Kitti Máté-Póhr

Kitti Máté-Póhr

Auto-generated profile, based on publicly available information

Kitti Máté-Póhr

Országos Mentőszolgálat, Nyugat-Dunántúli Régió

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

3Years (2024-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
1 January 2024 in Nővér
Verified
Journal Article
Closed access
KMKitti Máté-Póhr
Kitti Máté-Póhr
LKLuca Márta Kéri
Luca Márta Kéri
PPPakai Pakai
Pakai Pakai
IKIlona Karácsony
Ilona Karácsony
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja felmérni a nők ismeretét a mellrák és az önvizsgálat hátteréről; azonosítani a rizikótényezőket; feltárni az információátadás formáit és a rákmegelőző programok hatékonyságainak meglétét. Vizsgálat módszere: A keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálatunk 2023 áprilisától 2023 novemberéig tartott (n=166). Saját szerkesztésű kérdőívet és egy standard testértékelési skálát alkalmaztunk. Két változó kapcsolatának meghatározását χ2-próbával és korrelációszámítással végeztük, az átlagok közti különbségek meghatározásához ANOVA-számítást alkalmaztunk (p<0,05). Az adatok feldolgozását SPSS 26.0 statisztikai szoftver segítségével végeztük. Eredmények: Az önvizsgálat elvégzését havi rendszerességgel a minta 22,29%-a tette meg. Családi körben az önvizsgálatról való információátadás megléte a mell önvizsgálatának helyes kivitelezését eredményezte (p<0,05). A daganatos betegségek megelőzésére irányuló egészségnevelő programokon való részvétel a nők rendszeres önvizsgálatát eredményezte (p<0,05). Következtetés: Az emlő önvizsgálatának kivitelezését nagymértékben befolyásolta a mellrák kialakulásához vezető rizikótényezők megléte. Az önvizsgálat életeket menthet, így a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevenciós hátterének elterjesztésére.

1 January 2025 in Nővér
Verified
Journal Article
Closed access
KMKitti Máté-Póhr
Kitti Máté-Póhr
KRKatalin Révai
Katalin Révai
IKIlona Karácsony
Ilona Karácsony
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy választ kapjunk arra vonatkozóan, hogy a természetes fogamzásgátló módszerek használata mennyire széles körű a nők körében, használatuk hogyan hat a párkapcsolatuk minőségére, valamint, hogy felmérjük a tájékozottság szintjét a különböző módszerekkel kapcsolatban; kiegészítve megvizsgálni a módszereket segítő mobilapplikációk használatát. Vizsgálat módszere: A kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunk online felületen valósult meg. Célcsoportunk a 18 és 49 év közötti, reproduktív korban lévő nők voltak (n=159). Saját szerkesztésű kérdőívet és standardizált mérőeszközt is (PAIR-H, IMB-HU) alkalmaztunk. Két változó kapcsolatának meghatározását χ2 -próbával és korrelációszámítással végeztük, az átlagok közti különbségek meghatározásához ANOVA-számítást alkalmaztunk (p<0,05). Az adatok feldolgozását SPSS 22.6 statisztikai szoftver segítségével végeztük. Eredmények: A válaszadók átlagéletkora 34,36 év volt, 69,81%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan a természetes fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatos tudás átlagértékei is növekedtek (p0,05). A természetes fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatos ismeret nem volt szélesebb körű azok körében, akik a pozitív családtervezés folyamatában voltak (p>0,05). A természetes fogamzásgátló módszerek alkalmazása nem befolyásolta a párkapcsolat minőségét (p>0,05). A mobilapplikációs lehetőségek nem nyújtottak jelentősebb segítséget a természetes fogamzásgátlási módszerek alkalmazásában a szakemberekhez képeset (p>0,05). Következtetés: Eredményeink alapján különös hangsúlyt kell fektetni a nők termékenységgel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, megfelelő oktatással és tájékoztatással.

1 January 2024 in Aranypajzs
Verified
Journal Article
Closed access
HCHermina Cseh
Hermina Cseh
MFMónika Ferenczy
Mónika Ferenczy
IKIlona Karácsony
Ilona Karácsony
KPKitti Póhr
Kitti Póhr
PPPakai Pakai
Pakai Pakai
Vizsgálat célja: Világszerte 328 millió ember szenved krónikus obstruktív tüdőbetegségben COPD-ben és a világ 3. vezető halálokává vált 2016 óta. Vizsgálatunk célja felmérni a COPD-s betegek tüneteit, életminőségüket és az alkalmazott terápiához társuló terápiahűséget. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást végeztünk 2023. október 1. – 2024. január 31. között. Nem véletlenszerű, célirányos mintavétel során célcsoportunk a legalább 2 éve diagnosztizált COPD-s betegekből áll, akik fél éven belül részt vettek spirometriai vizsgálaton (n=105). Kizárásra kerültek az akut tüdőgyulladással vagy megfázással küzdő személyek (n=15). Az adatgyűjtés saját szerkesztésű és validált kérdőívekből (CAT, mMRC, SF-36, MMAS és Brief IPQ) állt. Eredmények: A válaszadók közül 64 fő (61%) nő, 41 fő (39%) férfi, az átlagéletkoruk 61,1 ± 9,62 év. A terápiahűség az általános egészségi állapottal összefüggésben van (p<0,05). A fizikai aktivitás szignifikáns különbséget mutat a dohányzási státusszal és a dyspnoe mértékével (p<0,05). A betegség megélése és a mentális státusz között a kapcsolat szignifikáns (p<0,05). Következtetés: A COPD-s betegek tüneteinek súlyosságát nagymértékben befolyásolja a dohányzás és a rossz adherencia. A betegek alacsony terápiahűsége következtében rossz fizikai aktivitással rendelkeznek, ami az általános egészségi állapotra is negatív hatással van. Az APN szerepet vállalhatna a CODP-s betegek terápiás ismereteinek bővítésében, azáltal, hogy oktatási anyagokat biztosítana, mely várhatóan pozitív irányba befolyásolná az életminőséget.

