Éva Pólya

Éva Pólya

Auto-generated profile, based on publicly available information

Éva Pólya

Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Marketing Tanszék

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

4Years (2023-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
30 September 2024 in Edutec. Revista Electrónica de Tecnología Educativa
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
AHAhmad Hajeer
Ahmad Hajeer
ÁPÁrpád Ferenc Papp-Váry
Árpád Ferenc Papp-Váry
ÉPÉva Pólya
Éva Pólya
Integrating AI-powered tutoring systems in higher education represents a significant advancement in educational technology, offering personalized and adaptive learning experiences. This study investigates the perceptions and expectations of higher education students in Hungary and Spain regarding AI tutors. Despite extensive research on the technological efficacy of AI systems, there is limited understanding of student attitudes in these specific cultural contexts. This research aims to fill this gap by exploring student expectations, satisfaction levels, and perceived benefits of AI tutors compared to human instructors. To achieve this, a validated questionnaire was administered to 184 higher education students from Hungary and Spain, capturing data on various dimensions of their expectations. The study's findings indicate that students appreciate the adaptability and continuous guidance provided by AI tutors, with Hungarian students showing higher overall expectations compared to their Spanish counterparts. These insights suggest that AI tutoring systems can enhance the learning experience by addressing individual student needs more effectively. The implications of this study are significant for higher education institutions seeking to integrate AI technologies.

7 December 2024 in Society and Economy
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ÉPÉva Pólya
Éva Pólya
ZMZoltán Máté
Zoltán Máté
TOTitanilla Oravecz
Titanilla Oravecz
The study investigates the impact of negative economic changes on Hungarian consumption habits on a representative sample of 1,000 people during the post-COVID period, which we interpreted as the period after December 2021. The quantitative research shows that a significant part of the population was affected by the unexpected effects of the economic environment. The change in purchasing habits was driven by the search for promotions and value for money products. Regarding the place of purchase, the research showed that the share of online shoppers did not increase for the 12 product categories surveyed, while the role of discounters in offline purchases increased. The survey highlighted that a third of the population cannot afford to make large purchases, while at the same time avoiding loans. Two-thirds of the population's view of the future is quite pessimistic. In consumption attitudes, the first priority is the aforementioned “discounting”, while the second priority is saving money on packaging. Hungarians tend to save more on electricity and heating. Finally, the result of our cluster analysis is that we have been able to distinguish five consumer groups that are able to describe the main consumer attitudes in the post-Covid crisis period. The defined clusters are the following: Resistant, Bargain hunter, Conscious, Rationing and What you can afford is what you can get.

21 June 2023 in Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok
Verified
Journal Article
Closed access
PDF file
CRCsilla Rimóczi
Csilla Rimóczi
ÉPÉva Pólya
Éva Pólya
TOTitanilla Oravecz
Titanilla Oravecz
A tudatos élelmiszerfogyasztói magatartás egyik kulcskérdése, hogy az egyén miképpen viszonyul a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerhez, hogyan próbálja ezt a folyamatot úgy optimalizálni, hogy a lehető legkevesebb hulladékot termelje. Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan ételt dobunk ki a kukába, amelynek hulladékká válása csupán egy kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Az élelmiszerhulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden és bármely állomásán: a kitermelés és a szállítás közben, az áruházakban és a saját háztartásainkban is. A fejlődő országokban a megfelelő technológia hiánya miatt nagy részben a földeken, az aratást követően és ezután feldolgozás alatt keletkezik a legtöbb élelmiszer hulladék, viszont ezzel szemben a fejlett országokban így Magyarországon is az élelmiszer hulladék 40%-a háztartásokban keletkezik. Ez az óriási mértékű élelmiszer pazarlás globális kihívást jelent. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az előállított élelmiszereknek körülbelül egyharmada kárba vész mielőtt a termelőtől a fogyasztó asztalára jutna. A hazai háztartások élelmiszer pazarlása mögött rejlő viselkedési mintákat keresve a Nébih kutatói a jövedelmet, az életkort, az iskolai végzettséget és lakóhelyet azonosították a legfontosabb szociodemográfiai tényezőknek. Feltételezésünk szerint a fogyasztói tudatosság a vásárlások alkalmával a megvásárolt és elfogyasztott élelmiszerek mennyiségén kevésbé érezhető. Sokkal többen hangoztatják a tudatosságot fogyasztói döntések során, mint amennyien a gyakorlatban azt meg is teszik. Jelen munkánkban egy feltáró kutatás keretében az élelmiszervásárlás és a fogyasztói tudatosság kapcsolatát vizsgáljuk mélyinterjúk segítségével. A leírt eredmények megalapoznak egy jövőbeni kvantitatív kutatást, mely részletesebb képet nyújthat a fogyasztók tudatos élelmiszervásárlási és fogyasztási magatartásáról.

