Outdoor recreation has grown rapidly in recent years, with an increasing preference for areas in good ecological condition. Since lakes represent some of the most important wetlands, providing a wide variety of ecosystem services, they have become a very popular destination. The present study aimed to assess the water quality of the largest artificial lake in Hungary (Kisköre Reservoir—Lake Tisza), and the role of ecological status in tourism development. Monthly water sampling from the basins of the lake (Tiszavalk, Poroszló, Sarud and Abádszalók basins) took place from April–November 2021 and in 2022. The majority of samples from the river section and from the lake are classified as Ca²⁺-HCO₃⁻ type or mixed Ca²⁺-Na⁺-HCO₃⁻ type. According to the results, the water quality of each basin is considered excellent or good. Rapid warming of the shallow water of the basins was detected during the summer months, resulting in different hydrochemical characteristics (pH, NH₄-N, NO₂-N, NO₃-N, PO₄-P, COD_cr BOI₅) compared to the river section. Differences in the plant nutrient and oxygen balance component groups have been revealed with hierarchical and two-step cluster analysis as well. The results demonstrated that the hydrochemical properties of the lake’s water are substantially influenced by the filling of the lake in spring from the River Tisza and the significant lowering (1.2 m) of the water level in the autumn each year, allowing the drainage of stagnant water, the removal of accumulated sediments and the oxidation of organic matter. The number of tourists on Lake Tisza has increased rapidly over the last decade, confirming that a wide range of ecosystem services have a significant attractive impact on waterfront activities and ecotourism.

Determination of tourist flow patterns in a low mountain study area

The increasing number of visitors and conflicts resulting from shared use in valorising sensitive wetlands make effective visitor and site management measures essential. In the course of this research, the landscape pattern, the current spatial distribution of tourist activities and the possible arrangement of expedient further development were examined. The study area, Lake Tisza, is an artificial lowland reservoir established in the 1970s with an area of 127 km² in Hungary. Among its original functions, in addition to flood control, nature conservation and recreation have become the main profiles. The diverse hydro-ecological features and mosaic landscape structure allow for nature conservation and utilisation in tourism. This differentiated use is in line with the worldwide trend of favouring locations with multiple leisure activities in close proximity to each other. Based on the CORINE Land Cover (CLC) 2018 database, 12 different land use categories were identified in the study area. The largest proportion is represented by water bodies (53.29%), while inland marshes and broad-leaved forests cover 22.25% and 16.64%, respectively. The heterogeneity of the area is considerably enhanced by the high patch sizes of the categories pastures, broad-leaved forests and inland marshes. According to the Shannon diversity index, the most complex landscape diversity can be found in the Tiszavalk (1.5) and Poroszló (1.4) basins, considered to be the most suitable for ecotourism, while the lower values of the Sarud (1.1) and Abadszalók (1.1) basins provide suitable conditions for water sport activities and recreational tourism. Continuous adaptation to social needs and the joint protection of natural values is crucial for the sustainable development of Lake Tisza.

A XX. század második felében megszületett nagy kiterjedésű víztározó, a Tisza-tó ma már kiemelt turisztikai fejlesztési térség része. Vonzerejét a természetközeli táj sokszínűsége jelenti, amely a horgászok számára is változatos lehetőségeket biztosít. Az egész évben horgászható tónál folyamatos fejlesztés alatt áll a horgászturisztikai infrastruktúra és a halállomány gyarapítása. A horgászidő legteljesebb kihasználása, a horgászhelyekhez való ragaszkodás, etetőhelyek védelme, valamint a spórolás a horgászokat a vízparton történő éjszakázásra készteti, azonban a területen a vadkempingezés jogszabályba ütköző. A Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékén 2001-ben egy diplomamunka keretében elkészült egy vadkempingfelmérés, azonban a terület kezelői szerint a szemeteléssel együtt ez jelenleg is az egyik legnagyobb probléma a tározó partján. Ezért célul tűztük ki, hogy szakdolgozati kutatás keretében a felmérést megismételjük, illetve kibővítjük. 2019 nyarán elvégeztük a teljes Tisza-tó feltérképezését, vízen és szárazföldön. Ennek során minden helyszínen adatlap kitöltésére és fotódokumentációra került sor. Az illegális sátrazással érintett terület nagyságát, az ott található felépítmények, tűzrakóhelyek, mellékhelységek jellegét, valamint a hulladék mennyiségét egyaránt rögzítettük az adatbázisban, a pontok földrajzi koordinátáival együtt. Az adatok feldolgozásával egyrészt feltárjuk a jelenlegi helyzetet, lehetővé tesszük az egyes öblözetek összehasonlítását, és elemezzük a vadkempingezéssel érintett pontok legális infrastruktúrához való viszonyát. Másrészt a korábban készült felmérés térképeivel összevetve az elmúlt mintegy 20 év változásai is kimutathatóak lesznek. Jelen publikációban ennek a kutatásnak néhány eredményéről számolunk be. Az eredmények alapján elmondható, hogy összességében csökkent az illegális kempingezés és szemetelés. Azonban a megfelelő viselkedést elősegítő infrastruktuális fejlesztések és menedzsmentintézkedések ellenére a vártnál jóval kisebb mértékben.