Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok Folyóirat Jelen tanulmány a kulcsfontosságú elemeket vizsgálja, melyek a hozzáférhető turizmus jövőjét alakítják Baranya vármegye példáján keresztül.

Kevés olyan szakma van a világon, amelyről annyi jót és rosszat írtak le az elmúlt években, határainkon innen és túl, mint a vezetési/menedzsment-tanácsadás. A szerzőknek nem célja, hogy jelen tanulmányukkal védelmére keljenek ennek a szakterületnek. A tanulmány a menedzsment-tanácsadók munkájával kapcsolatos ügyfélvéleményeket vizsgálja Magyarországon és Romániában, kitérve arra, hogy miért alkalmaznak vagy utasítanak el tanácsadókat a különböző szervezetek. Az eredmények szerint a tanácsadók igénybevételének legfőbb okai közé tartozik a szakértelem hiánya és a szervezeti kapacitások szűkössége. Ugyanakkor számos szervezet elutasítja a tanácsadók alkalmazását, mivel nem szeretnék, hogy külső személy betekintsen a belső folyamataikba. A tanácsadók jövőbeli alkalmazását mindkét országban leginkább a versenyképesség növelése motiválja. A kutatás új adatokat közöl a tanácsadói iparágról a régióban.

A vendéglátóipar tekinthető a 2020. évtől kezdődő válságok, a világjárvány, és a napjainkban a szinte minden területen megjelenő bizonytalanságok eredményeként bekövetkező keresletingadozás egyik legnagyobb vesztesének. A COVID-járvány okozta kihívások a turizmus, azon belül is a vendéglátás területét szignifikánsan befolyásoló változások szükségességét hozták el, de az azóta eltelt idő sem a megnyugvás időszaka volt. A kontaktintenzív szolgáltatások krízisekre adott válaszreakciója erősen függ alkalmazkodó képességüktől, mely a sikeres helytállás és a fejlődési lehetőségek princípiumaként értelmezhető. Az olyan tőkeszegény periférikus térségek, amelyekben jelentős a turisztikai és vendéglátószektor aránya még erőteljesebb kitettséget mutatnak a válságokhoz való alkalmazkodó képesség tekintetében. Jelen tanulmányban egy a 2020. évben végzett kutatás eredményeiből kiindulva elemzik a szerzők a vendéglátó szektor alkalmazkodóképességét a dél-dunántúli régióban, kitérve a lehetséges fejlődési irányokra. Kulcsfontosságúnak tekinthető a szakértői becsléseken alapuló változáselemzés, mivel a krízisre adott válaszreakciók lehetőséget adnak a szektor rugalmasságának és ellenálló képességének feltárására és ennek megfelelően, annak célzott fejlesztésére.

District heating is a key component of Europe’s pathway to climate neutrality, particularly in Central and Eastern Europe where such systems remain structurally embedded. While existing research has extensively examined technological options and investment needs, it provides limited explanation for why transition outcomes vary across countries with broadly similar conditions. This paper addresses this gap by analysing district heating transition through the lens of governance and coordination capacity. Drawing on empirical evidence from the REHEATEAST project – including a multi-country stakeholder survey, utility-level data, and system-level analysis across eight Danube Region countries – the study identifies a structural mismatch between system complexity and institutional capacity. The results show that although decarbonisation technologies are widely available and financial resources increasingly accessible, their effective deployment is constrained by fragmented policy frameworks, weak planning capacity, and insufficient coordination across stakeholders and governance levels. By introducing the system-stakeholder mismatch perspective, the paper offers a novel explanation for uneven transition outcomes and repositions governance as a central determinant of implementation. The findings have direct implications for integrated heat planning and for improving the effectiveness of public funding in the 2028–2034 programming period.

Komló egy kisváros a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra, alig több mint húszezer lakosú. A szénbányászat 19. századi megindulását követően kis hegyi faluból büszke szocialista várossá vált, fénykorát az 1970-es évek végén érte el. A város gazdasága szinte teljes egészében a szénbányászatra épült, amely az 1990-es években gyorsan hanyatlott, és végül a 2000-es évek elején teljesen megszűnt, maga után hagyva a munkanélküliséget, az elvándorlást és egy zsugorodó kisváros minden tünetét. Komló arculata helyrehozhatatlan károkat szenvedett, és korábbi települési hagyományok nélkül nehéz visszatérni a hagyományos kisvárosi identitáshoz. Jelen tanulmány Komlóra fókuszálva vizsgálja a kisvárosi imázs és márkaépítés kérdéseit, a rebranding lehetőségeit a posztindusztriális fejlődés kontextusában. A szerzők e konkrét esetet felhasználva mutatják be az ilyen kísérlet eddigi lépéseit és lehetséges eredményeit. A Komlóverzum Múzeum létrehozásával elindult egy olyan folyamat, amely a Mecsek szívében fekvő várost egy jövőbeli UNESCO Geopark központjává teheti.

Small towns are long-term stable elements of the urban network with established residential and service roles. Geographical research has often neglected them, and accordingly, certain conceptual issues require clarification. However, particularly in countries with low urbanisation, small towns play a significant role in the transformation and modernisation of rural areas. Nevertheless, the increasingly global scale of economic and social processes poses a considerable challenge to their traditional functions, reshaping their development framework. In this evolving context, the flexible adaptive capacity of small towns – defined as resilinece – becomes crucial. Alongside addressing globalisation challenges, this study outlines a cognitive resilience model that could also serve as the basis for a new planning practice.