The world’s agriculture faces many challenges nowadays, such as tackling the effects of climate change, conserving agrobiodiversity, or feeding the Earth’s growing population. These issues often induce conflicting development directions, such as digitalization and ecologization, as the case of the European Union’s Common Agricultural Policy (CAP) shows. In the last decades, policymakers have focused mainly on greening agricultural production and the food industry, and now the CAP is part of the European Green Deal. In our research, we assessed the sustainability problems affecting the agribusiness sector and food consumption in Hungary using descriptive statistical analysis. On the other hand, we examined the latest sectoral development documents (Digital Agricultural Strategy, Digital Food Industry Strategy) in order to find out to what extent they answer the identified issues. Our results revealed that the Hungarian agribusiness sector is struggling with several sustainability challenges, which do not receive adequate attention from policymakers. The newest development strategies are characterized by forced digitalization efforts, while their applicability and effectiveness are uncertain. Because of similar development trajectories, we believe most of our results are relevant to other Central Eastern European Member states. Hence, further CAP and national policy reforms are needed to make Europe’s agribusiness sector more sustainable.

Livestock farming in developed countries faces adverse environmental impacts, including greenhouse gas emissions and pollution. Moreover, economic and social issues have emerged, such as farm concentration and the aging of farmers. Consequently, the decline of small farms and household animal husbandry substantially impacted rural communities, posing challenges for rural development. This study investigates these processes within the Hungarian livestock sector from the 1990s to recent years in the context of rural development, which is a rarely explored viewpoint in the literature. The research employed a statistical and policy document analysis, a literature review, and interviews (n = 66) conducted in Hungary’s Southern Great Plain region. The results reveal a decline in the number of animals and small farms in rural settlements, accompanied by an intense farm concentration, negatively affecting income generation opportunities. The established large-scale industrial animal husbandry has adverse environmental effects without positive externalities. The interviews highlight the severe challenges that young farmers face in starting their businesses, including land, labor, and capital shortages, leading to a slow generational change in the farming society. These processes demonstrate the limited multifunctionality of animal husbandry in Hungary. Our findings differ from those advocating for large-scale industrial agriculture development because an overly one-sided development pathway could lead to unsustainability.

A klímaváltozás kutatása – a problémának az emberiségre gyakorolt hatásai és azok lehetséges következményei miatt – napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a gazdaság- és társadalomtudományi vizsgálatokban. Publikációnkban a nemzetközi trendekhez csatlakozva egy dél-alföldi regionális léptékű elemzést mutatunk be, melyben egyrészt a környezeti, másrészt a gazdasági-társadalmi éghajlati sérülékenységet vizsgáljuk.Elemzésünkben a sérülékenység összetevői mentén haladunk, sorra vesszük a klímaváltozásnak való kitettséget, a klímaérzékenységet és az adaptációs képességet. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy milyen mértékű kitettséggel, jövőbeni kockázatokkal, érzékenységgel kell számolni az egyes országokban, régiókban, gazdasági szektorokban és társadalmi csoportokban. Az éghajlati sérülékenység környezeti szempontú vizsgálatának keretében elemeztük a tájban zajló változásokat, elvégeztük a talajvízváltozások geoinformatikára alapozott részletes mennyiségi értékelését, valamint elkészítettük a Dél-Alföld természetes növényzetének klímaérzékenységi térképét. A talajvíz csökkenésével kapcsolatban megállapítottuk, hogy valószínűsíthetően ebben a rétegvíz-kitermelés szerepe jóval kisebb, mint ahogyan azt az 1990-es évek kutatásai jelezték. A vegetáció vizsgálata azt mutatja, hogy a jelenleg jobb vízellátottságú területek vegetációja, illetve a hidromorf talajokon kialakult természetes növényzet a legérzékenyebb a klímaváltozásra.Gazdasági-társadalmi oldalról a kutatás keretében települési szinten meghatároztuk a gazdasági és társadalmi klímaérzékenységi részindexeket, illetve az adaptációs és kitettségi részindexeket. Az első kettő azokat a társadalmi jellemzőket és gazdasági ágazatokat tartalmazza, amelyeket a hazai körülmények között az éghajlatváltozás szempontjából sérülékenynek tartunk. E tulajdonságokhoz és gazdasági ágazatokhoz kapcsolódóan ezután olyan jellemző indikátorokat választottunk ki, amelyek alkalmasak a területi különbségek feltárására és elemzésére. Következő lépésben az egyes települések adaptációs képességét igyekeztünk megbecsülni, amelyben a jövedelmi viszonyok mellett a lokális szellemi, tudományos és műszaki potenciált is figyelembe vettük, hiszen ezeket az alkalmazkodás folyamatában helyben fel lehet használni. A kitettségi részindex esetében az alapvető éghajlati indikátorok mellett olyan mutatókat is kiválasztottunk, amelyek a változások hatásait felerősítik, mint például a települési vízfogyasztás adatai.A részindexek összegzésével dolgoztuk ki a gazdasági-társadalmi éghajlati sérülékenységi indexet, melynek segítségével kirajzolódtak az e szempontból különösen érzékeny „forró pontok” a Dél-Alföldön. Ezek részlegesen egybeesnek a környezeti vizsgálat alapján kirajzolódó térségekkel. E területekre jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozás folyamatának előrehaladtával, és mindenképpen a jövőbeni kutatások elsődleges mintaterületeinek javasolhatók. Vizsgálatunk azt is megmutatja, hogy a kutatásokat célszerű települési szinten végezni, hiszen így a sérülékenyebb területek a térben pontosabban és komplex szempontok alapján jelölhetők ki.Elemzésünk eredményei rámutatnak arra, hogy a klímaváltozás következményei egy összetett rendszer részei, továbbá hogy a társadalom tájra gyakorolt hatásainál és azok következményeinek feltárásánál is rendszerben kell gondolkodni, és hogy jelenleg a rendszerszemléletű megközelítés még hiányzik a hazai klímaváltozás kutatásából. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a...