Aim: The aim of this study is to describe the transformation of the institutional system of personal protection briefly over the last twenty-five years and to outline the main legislative and personnel (in particular, the scope of very important persons) changes up to the present day.Methodology: Governmental law enforcement has been characterised by constant change over the last quarter of century. This process involved not only changes in tasks and authority, but also the transformation, dissolution and creation of institutions. Despite this fact, there are few areas of law enforcement that have undergone such a complex and extensive transformation as personal protection in Hungary. After the change of regime, between 1990 and 1996, the field closely followed democratic transformation in the spirit of reform efforts, but no profound reform was achieved as comprehensive legislation was not ready until 1997.Findings: After 2010, there were several organisational, operational and regulatory changes resulting in the loss of the unity of personal protection and the emergence of a parallel institutional network with different types of bodies and different functions. This process is interpreted as a kind of slow reform of the field, but it is debatable from several viewpoints.Value: The study highlights the fact that the designation or removal of protection for public managers, and the reorganisation of tasks and authority between bodies give the overall impression that the professionalisation of the field took place in recent years without any real sectoral strategy. Cél: A tanulmány célja, hogy röviden bemutassa a személyvédelem intézményrendszerének átalakulását az elmúlt huszonöt év során és felvázolja a főbb jogalkotási és személyi (különösen a nagyon fontos személyek körét érintő) változásokat napjainkig.Módszertan: A kormányzati jogalkalmazást az elmúlt negyedszázadban folyamatos változás jellemezte. Ez a folyamat nemcsak a feladatok és hatáskörök változásával, hanem intézmények átalakulásával, megszüntetésével és létrehozásával is járt. Ennek ellenére a bűnüldözésnek kevés olyan területe van, amely olyan összetett és átfogó átalakuláson ment volna keresztül, mint a személyvédelem Magyarországon. A rendszerváltás után, 1990 és 1996 között a terület a reformtörekvések jegyében szorosan követte a demokratikus átalakulást, de mélyreható reform nem valósult meg, mivel az ezt átfogó jogalkotás csak 1997-ben készült el.Megállapítások: 2010 után számos szervezeti, működési és szabályozási változás történt, amelyek a személyvédelem egységének megszűnését és egy párhuzamos intézményhálózat kialakulását eredményezték, különböző típusú szervekkel és eltérő funkciókkal. Ezt a folyamatot a terület egyfajta lassú reformjaként értelmezik, ugyanakkor ez több szempontból is vitatható.Érték: A tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy az állami vezetők védelmének kijelölése vagy megszüntetése, valamint a feladatok és hatáskörök szervek közötti átszervezése azt az általános benyomást kelti, hogy a terület professzionalizálódása az elmúlt években valódi ágazati stratégia nélkül zajlott le.