1 January 2025 in Nővér
Verified
Journal Article
Closed access
KMKitti Máté-Póhr
Kitti Máté-Póhr
DSDalma Szabó
Dalma Szabó
PPPakai Pakai
Pakai Pakai
ESEmese Sánta
Emese Sánta
IKIlona Karácsony
Ilona Karácsony
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt felmérni, hogy a nők milyen ismeretszinttel rendelkeznek a fertilitással kapcsolatban, valamint, hogy a fogamzásgátló módszereket ennek tudatában választják-e ki. Vizsgálat módszere: Kvantitatív, keresztmetszeti kutatásunkat 2023 és 2024 között, saját szerkesztésű, illetve a fertilitással kapcsolatos ismeretek területén átvett elemeket is tartalmazó kérdőív segítségével végeztük, online felületen. Nem véletlenszerű, szakértői mintavétellel célcsoportunk a 18–35 év közötti nők voltak, akik még nem szültek. Összesen 96 nő válaszait dolgoztuk fel (n=96). Eredmények: A válaszadók megbízhatónak találják a hormonális fogamzásgátló módszereket, és a hormonális fogamzásgátlás mellékhatásaival kapcsolatos megítélésük megfelelő. Azoknak, akiknek aggodalmaik voltak a hormonális fogamzásgátlás mellékhatásaival kapcsolatban, azok a természetes fogamzásgátlás alkalmazását nem ítélték meg kedvezőbbnek (p>0,05). A prekoncepcionális egészség válaszadása során a maximális 15 pontból az átlag 13,27 (minimum=0, maximum=15, SD=2,32) volt, ami megfelelőnek mondható. A fertilitással kapcsolatos tudás felmérése során a maximális 4 pontból a helyes válaszok átlaga 0,94 (minimum=0, maximum=4, SD=0,87) volt, amelyet nem befolyásolt az, hogy valaki alkalmazott-e valamilyen fogamzásgátló módszert (p>0,05). Következtetés: A nők iskolai végzettsége, illetve a szűrővizsgálati hajlandóságuk és a fertilitással kapcsolatos tudásszintjük között nincs összefüggés. A nők túlnyomó része változtatna a szokásain az egészséges várandósság és egészséges gyermek születése érdekében, ugyanakkor a tájékozottság a fertilitással és a várandósság előtti és alatti egészséggel kapcsolatban nem mondható kielégítőnek, amelynek fejlesztése a jövőben különösen fontos valamennyi reproduktív korú nő esetében.

6 February 2025 in Magyar Belorvosi Archívum
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KMKitti Máté-Póhr
Kitti Máté-Póhr
JHJános Haness
János Haness
ESEmese Sánta
Emese Sánta
PSPetra Szücs
Petra Szücs
TKTamás Köcse
Tamás Köcse
APAttila Pandur
Attila Pandur
A szuicídium még mindig súlyos problémát jelent, és hazai viszonylatban vezető halálokként tartják számon. A kutatás célja, felmérni az Országos Mentőszolgálat által Fejér vármegyében 2020-ban ellátott öngyilkosságon vagy öngyilkossági kísérleteken átesett betegek számát, életkori és nemi megoszlását, jellemzőit, gyakoriságát, az elkövetési formáit, illetve meghatározni a befejezettség/befejezetlenség arányát. Az öngyilkosságok megelőzése érdekében fontos az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés. Az érintetteknek és a szakembereknek együtt kell dolgozniuk a megelőzési stratégiák kidolgozása érdekében, és a társadalomnak együtt kell működni a probléma megoldása érdekében. A megfelelő tudatosság és szakmai segítségnyújtás hozzájárulhat a számok csökkentéséhez.

16 October 2025 in Magyar Belorvosi Archívum
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KMKitti Máté-Póhr
Kitti Máté-Póhr
JPJózsef Prugberger
József Prugberger
JHJános Haness
János Haness
ÁJÁkos Jászkuti
Ákos Jászkuti
A dyskalaemia az egyik leggyakrabban előforduló, potenciálisan halálos kimenetelű elektrolitzavar. Az életet veszélyeztető szívritmuszavarok kialakulásának legjelentősebb, ionháztartási zavaron alapuló okai a káliumzavarok. A áliumeltérések kezelésére hatékony irányelvek állnak rendelkezésre hospitális körülmények között, ugyanakkor a korlátozott prehospitális diagnosztikai háttér miatt a helyszíni azonosításuk nehéz, terápiás lehetőségeink is korlátozottak. Esettanulmányunk célja bemutatni a helyszíni káliumionszintmeghatározás klinikai jelentőségét, a dyskalaemiával kapcsolatosan felmerülő problémák fontosságát, hangsúlyozni a korai felimerés jelentőségét. A helyszíni betegellátás során, a panaszok hátterében álló okok tisztázásához, kizárásához kiemelt jelentősége van a lehetséges ionzavarok mérlegelésének.