30 June 2023 in Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ZMZoltán Máté
Zoltán Máté
TOTitanilla Oravecz
Titanilla Oravecz
ÉPÉva Pólya
Éva Pólya
A cikk célja, hogy megvizsgáljuk a fiatal felnőtt, egyetemista hallgatók körében, hogy miképpen érzékelik a körülöttük zajló változásokat, illetve azoknak milyen gazdasági hatásaival szembesülnek. Érzékelik-e és milyen mértékben a különböző okok miatt kialakult válsághelyzetet, valamint, hogy hozott, hoz-e változást ezek megléte. Jelen tanulmány, egy nagyobb kutatás része. Az átfogó kutatás vizsgálja a válság hatásait, annak megélését, valamint a körülményekhez való alkalmazkodás, a változás lehetséges útjait. Ebben a munkában a kutatásunk feltáró, kvalitatív szakaszának egy részeredményét ismertetjük: az egyetemisták körében végzett fókuszcsoportos vizsgálat főbb megállapításai kerülnek publikálásra. Kutatásunk eredményeként megállapítottuk, hogy a világjárvány kihívást jelentett e korosztály számára is, de ebben az időszakban a résztvevők jelentős része a tanulmányaival (érettségi) volt elfoglalva, valamint gazdasági szempontból, élvezte a szülői védőernyőt. Nehezen emlékeznek vissza erre az időszakra és nem szívesen emlékeznek rá. Az esetleges életszínvonal romlásukat nem a gazdasági hatásokra, inkább az egyéb korlátozó intézkedésekre fogják. Az utóbbi egy év makrokörnyezeti változásait (háború, energia árak, infláció stb.) érzik ugyan, de nagyon differenciált annak az életnívóban való megjelenése. Vannak, akik napi fogyasztására egyáltalán nincs hatással a környezeti változás, azonban olyan vizsgálati alanyok is akadnak, akiknél jelentős változásokat hoztak a már említett események. Ebben a csoportban egyrészt a vásárlási szokások megváltozása figyelhető meg. Csökkent a megvásárolt termékek mennyisége, valamint további változás, hogy nőtt az alacsonyabb árú, minőségű termékek felé való fordulás. Mindezek mellett igyekeztek a hallgatók növelni bevételeiket is, ami azonban nem kompenzálta az áremelkedéseket. A jövőbe kicsit pesszimistán néznek, de nem számítanak gyökeres változásokra a saját életükben, fogyasztásukban. A kutatási eredmények segíthetnek annak megértésében, hogy a jelenleg zajló gazdasági folyamatok milyen módon hatnak a fiatal életkezdők fogyasztói és vásárlói döntéseire, ily módon feltárva az esetükben alkalmazható lehetséges meggyőzési, befolyásolási stratégiák fókuszpontjait.

