This study explores the ways that Hungarian fathers are involved, at home and at school, in their children’sdevelopment and achievement. It also identifies the types of fathers that emerge based on this involvement.According to the literature, paternal involvement at home and at school contributes to academic achievement,similar to the involvement of mothers, but to a lesser extent and in different ways. The theoretical framework ofthe research relies on the types of parental involvement as defined by Epstein. The research was qualitative,based on 14 semi-structured interviews and the classification of fathers, resulting in three groups of similar size.The first group comprised fathers who contributed to their child’s achievement at home, often by helping withschool-related activities, while not participating in school events. The second group included fathers who wereinvolved at home and at school alike. Finally, the third group consisted of four divorced fathers, three of whomwere involved both at home and at school, due to their particular situation. Overall, fathers’ school-basedinvolvement can be increased by the supportive attitude of wives, fathers’ greater confidence in themselves andtheir abilities, and by informal events organized by schools (cooking or sports days), in which fathers are morelikely to participate.
Tanulmányunkban az apák iskolával kapcsolatos bevonódási formáit, illetve az erre ható tényezőket vizsgáljuk kvalitatív interjús módszerrel. A nemzetközi szakirodalom szerint az apai bevonódás hasonló hatású a gyermek tanulmányi eredményességére, mint az anyáké, azonban az apák kevésbé és más formában vonódnak be, mint az anyák. Epstein és Sanders nyomán megkülönböztetjük az otthoni és iskolai bevonódást, emellett Pleckre építve a bevonódásra ható tényezőket is megpróbáljuk beazonosítani az interjúk mentén. Ezek alkotják az interjúink témaanalízisében a deduktív kódolás alapját. Empirikus vizsgálatunkban 14 kisgyermekes apa vett részt, és a feldolgozás kézi hibrid kódolással történt. Eredményeink szerint az apákra saját apjuk bevonódási mintája és feleségük támogató attitűdje volt legnagyobb hatással. A plecki hatótényezők mellett az induktív kódolás azt is kimutatta, hogy az is csökkentette az apák iskolai részvételét, ha az apa alacsonyabb iskolai végzettsége miatt nem lehetett egyenrangú partnere a tanároknak. Emellett az apák feleslegesnek tartották az iskolai részvételt akkor is, ha az iskolára csupán egy információs csatornaként tekintettek, ahol az anya mindent továbbított számukra. Az apák nagyobb iskolai bevonódását az „apakompatibilisebb” szülőket bevonó programok (sport, szabadtéri főzés), illetve az anyák meggyőzése jelentheti arról, hogy szükség van az apák aktívabb iskolai részvételére.
Interjús kutatásunkban az iskoláskorú apák otthoni gyereknevelési és egyéb, gyermekükkel kapcsolatos tevékenységeit vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a Magyarországon élő apák hogyan látják, milyen tevékenységekben, formákban vonódnak be otthon, illetve mit gondolnak, miképp járulnak hozzá gyermekeik fejlődéséhez. A félig strukturált interjúk kérdéssorainak, valamint a megvalósult interjúk elemzésének kereteit a Pleck (2010, 2012) által lefektetett otthoni bevonódási dimenziók adták. Mintánkat 18 iskolás korú gyermekkel rendelkező apa alkotta. Eredményeink alapján az apák leginkább a mozgásos tevékenységekben (pl. sport, kirándulás), a tapasztalati/gyakorlati úton történő ismeretátadásban, illetve a gyermek kihívások elé való állításában látják leginkább a hozzájárulásukat gyermekük fejlődéséhez.
In September 2021 a new project was born in the University of Debrecen’s Department of Educational Studies. The CHERD-Hungary Educational Research InternshipProgram currently consists of sixteen, mostly teacher trainee students at the University of Debrecen who research in the field of education and educationalsociology. After presenting the beginnings and the structure of the Program, we describe the interns’ activities and our further aspirations and plans regarding the future. 2021 szeptemberében egy új kezdeményezés indult a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének berkein belül. A CHERD-Hungary Oktatáskutató Gyakornoki Program jelenleg tizenhat nevelésszociológiai kutatást folytató fiatallal működik, akik főként osztatlan tanárszakos hallgatók a Debreceni Egy etemen. Az előzmények és a Program működésének bemutatása után feltárjuk, milyen tevékenységeket végeznek a gy akornokok, illetve felvázoljuk a jövővel kapcsolatos aspirációinkat, további terveinket.
Az emberek értékei jelentős befolyást gyakorolhatnak életük olyan kiemelt területeire, mint a pályafejlődésük, iskolai eredményességük, vagy akár a mentális és fizikai jóllétük. Az értékek prediktív ereje miatt a kutatások egy része a generációk között zajló értékátadási folyamat megértésére irányul. Az értékátadási folyamat dinamikus rendszer, mely számos visszacsatolással, recpirokhatással és interakcióval történik, így egyetlen tanulmány nem képes róla átfogó képet nyújtani. Tanulmányunkban egy, a PRISMA 2020 protokollja alapján végzett szisztematikus szakirodalom elemzés keretein belül tekintjük át a szülő és gyermek közötti értékátadást vizsgáló kutatásokat. Kereséseinket a JSTOR, Web of Science és ProQuest adatbázisaiban végeztük, és összesen 207 folyóiratcikket azonosítottunk, melyből 25 felelt meg a beválogatási kritériumainknak. Ezek minőség-ellenőrzését a Mixed Methods Appraisal Tool (MMAT) segítségével végeztük el. A tanulmányok többsége az értékátadást és értékszocializációt az értékhasonlósággal közelíti. Eredményeink szerint a tényleges értékszocializáció függ a két fél értékészlelésének pontosságától, kapcsolatuk minőségétől, kulturális és környezeti tényezőktől (pl. vallás, kortárscsoport), valamint a genetikai háttértől is. Egyes kutatások rámutatnak továbbá, hogy a gyermekek is képesek formálni szüleik értékeit. A vizsgálatok túlnyomó többsége azonban olyan módszertani megközelítéseket alkalmaz, amely a szülőt az értékek adójaként, míg a gyermekeket azok befogadójaként azonosítja. Indokolt lenne a jövőbeli kutatások számára nagyobb figyelmet helyezni a gyermekek reciprokhatására, valamint az értékátadási folyamatban szerepet játszót szociodemográfiai változók hatásának vizsgálatára.