Absztrakt A polymyalgia rheumatica az 50 év feletti korosztály gyulladásos mozgásszervi megbetegedése, amelyet a vállak, csípők, nyak kifejezett fájdalma, reggeli merevsége és nagy szisztémás gyulladás jellemez, rendszerint jól és gyorsan reagál kis dózisú glükokortikoidra. Óriássejtes arteritissel való társulása régóta ismert. Az utóbbi évek klinikai megfigyelései és tudományos eredményei újabb kihívásokat állítottak a reumatológusszakma elé. Az aspecifikus, de jellegzetes polymyalgiás szindróma mellett változatos perifériás ízületi tüneteket figyeltek meg. A mozgásszervi tünetek hátterében mágneses rezonanciás és ultrahangvizsgálatokkal enyhe, múló, eróziót nem okozó synovitist igazoltak, amely döntően extraartikuláris megjelenésű. Mivel potognosztikus tünete nincs, a PMR diagnózisa továbbra is a differenciáldiagnosztikailag szóba jövő betegségektől való elkülönítésen alapul. Különösen nehéz az időskori gyulladásos arthritisek, időskori rheumatoid arthritis, késői kezdetű spondylarthritis elkülönítése. 2012-ben az amerikai (ACR) és az európai (EULAR) reumatársaságok polymyalgia rheumatica munkacsoportja klasszifikációs kritériumokat hozott létre, amelynek pontozásos algoritmusa szintén a klinikai tünetekre épül, az ultrahang-kritériumok további segítséget jelentenek. A polymyalgia rheumatica terápiája változatlanul a kis dózisú glükokortikoid, azt helyettesítő hatásos gyógyszer ez ideig nem ismert. A glükokortikoidterápia általában 1–1,5 éven belül elhagyható, az esetek egy részében azonban relapsusokkal járó krónikus lefolyás figyelhető meg, a glükokortikoidok hosszú távú, éveken át tartó adása szükséges. A glükokortikoidok jól ismert mellékhatásai (diabetes, hypertonia, hyperlipidaemia, osteoporosis) jelentős morbiditást, gazdasági terhet jelentenek. Újabb gyógyszervizsgálatok folyamatban vannak. A betegség korai felismerése, a glükokortikoidterápia mielőbbi elkezdése és szabályos kivitelezése, a mellékhatások megelőzése és kezelése a reumatológusok mellett a családorvosok napi feladata. A polymyalgia rheumatica ismerete az összes orvosi szakma számára nélkülözhetetlen. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 2–12. Abstract Polymyalgia rheumatica is an inflammatory musculoskeletal disorder of people aged 50 years or over, characterised by pain, aching and morning stiffness in the shoulder girdle and often hip girdle and neck. Marked systemic inflammation and rapid response to corticosteroid therapy are characteristic features. Giant cell arteritis is a well-known association of polymyalgia rheumatica. Recent clinical evidence and scientific results in the field have provided new challenges for rheumatologists. Besides the aspecific – although characteristic – proximal syndrome, less well recognizable and more variable distal musculoskeletal manifestations were observed. Magnetic resonance and ultrasound studies showed mild, remitting and non-erosive synovitis, with dominating inflammation of the extraarticular synovial structures. As no pathognostic sign is known, the diagnosis of polymyalgia rheumatica is based on its differential diagnosis, differentiation from the polymyalgia mimics; particularly from elderly onset inflammatory arthritides, such as elderly onset rheumatoid arthritis and late onset seronegative spondylarthritis. In 2012 the international polymyalgia rheumatica work group under the guidance of the American College of Rheumatology and European League Against Rheumatism elaborated new classification criteria, the scoring algorythm of which is based on clinical symptoms, with ultrasonography increasing the specificity. Corticosteroids remain the cornerstone of the therapy of polymyalgia rheumatica. No effective steroid-sparing drug has been found to date. Corticosteroids are generally needed for 1–1.5 years, though some patients have a chronic-relapsing course and require corticosteroids for several years. Well known corticosteroid-related side effects (diabetes, hypertension, hyperlipidaemia and osteoporosis) cause significant morbidity and economic burden on the society. Novel therapeautic approaches are on trial. Early recognition of the disease, early start of corticosteroids and a well-defined course, prevention and management of side effects are everyday tasks for rheumatologists and family doctors. Knowledge of polymyalgia rheumatica is essential for all medical specialties. Orv. Hetil., 2016, 157(1), 2–12.