Ukrajnában az elmúlt bő évtized geopolitikai krízisei – különösen a 2014-ben kezdődő kelet-ukrajnai harcok, majd a 2022-es orosz invázió – Kárpátalján is jelentősen átalakították a társadalmi-gazdasági viszonyokat. Ennek hatására a kárpátaljai magyarok elvándorlása egyre intenzívebb lett, továbbá migrációjuk mintázatai megváltoztak. Ahogy a korábbi krízisidőszakokban, úgy 2022-t követően is a migráció elsődleges célterülete, köszönhetően az anyaország nemzetpolitikája által teremtett lehetőségeknek, Magyarország, amin belül kitüntetett szerepet játszik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye. Statisztikai adatok és terepkutatás együttes alkalmazására épülő tanulmányunk célja, hogy minél pontosabban feltérképezze (1) az Ukrajnából Magyarországra irányuló migráció volumenét, térbeli jellemzőit, dinamikáját a teljeskörű orosz katonai invázió után; (2) a Magyarországra települt kárpátaljai magyarok migrációjának fő motivációit; valamint (3) a migráció térbeli sajátosságait, azaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe áttelepülők lakóhely-választási preferenciáit. Vizsgálatunk rámutat arra, hogy a jelen migrációs hullám nem értelmezhető a korábbi időszak jellemzőinek ismerete nélkül, ugyanis a mostani migráció katalizátorai a 2010-es évek során kiépült transznacionális kapcsolathálók, ingatlanvásárlások és állampolgársági kedvezmények. A 2022 után megfigyelhető áttelepülés e korábbi transznacionális családi stratégiák (re)aktiválása révén történt, statisztikailag nem, vagy alig nyomon követhető módon, aminek eredményeként a korábban jellemző kétlakiságot egyre több esetben váltja fel az állandó magyarországi tartózkodás. Az áttelepültek lakhelyválasztása kapcsán azt találtuk, hogy kiemelkedő a határátkelőhelyek szerepe, amelyek közelében 20–50% is lehet a kárpátaljai származásúak aránya, akik jellemzően adott határátkelő vonzáskörzetéből származnak – tehát a földrajzi közelség a kibocsátó oldalon is fontos tényező.