Gyöngyvér Prisztóka

Gyöngyvér Prisztóka

Auto-generated profile, based on publicly available information

Gyöngyvér Prisztóka


Research Focus & Metrics

Academic Career Length

2Years (2025-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
30 June 2025 in Mester és Tanítvány
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ÁMÁkos Molnár
Ákos Molnár
GPGyöngyvér Prisztóka
Gyöngyvér Prisztóka
Napjainkban a „homo sedens” életmód Góliátként rombolja az egészséget, a globális kultúraváltás hatására a „homo digitalis” nemzedék igény- és ingerszintje drasztikusan átformálódott, így oktatási automatizmusaink átgondolása elengedhetetlen. Vizsgálatainkkal bizonyítékokat keresünk arra, hogy a tánc hatásos eszköz lehet az élményközpontú iskolai testnevelésben, a fizikai aktivitáshoz való pozitív attitűd kialakításához. A mintát 422 testnevelést oktató pedagógus és 106 pécsi testnevelő tanár szakos hallgató alkotta. Az online kérdőív eredményeit a leíró statisztikai számítások után egy- és többváltozós statisztikai eljárásoknak vetettük alá. Eredményeink azt mutatják, hogy a most aktív és a leendő testnevelő tanárok is nyitottak az új mozgásformák alkalmazására. Elismerik a tánc innovatív szerepét, a társas nexusokra, az osztályközösségek kohéziójára gyakorolt erősítő hatását. A pedagógusok több mint fele ugyanakkor nem érzi magát kompetensnek a tánc oktatására, valamint a hallgatók sem érzik, hogy biztos tudással rendelkeznek ezen a területen. Konszenzust mutat az is, hogy a tánc segíti a testnevelés tantárgy iránti belső motiváció kialakítását és szinten tartását. A „digitális detox” hatásos eszközeként javasolható a mindennapos testnevelés rendszerében heti 5 alkalomból 1 táncóra tananyagként történő beépítése. A testnevelőtanár képzésben a táncos kurzusok oktatása indokolt, ugyanakkor tantárgyi tartalmukban rendszerszintű átalakítás és módszertani kultúraváltás szükséges.

1 January 2025 in Modern Geográfia
Verified
Journal Article
Closed access
KSKata Szalai
Kata Szalai
LCLászló Csóka
László Csóka
ÉMÉva Máté
Éva Máté
GPGábor Pirisi
Gábor Pirisi
GPGyögyvér Prisztóka
Gyögyvér Prisztóka
GMGergely Marton
Gergely Marton
The introduction of daily physical education has altered the infrastructural and workforce requirements of educational institutions. Our aim is to assess the infrastructural elements related to physical education based on complex criteria in the schools of the Southern Transdanubian region. Our questionnaire was evaluated based on responses from 248 public educational institutions in the region. The basic and differentiated infrastructural needs, which are essential to the effectiveness of teaching, were determined based on the opinions of physical education teachers and the curriculum. A scoring system was developed to evaluate the infrastructural conditions of physical education on a per-school basis, allowing for categorization and comparison of the institutions. According to our results, gym are available in 90% of the facilities, but outdoor sports fields and spaces necessary for athletics education are lacking to a much greater extent. In the case of differentiated infrastructure, for example, only 15 schools have a swimming pool. From a territorial aspect, examining the issue with thematic maps at both municipal and district levels, it can be said that, on average, schools in larger cities and economically more developed areas are in a more favorable position. To ensure effective, uniform quality operation, immediate basic infrastructural investments are justified.

15 August 2026 in Iskolakultúra
Verified
Journal Article
Closed access
ZKZsófia Kovács
Zsófia Kovács
LMLéa Mekkaoui
Léa Mekkaoui
PSPéter Szabó
Péter Szabó
GPGyöngyvér Prisztóka
Gyöngyvér Prisztóka
A tanulmány célja, hogy rávilágítson az úszásoktatásban zajló nemzetközi szemléletváltás alapjaira, különös tekintettel a vízbiztonság, a vízi kompetencia és a vízi műveltség fogalmainak pontosítására. A szakirodalmi áttekintésre és a legfrissebb nemzetközi modellekre (pl. Aquatic Literacy) támaszkodva bemutatja, hogyan formálódik egy olyan elméleti keret, amely új utakat nyithat a hazai gyakorlat számára. A vízi műveltség modellje a motoros, pszichoszociális és kognitív dimenziók együttes integrációjaként értelmezhető, ami a pozitív tanulási élményeken keresztül támogatja a fenntartható részvételt a vízi fizikai aktivitásokban. Az új fogalom (vízi műveltség = Aquatic Literacy) a testkulturális műveltség (Physical Literacy) vízi környezetre adaptált, holisztikus megfelelője. Ez a komplex keretrendszer kiindulópontként szolgálhat a hazai oktatásban és kutatásban alkalmazható, releváns beavatkozások tervezéséhez.