A belvíz-veszélyeztetettség alatt azt a valószínűségi változót értjük, ami megadja, hogy adott területen mekkora valószínűséggel következik be a belvízi elöntés. Jelen cikkünkben a területhasználat váltás, a földhasználat racionalizálásának hatásait jelenítjük meg a belvíz-veszélyeztetettség mértékére. A kedvezőtlen vízgazdálkodású területek művelésének felfüggesztésének, a területhasználat megváltoztatásának (pl. erdősítés, lefolyástalan területek tározóvá alakítása, zöldítés stb.) hatását trendvizsgálatok alapján határozzuk meg, felhasználva a CORINE és a NÖSZTÉP adatbázist. A belvíz-veszélyeztetettségi térképezéshez alkalmazott területhasználati osztályértékeket módosítottuk, mellyel a területhasználatban bekövetkező feltételezett változás hatását jelenítjük meg. Az elemzés során a környezeténél mélyebb fekvésű (~450 ezer ha), erősen belvíz-veszélyeztetett területeket vettük figyelembe. A síkvidéki területeken a változás kismértékűnek tűnik, de ha a mélyfekvésű területekhez mérjük a területhasználat racionalizálását a területek 12,13%-ban csökkentette, illetve 8,42%-ban növelte a belvíz-veszélyeztetettséget. Megállapításaink szerint az egyes mezőgazdasági területek természeti adottságai által keletkező belvíz hajlam kimutathatóan csökkenthető a vízgazdálkodási körülményeket figyelembe vevő területhasználattal. Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gazdálkodás során a talajtani és vízgazdálkodási adottságokhoz kell igazítani a művelési ágakat.