Bettina Kovács

Bettina Kovács

Auto-generated profile, based on publicly available information

Bettina Kovács

Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet Pécs, Vörösmarty u. 3., 7621 Magyarország

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

3Years (2024-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
19 October 2025 in Orvosi Hetilap
Verified
Journal Article
Open access
BKBettina Kovács
Bettina Kovács
LSLászló Szapáry
László Szapáry
LSLuca Fanni Sántics-Kajos
Luca Fanni Sántics-Kajos
DPDalma Pónusz-Kovács
Dalma Pónusz-Kovács
EJEszter Johanna Jozifek
Eszter Johanna Jozifek
IBImre Boncz
Imre Boncz
Bevezetés: Az ischaemiás stroke az összes stroke-eset mintegy 80%-át teszi ki, és a felnőtt lakosság körében továbbra is jelentős morbiditással és mortalitással jár. A 21. század elején Európában az életkor szerint standardizált stroke-incidencia 95–290 eset között mozgott 100 000 főre vetítve. Célkitűzés: Tanulmányunk célja az ischaemiás stroke incidencia trendjeinek bemutatása Európában 1991 és 2021 között, országcsoportok, nemek és korcsoportok szerint. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív vizsgálatunkban a ’Global Burden of Disease 2021’ adatbázisa alapján három európai országcsoport (Kelet-, Közép- és Nyugat-Európa) 44 országának adatait elemeztük 100 000 főre vetítve. Leíró statisztikai elemzést, idősoros kimutatást, valamint Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: 1991 és 2021 között az életkor szerint standardizált, 100 000 főre vetített incidencia a férfiak körében Kelet-Európában 206,7-ről 147,1-re (−28,8%), Közép-Európában 172,1-ről 123,8-ra (−28,1%), míg Nyugat-Európában 120,7-ről 62,3-ra csökkent (−48,4%) (p<0,05). A nőknél ugyanebben az időszakban Kelet-Európában 169,8-ról 113,9-re (−32,9%), Közép-Európában 142,4-ről 106,0-ra (−25,6%), Nyugat-Európában pedig 89,5-ről 47,2-re (−47,3%) mérséklődött az incidencia (p<0,05). A kelet- és a nyugat-európai, valamint a közép- és a nyugat-európai országcsoportok között mindkét nem esetében szignifikáns különbségek mutatkoztak (1991, 2001, 2011, 2021: p<0,05). A férfiak esetében az incidencia minden évben nagyobb volt, mint a nőknél, különösen az 55 év feletti korcsoportokban. A legnagyobb csökkenés mindkét nem esetében a 65–69 éves korosztályban volt megfigyelhető. Az országonkénti elemzés alapján a legnagyobb csökkenés Portugáliában (férfiak: –71,1%; nők: –69,9%) történt, míg Montenegróban a férfiaknál +4,1%-os, a nőknél +6,3%-os növekedést tapasztaltunk. Következtetés: A vizsgált időszakban mindhárom országcsoportban csökkent az ischaemiás stroke incidenciája, ugyanakkor a kisebb (kedvezőbb) kiinduló értékekkel rendelkező nyugat-európai országcsoportban nagyobb arányú javulás volt tapasztalható, mint Közép- vagy Kelet-Európában. Ennek ellenére 2021-ben a kelet- és közép-európai incidencia továbbra is meghaladta a nyugat-európai országok 1991-ben mért szintjét. Orv Hetil. 2025; 166(42): 1642–1652.

1 January 2024 in Ideggyogyaszati Szemle
Verified
Journal Article
Closed access
BKBettina Kovács
Bettina Kovács
LSLaszlo Szapary
Laszlo Szapary
LSLuca Fanni Sántics-Kajos
Luca Fanni Sántics-Kajos
EJEszter Johanna Jozifek
Eszter Johanna Jozifek
PEPetra Erdősi
Petra Erdősi
IBImre Boncz
Imre Boncz
Háttér és cél – A stroke súlyos egészségügyi probléma, ami jelentős hatással van az egészséggel összefüggő életminőségre. Annak ellenére, hogy egyre népszerűbb az életminőség mérése a betegek körében, nem mérik rendszeresen a klinikai gyakorlatban, ebből kifolyólag kevéssé ismert, hogy a klinikai mérések mennyire tükrözik a stroke utáni életminőséget. Kutatásunk célja az akut ischaemiás stroke-on átesett betegek életminőségének vizsgálata volt. Módszerek – A prospektív vizsgálatba a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika akut ischaemiás stroke diagnózissal felvett betegeit kényelmi mintavétellel választottuk ki 2022 júniusa és 2023 májusa között. A betegeket a kapott kezelések alapján intravénás thrombolysis- (IVT-), mechanikus thrombectomia- (MT-) és standard ellátás- (SC-) csoportokba soroltuk. A kutatásban módosított Rankinskálát (Pre-mRS, follow-up mRS), NIH Stroke Scale-t (NIHSS) és European Quality of Life 5 Dimensions Scale-t (EQ-5D-5L) használtunk. Az elemzéshez leíró statisztikát, párosított T-próbát, Wilcoxon-próbát, McNemar-tesztet és Pearson-korrelációt alkalmaztunk (SPSS 25.0; p < 0,05). Eredmények – A kutatásban 198 fő (115 férfi, 83 nő) vett részt (MT: 50 fő, IVT: 69 fő, SC: 79 fő). A Pre-mRS, illetve a follow-up mRS-értékeknél látható, hogy mindhárom csoport esetében a 0–2 közötti, enyhe kategóriába került a legtöbb beteg (PremRS: 176 fő; 88%, follow-up mRS: 158 fő; 80%). A NIHSS-értékek alakulása kapcsán mindhárom csoportban szignifikáns javulást tapasztaltunk (IVT: 4,36 vs. 1,57, p<0,001; MT: 8,98 vs. 4,50, p<0,001; SC: 4,38 vs. 2,84, p < 0,001). Az EQ-5D-5L-érték szintén minden csoport esetében szignifikánsan nőtt (IVT: 0,82 vs. 0,88, p<0,001; MT: 0,63 vs. 0,73, p<0,001, SC: 0,76 vs. 0,80, p=0,014). Az alacsonyabb NIHSS-értékkel felvett betegek jobb életminőségről számoltak be vizsgálatunk végére (r: –0,43451). Következtetés – A 30. napnál az EQ-5D-5L életminőség tekintetében az MT-, IVT- és SC-csoportokban szignifikáns javulást tapasztaltunk, ám a javulás mértéke az MT-csoportban volt a legmagasabb.