorsabb ütemű, jelentősebb fejlődését. Azonban két fontos részkészség, a daléneklés és a hangminőség fejlődésére pozitív hatást gyakorol az ének-zene tagozatos képzés.

Az ELTE TÓK Ének-zenei Tanszékének 2021-es zenepedagógiai konferenciája a Magyar zene és kultúra témáival foglalkozott. Ezen a konferencián hangzott el az alcímekben olvasható két előadás, melyek összefüggéseket rejtenek, s amelyeket e tanulmány kifejt. Mindkét téma a kisgyermeknevelés fontos területét jelenti, az egyetemen folyó képzés szempontjából meghatározó: a helyes hangképzéssel, artikulációval jó mintát mutatni (Kovács Katalin témája), mindezt érthető és anyanyelvünknek megfelelő szövegejtéssel, az eredeti hangzóformálásra, helyes éneklésre irányító gyakorlatokkal létrehozni (Döbrössy János témája). Zenei nevelésünk céljai Kodály Zoltán koncepciójára épülnek. Kodály elképzelésének lényeges eleme, hogy a zene átéléséhez, megértéséhez legközvetlenebbül az éneklés vezet. Zeneoktatásunkban az énekes szemlélet sokkal jobban előtérbe kell, hogy kerüljön. Az éneklés az, ami felszabadít, gazdagít, örömet ad. Az énektechnikai tudás pedig eszközt teremt a zenei feladatok megoldására. Az aktív zenélés, az éneklés, illetve a zenei képességfejlesztés lehetőséget kínál a művészet tartalmi befogadásra, személyiségfejlődésre, zenei fejlődésre.