The spread of the idea of the circular economy has already appeared among service providers; therefore, a growing interest in tourism can be observed. Due to its seasonal nature and because tourism is primarily operated by for-profit actors, whose aspirations focus on economic benefits, tourism in in recent years has developed in the direction of mass tourism. By overriding the approach of sustainability, all this strengthens the damaging effects of tourism on nature and society. The aim of the study is to understand and interpret the circular economy model in the tourism industry; explore the relevant literature through a review analysis and based on the synthesis of principles found in the literature, show directions of how the circular economy can be interpreted in tourism. The main contribution of the study is that besides the contextual understanding of circular tourism, it aims to provide practical issues and examples about circular solutions. The study also highlights that in addition to physical parameters, some solutions could be achieved only by reorganizing processes and practices. Furthermore, based on industrial symbiosis, tourism can support sustainable development at the individual and the regional level.
This systematic literature review focuses on slow tourism, which grew in popularity during COVID-19. It highlights the gaps in the literature for future researchers by compiling the papers published on slow tourism between 2010 and 2021. In addition, the managerial suggestions we make serve as lessons for practitioners. Developed as a systematic literature review, we used different selection criteria including papers published in English in Q1 or Q2 journals between 2010 and 2021 in the sample. This study identified the following parameters: the number of publications, the most preferred research methodology and data collection methods, and the geographical coverage of slow tourism papers. The relationship between slow tourism and sustainability is strengthened by our analysis. We identified qualitative studies, particularly in-depth interviews, as the most popular data collection method for slow tourism studies. Australia, the United Kingdom, and Poland were the most popular destinations in terms of the geographical context of these studies, followed by Italy. As the literature is missing a unified definition of slow tourism, we propose one based on the four-pillar model.
1 January 2021 in Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok
Az utóbbi években a biztonság kulcstényezővé vált az utazást befolyásoló döntések sorában. A tanulmány fő célja a turizmusbiztonság helyének meghatározása az Európai Unió tagállamainak stratégiaalkotási és marketingkommunikációs gyakorlatában. Ezt a turizmusfejlesztési stratégiák tartalomelemzésén keresztül vizsgálták a szerzők, ahol kvantitív kutatásuk során 13 témához köthető kifejezés előfordulásának gyakoriságát elemezték; míg a kvalitatív vizsgálat során a köz-, műszaki, egészség-, eligazodás- és fogyasztóbiztonság dimenziókat tárták fel. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a tagállamok stratégiáiban legnagyobb mértékben a közbiztonsággal kapcsolatos kifejezések fordultak elő, elsősorban a dokumentumok helyzetelemzési, valamint a fogyasztói trendeket bemutató fejezetekben. A kockázat, a veszély és a terrorizmus szavakat is nagy gyakorisággal említették a fogyasztók utazási döntéseit befolyásoló tényezőként. A turizmusbiztonság dimenzióit elemezve beigazolódott azon feltételezés, miszerint az országok elsősorban a közbiztonságot értik a turizmus biztonsága alatt, ezen belül főként a bűnözéssel és terrorizmussal kapcsolatosan fogalmaztak meg célokat.
A turizmus a legsérülékenyebb gazdasági szektorok közé tartozik, amelyben a krízisek sokszor előjel nélkül következnek be és súlyos károkat okoznak. Világszerte váratlanul érte a teljes turisztikai szektort a Covid19-járvány okozta válság, amellyel kapcsolatban átfogó vizsgálatot folytattunk 2020 tavaszán. Tanulmányunk a szolgáltatók válságkezelési gyakorlatát veszi górcső alá, különös tekintettel a koronavírus-járvány okozta kihívások kezelésére. A 86 hazai vállalkozás bevonásával végzett kérdőíves kutatás célja a turisztikai szolgáltatók válságkészenléti státuszának azonosítása, vagyis a korábbi válságok során szerzett tapasztalatok, az azonosított kockázatok, a válságterv megléte és a kockázatelemzés fokának vizsgálata. A megkérdezett turisztikai szolgáltatók jól azonosították a koronavírus-járvány előtti kockázatokat, azonban a válságterv megléte szem pont-jából felkészületlennek bizonyultak.
Amennyiben túllépünk a biztonság klasszikus értelmezésén, ami a jogellenes cselekményektől való mentességet – jelen esetben elsősorban a terrortámadásoktól való biztonságot – jelenti, meg kell említenünk a technikai értelemben vett biztonság számos elemét. A tágabb értelemben felfogott biztonsághoz tartozik többek között a környezet (épített és természeti), a fogyasztás, az egészség biztonsága is. De más oldalról is megközelíthetjük a kérdést. Nemcsak a turisták biztonságát kell hangsúlyozni, amit folyamatosan szem előtt tartunk, amikor ez a téma előtérbe kerül, hanem az is fontos, hogy a turizmus a turisztikai desztináció lakosai számára is biztonságos legyen. Mivel a biztonság sarkalatos kérdéssé vált, a biztonságos úti célok egyre népszerűbbé válnak. Emellett erősödik egy olyan trend is, ami a természetközeliséget, a nyugalmat preferálja a nyüzsgő nagyvárosok, a turistáktól hemzsegő nyaralóhelyek nyújtotta kínálattal szemben. A biztonság egyes vetületeivel foglalkozó vizsgálatunk fókuszában a Letenyei járás áll. Ezen vizsgálatban egy kérdőíves kutatás keretében mértük fel, hogy a gazdasági válság és a terrorfenyegetettség hatásai mennyire érezhetőek országosan, illetve a vizsgált járás vonatkozásában. Továbbá feltártuk azt is, hogy a megkérdezettek mennyire érzik biztonságosnak az online fizetést a turisztikai jellegű foglalásaiknál, kifizetéseiknél, illetve hogy szükségesnek érzik-e a külföldre utazók, hogy utasbiztosítást kössenek, és ha igen, mindezt hány nappal korábban teszik.