A kora gyermekkori fejlődési nehézségek és késések időben történő felismerése, valamint a célzott támogatás elkezdése alapvetően befolyásolja a gyermekek fejlődési kimeneteleit és a családok életminőségét. Tanulmányunk a Bethesda Gyermekkórház Kora Gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szakszolgálat (KIDSz) csoportos diagnosztikai heteit mutatja be, amelyek a 2–5 éves gyermekek komplex, transzdiszciplináris állapotmegismerését teszik lehetővé. A program családközpontú szemléletben ötvözi a strukturált megfigyeléseket, a csoportos és egyéni vizsgálatokat, valamint a több forrásból származó információk elemzését. A 2024-es diagnosztikai hetek tapasztalatai szerint a gyermekek többsége jellemzően korai életkorban több fejlődési területen mutat nehézséget, leggyakrabban a nyelvi, viselkedési, szociális–kommunikációs készségek és a táplálkozás területén. A KIDSz tapasztalatai összhangban állnak a nemzetközi kutatásokkal, és ráirányítják a figyelmet a korai transzdiszciplináris diagnosztikai megközelítés jelentőségére. Kulcsszavak: kora gyermekkori állapotmegismerés, családközpontú megközelítés, transzdiszciplináris diagnosztika
Háttér és célok: Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitászavar) a leggyakoribb gyermekpszichiátriai zavarok egyike, kb. 5-7% közötti előfordulási gyakorisági arányának (Balázs, 2022) köszönhetően a köznevelésben dolgozó pedagógusok a mindennapok során nagy valószínűséggel találkozhatnak, illetve foglalkozhatnak olyan tanulóval, aki – többek között – az ADHD viselkedéses tüneteit mutatja. E tanulmány fókuszában olyan angol nyelvű tanulmányok elemzése áll, amelyek pedagógusok ADHD-val kapcsolatos attitűdjeit és ismereteit, valamint az azokkal összefüggést muta(ha)tó faktorokat vizsgálják. Módszer: A szisztematikus szakirodalmi keresést 2024 augusztusában végeztem az EBSCO Academic Search Complete adatbázisában. A talált 49 tanulmányból az alkalmassági kritériumok teljesülése után 18 cikk elemzését végeztem el. Eredmények: Több kutatás is rávilágított arra, hogy a pedagógusok jelentős stresszként élik meg az ADHD tüneteit mutató tanulók oktatását, ugyanakkor az ADHD-ról való tudásuk gyarapodásával, tévhiteik mérséklődésével beállítódásuk pozitív irányba változhat, így nagyobb hajlandóságot mutathatnak az evidenciaalapú osztálytermi viselkedéstámogatási stratégiák használatára. Következtetések: Bár csak óvatos következtetések levonását engedhetjük meg magunknak az elvégzett áttekintés alapján, az világosan kirajzolódik, hogy Magyarországon is nagy szükség lenne a pedagógusok ADHD tüneteit mutató gyermekekkel kapcsolatos attitűdjének és ismereteinek megismerésére, bár egyelőre még nem áll rendelkezésünkre megbízható és valid mérőeszköz, amellyel ezt elvégezhetnénk.
16 October 2026 in IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja
Jelen közlemény egy két cikkből álló témafeldolgozás második része, amely az első részben bemutatott medikális családterápiás elméleti kerethez kapcsolódva egy hazai, egészségügyi környezetbe integrált program bemeneti eredményeit mutatja be. A vizsgálat autizmusban érintett kisgyermeket nevelő családok körében, a MOL – Új Európa Alapítvány Kozma Imre Gyermekgyógyító Plusz program támogatásával, a Bethesda Kora Gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szolgáltató (KIDSz) Pedagógiai Szakszolgálatában zajlott. A bemeneti adatfelvételben 80 család vett részt; az elemzések elsősorban az anyák és apák önkitöltős kérdőíves adataira épültek. A családi működést a McMaster Family Assessment Device (FAD), a szubjektív jóllétet a WHO-5, az észlelt stresszt pedig a PSS-4 segítségével mértük. Az eredményeket a FAD esetében hazai validálási adatokhoz, a WHO-5 és a PSS-4 esetében pedig a Hungarostudy 2021 lakossági referenciaértékeihez viszonyítottuk. A családok már a terápiás ellátás kezdetén jelentős pszichés és családi terheléssel érkeztek. A FAD alskálái közül különösen a szerepek és az általános családi működés területe mutatott sérülékenységet, miközben a szülői jóllét kedvezőtlenebb, az észlelt stressz pedig magasabb volt a lakossági referenciaértékekhez képest. Az eredmények alátámasztják, hogy az egészségügyi környezetbe integrált, térítésmentes családterápiás ellátás releváns válasz lehet az autizmusban érintett kisgyermeket nevelő családok komplex szükségleteire.