16 June 2026 in Marketing & Menedzsment
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ÉPÉva Pólya
Éva Pólya
ZMZoltán Máté
Zoltán Máté
TOTitanilla Oravecz
Titanilla Oravecz
A TANULMÁNY CÉLJAA Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem 2023 novemberében reprezentatív (nem, kor és lakóhely tekintetében), kérdőíves kutatást indított a 18 évesnél idősebb fogyasztók körében, annak érdekében, hogy feltárja milyen változásokat indukált a hazai vásárlói magatartásban a 2022–2023-as inflációs válság, a 2020 és 2021 közötti pandémia okozta gazdasági visszaesésre nyújtott fogyasztói reagálásokhoz képest. Ezen belül cél volt, hogy termékkategóriánként vizsgáljuk a fogyasztói érzet és a tényleges fogyasztás viszonyát. ALKALMAZOTT MÓDSZERTANAz adatfelvétel elő-tesztelt online önkitöltős kérdőív segítségével történt, kvóta szerinti mintavétellel. Összesen 1 000 fő vett részt a kutatásban. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEKA vizsgált időszakban a hazai vásárlási szokásokat jellemzően az akciós és kedvező ár-érték arányú termékek keresése határozta meg. A vásárlás helyét tekintve a kutatási eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált 12 termékkategória esetében nem nőtt az online vásárlók aránya, míg az offline vásárlásoknál nőtt a diszkontok szerepe. A felmérés rávilágított arra, hogy a magyar lakosság harmada nem engedhette meg magának a nagyobb kiadásokat és kerülte a hitelfelvételt, a lakosság kétharmada pedig meglehetősen pesszimistán látta a jövőt. GYAKORLATI JAVASLATOKA kutatás eredményei alapján indokolt olyan vállalati árképzési és promóciós stratégiák kialakítása, amelyek kiemelten építenek az ár-érték arány kommunikációjára, mivel a fogyasztók döntéseiben az akciók és kedvezmények szerepe jelentősen felértékelődött. Érdemes fejleszteni a diszkont jellegű értékesítést és az alacsonyabb árú alternatívákat, mivel a vásárlók tudatosabban keresték a kedvezőbb megoldásokat. A döntéshozóknak érdemes célzott támogatási programokat kidolgozniuk a sérülékeny háztartások számára, különösen az alapvető élelmiszerekhez és mindennapi fogyasztási cikkekhez való hozzáférés biztosítása érdekében. A fogyasztói bizonytalanság és jövővel kapcsolatos pesszimizmus mérséklése érdekében szükséges lehet a pénzügyi tudatosságot és hosszú távú háztartási tervezést támogató edukációs programok erősítése.

31 October 2023 in Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ÉPÉva Pólya
Éva Pólya
IPIbolya Rózsa Pénzes
Ibolya Rózsa Pénzes
Napjainkban a kereskedelmi márkák szinte minden termékkategóriában teret nyertek, különösen igaz ez az élelmiszerkereskedelemre. Megfigyelhető, hogy a kereskedelmi márkák részesedése és elterjedése világszinten sikert hozott az üzletláncoknak és Európában az utóbbi években is folyamatosan nőtt e márkák piaci részesedése. Noha eleinte inkább a pénztárcabarát alternatívát jelentették a fogyasztók számára, mára már számos kereskedő felismerte az ebben rejlő kedvező lehetőségeket. A kereskedelmi márkákkal a vállalkozások könnyebben különböztethetik meg magukat versenytársaiktól, valamint azok magas árréstartalma miatt profitjukat is növelhetik. Jelen tanulmány egy szélesebb körű kutatás néhány részeredményének bemutatására koncentrál, elsődleges célja, hogy rávilágítsunk a kereskedelmi márkák szerepére, helyére a vásárlói döntések során. Primer, kvantitatív kutatást végezve megkérdezéssel vizsgáltuk a vásárlók kereskedelmi márkával szembeni attitűdjét, viszonyulását, ismereteit a gyártói márkákhoz viszonyítva. Feltártuk a vásárlás körülményeit, a vásárlási-döntési folyamatra befolyást gyakorló tényezők körét az eltérő szocio-demográfiai ismérvekkel rendelkező csoportok körében. Kutatási eredményeink többnyire összhangban vannak a hazai kutatási eredményekkel, néhány kivételtől eltekintve nem tapasztalható jelentős eltérés. Összességében megállapítható, hogy a fővárosi és Pest megyei fogyasztók élelmiszervásárlásuk során szívesen választják a kereskedelmi márkákat, ismerik azokat.