Bevezetés: Az ischaemiás stroke az összes stroke-eset mintegy 80%-át teszi ki, és a felnőtt lakosság körében továbbra is jelentős morbiditással és mortalitással jár. A 21. század elején Európában az életkor szerint standardizált stroke-incidencia 95–290 eset között mozgott 100 000 főre vetítve. Célkitűzés: Tanulmányunk célja az ischaemiás stroke incidencia trendjeinek bemutatása Európában 1991 és 2021 között, országcsoportok, nemek és korcsoportok szerint. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív vizsgálatunkban a ’Global Burden of Disease 2021’ adatbázisa alapján három európai országcsoport (Kelet-, Közép- és Nyugat-Európa) 44 országának adatait elemeztük 100 000 főre vetítve. Leíró statisztikai elemzést, idősoros kimutatást, valamint Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: 1991 és 2021 között az életkor szerint standardizált, 100 000 főre vetített incidencia a férfiak körében Kelet-Európában 206,7-ről 147,1-re (−28,8%), Közép-Európában 172,1-ről 123,8-ra (−28,1%), míg Nyugat-Európában 120,7-ről 62,3-ra csökkent (−48,4%) (p<0,05). A nőknél ugyanebben az időszakban Kelet-Európában 169,8-ról 113,9-re (−32,9%), Közép-Európában 142,4-ről 106,0-ra (−25,6%), Nyugat-Európában pedig 89,5-ről 47,2-re (−47,3%) mérséklődött az incidencia (p<0,05). A kelet- és a nyugat-európai, valamint a közép- és a nyugat-európai országcsoportok között mindkét nem esetében szignifikáns különbségek mutatkoztak (1991, 2001, 2011, 2021: p<0,05). A férfiak esetében az incidencia minden évben nagyobb volt, mint a nőknél, különösen az 55 év feletti korcsoportokban. A legnagyobb csökkenés mindkét nem esetében a 65–69 éves korosztályban volt megfigyelhető. Az országonkénti elemzés alapján a legnagyobb csökkenés Portugáliában (férfiak: –71,1%; nők: –69,9%) történt, míg Montenegróban a férfiaknál +4,1%-os, a nőknél +6,3%-os növekedést tapasztaltunk. Következtetés: A vizsgált időszakban mindhárom országcsoportban csökkent az ischaemiás stroke incidenciája, ugyanakkor a kisebb (kedvezőbb) kiinduló értékekkel rendelkező nyugat-európai országcsoportban nagyobb arányú javulás volt tapasztalható, mint Közép- vagy Kelet-Európában. Ennek ellenére 2021-ben a kelet- és közép-európai incidencia továbbra is meghaladta a nyugat-európai országok 1991-ben mért szintjét. Orv Hetil. 2025; 166(42): 1642–1652.