Eszter Ilona Bácsi

Ms. Eszter Ilona Bácsi

University of Debrecen, Debrecen, Hajdú-Bihar, Hungary
orcid

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

2Years (2025-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
18 April 2025 in Agriculture
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
EBEszter Ilona Bácsi
Eszter Ilona Bácsi
Renáta KleinRenáta Klein
Renáta Klein
András LévaiAndrás Lévai
András Lévai
FKFiona Kenyon
Fiona Kenyon
JOJános Oláh
János Oláh
In this study, we analysed scrapie test results of Hungarian indigenous sheep breeds (Cikta, Tsigai, Dairy Tsigai, Transylvanian Racka, and Hungarian Racka in white and black colour variants) and the endangered Hungarian Merino rams during the period from 2019 to 2023. In Hungary, it is mandatory to perform scrapie testing for every ram intended for breeding. These results were subsequently compared with data from analyses conducted in 2004 and between 2013 and 2015, which served as control samples. The test results were given by the Hungarian Sheep and Goat Breeders’ Association. The employees collected ear cartilage tissue samples during the identification of the lambs using TypiFixTM by Agrobiogen GmBH. We determined the frequencies of alleles, genotypes, and risk groups, and calculated the proportion of each within the studied population. The scrapie test results were evaluated using the SPSS 23 software package and a Chi2-test. Samples were categorised into one of five risk groups (R1 (lowest)–R5 (highest)) based on the degree of resistance observed. In conclusion, we found that there was a significant improvement in scrapie susceptibility for all breeds except the Cikta. However, the potential impact of this improvement on other important traits remains undetermined. Regarding susceptibility to scrapie, the Hungarian Merino is the most resistant group, as 68.8% of the rams in this breed belonged to the R1 risk group, while the Cikta sheep is in the least favourable position, as only 3.3% of the examined individuals belonged to this category.

18 June 2025 in Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH)
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
EBEszter Ilona Bácsi
Eszter Ilona Bácsi
István EgerszegiIstván Egerszegi
István Egerszegi
ZVZsófia Rózsáné Várszegi
Zsófia Rózsáné Várszegi
Renáta KleinRenáta Klein
Renáta Klein
AJAndrás Jávor
András Jávor
JOJános Oláh
János Oláh
Az anyajuhok ivarzása, az ovulációs ráta nagysága, és a vehemnevelő képesség több gén által meghatározott tulajdonságok, örökölhetőségi értékük alacsony, így számos tényező: klimatikus viszonyok, takarmányozás, kondíció nagyban befolyásolja. Ezek közül talán a tápláltsági állapot, a kondíció az egyik legmeghatározóbb a vemhesülésre nézve. A kondíció értékelését hazánkban csak ritkán alkalmazzák. Pedig számos tanulmány kimutatta, hogy nagy jelentősége van a termékenyülés szempontjából, ugyanis nem csak az anyajuhok fogamzási arányára, hanem az iker vehem fejlődésére is hatással van. A kísérlet során nyári időszakban ivarzás-szinkronizált, majd a pároztatott juhok faggyúvastagságát, testsúlyát mértük, továbbá a kondícióját pontoztuk. Célunk az volt, hogy megállapítsuk az általunk vizsgált állományban milyen összefüggésben állnak ezek a vizsgált paraméterek a juhok vemhesülésével, illetve az iker bárányok számával, továbbá van-e eltérés a különböző genotípusok között. Testsúlyban és kondíciópontszámban szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk a fajták között, ez a második méréskor már a faggyúvastagságban is kimutatható volt. A fehér dorper x fehér suffolk F1 juhok ágyéki, bőr alatti átlagos faggyúvastagsága 3,9 mm volt, míg a fehér dorper és dorper egyedek faggyúvastagsága ennél szignifikánsan kisebb értéket mutatott. Ezek az eredmények egy kutatás részei, előzetes eredmények, az ellési időszak még nem kezdődött el, a téma teljes körű értékeléséhez nagyobb elemszámra, és további mérések elvégzésére lesz szükség.

27 October 2026 in Állattenyésztés és Takarmányozás
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
EBEszter Ilona Bácsi
Eszter Ilona Bácsi
János PostaJános Posta
János Posta
Renáta KleinRenáta Klein
Renáta Klein
MSMihály Sebők
Mihály Sebők
István EgerszegiIstván Egerszegi
István Egerszegi
JOJános Oláh
János Oláh
Napjainkban a juhászatok árbevételének körülbelül 90%-a vágóbárány értékesítésből származik, ezért nagy jelentősége van annak, hogy minél jobb szaporulati mutatókat érjünk el a gazdaságunkban. A szaporulati mutatók alakulását azonban számos tényező befolyásolhatja, mint például a takarmányozás, a klimatikus viszonyok vagy akár az egyszerűen mérhető anogenitális távolság is. Számos tanulmányban vizsgálták ennek hatását, így több állatfajnál is kimutatták, hogy ez befolyásolhatja a termékenyülést, a megszületett utódok számát, ivarát, valamint az utódok születési súlyát. Jelen tanulmányban őshonos, fajtatiszta törzskönyvi ellenőrzés alatt álló cigája juhfajta csókai fajtaváltozatának nem vemhes egyedeinél vizsgáltuk az anogenitális távolság (AGD) alakulását. Ezzel összefüggésben elemeztük a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telepén két ellési időszakban összesen 118 ellés adatait, amely során a végbélnyílás és a pérarés alapja közötti távolságot mértük digitális tolómérő segítségével, majd értékeltük azokat az ellési adatok alapján. A mérések eredményei alapján a cigája fajta esetében p < 0,05 szignifikancia szint mellett nem találtunk összefüggést az anogenitális távolság és a született bárányok száma között, ami egybevág a szakirodalmakban is leírtakkal, miszerint bizonyos fajták és genotípusok között ez az összefüggés eltérően alakulhat.