1 July 2024 in EDULEARN Proceedings
1 September 2025 in Iskolakultúra
A tanítói pálya és a tanítás vonzóvá tétele, a képzésbe lépők alacsony száma, a pályaelhagyók és a nyugdíjazás előtt állók pótlása évek óta komoly kihívást jelent a társadalom számára. Az oktatási rendszer, s így különösen az általános iskolák működésének egyik meghatározó feltétele, hogy a képzés során a hallgatók pályaszocializációs fejlődése sikeres legyen, következésképpen jól képzett szakemberek lássák el a következő generáció oktatását-nevelését. Ahhoz, hogy a társadalmi elvárásoknak a képzőhelyek megfeleljenek, szükséges a hallgatók pályaválasztás iránti motivációinak az ismerete. A tanulmányunk célja, hogy feltárja a tanítójelöltek hivatásról alkotott képét és a pályaválasztás indítékait. Tanulmányunkban először röviden bemutatjuk a hazai és a nemzetközi felsőoktatásban tanuló fiatalok pályaválasztási motivációit, majd ebben a kontextusban a tanítójelöltek pályaválasztásával kapcsolatos tényezőket. Ezt követően a tanító szakos hallgatók körében egy 2022- ben végzett online kérdőíves adatfelvétel alapján elemezzük a képzésben lévő pedagógusjelöltek hivatás iránti elköteleződését. Az adatelemzésben első megközelítésben a leíró statisztikát, valamint a korrelációs számítást alkalmaztuk. Végül a tételek belső struktúrájának feltárásához exploratív faktorelemzést (EFA) végeztünk. A motivációs tényezőket vizsgálva a legfontosabb megállapításaink, hogy a tanítói pályára lépést leginkább az altruista motivációk befolyásolják, vagyis az a vágy, hogy pedagógusként segítsenek másoknak, illetve hozzájáruljanak a gyermekek személyiségének formálásához. A hallgatói válaszokból az is kiderült, hogy fontos szempont a választott hivatás iránt érzett pozitív viszonyulás. Az eredmények alapján a külső motívumok (család, kortársak, pedagógusok) befolyásoló ereje kevésbé jelentős az általunk megkérdezettek körében.
1 July 2024 in EDULEARN Proceedings
AFAnikó Andrea Bencéné Fekete
Anikó Andrea Bencéné Fekete
29 July 2023 in Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat
Az elméleti-gyakorlati képzés egysége és a gyakorlatok képzési folyamaton átívelő kitüntetett szerepe a tanítóképzés tradicionálisan meghatározó sajátossága. A hallgatók a gyakorlati képzés folyamatában ismerkednek az iskolai tevékenységek különböző formáival (oktatási, nevelési és adminisztrációs feladatok). A gyakorlatok célja, hogy a pedagógusjelöltek széleskörűen megismerjék a tanítói munkát és a tanítással összefüggő gyakorlati feladatokat, egyúttal fejlődjenek a tanítósághoz szükséges készségeik és képességeik. A tanítóképzés ugyancsak hagyományosan meghatározó jellemzője az alapos és sokszínű módszertani felkészítés, amit a képzők és a felhasználók is a képzés erősségeként tartanak számon. Az órák látogatásával, megfigyelésével és elemzésével a hallgatók nemcsak a tanítói tevékenység tudatos részelemekre bontását és összekapcsolását gyakorolják, hanem reflektivitásukat is fejlesztik. A tanulmány az alsó tagozatos környezetismeret tantárgy tanítási gyakorlatát elemzi a módszertant oktatók szemszögéből. Bemutatja és értelmezi a hallgatói tanításon látottakat és tapasztaltakat. Megfigyeléseink megerősítették azt, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása kiemelkedő jelentőségű a tanítóvá válás folyamatában.