Sustainable biofuels are an important tool for the decarbonisation of transport. This is especially true in aviation, maritime, and heavy-duty sectors with limited short-term alternatives. Their use by conventional transport fleets requires few changes to the existing infrastructure and engines, and thus their integration can be smooth and relatively rapid. Provision of feedstock should comply with sustainability principles for (i) producing additional biomass without distorting food and feed markets and (ii) addressing challenges for ecosystem services, including biodiversity, and soil quality. This paper performs a meta-analysis of current research for low indirect land use change (ILUC) risk biomass crops for sustainable biofuels that benefited either from improved agricultural practices or from cultivation in unused, abandoned, or severely degraded land. Two categories of biomass crops are considered here: oil and lignocellulosic. The findings confirm that there are significant opportunities to cultivate these crops in European agro-ecological zones with sustainable agronomic practices both in farming land and in land with natural constraints (unused, abandoned, and degraded land). These could produce additional low environmental impact feedstocks for biofuels and deliver economic benefits to farmers.

Hungarian agriculture is expected to experience greater risks due to more variability in crop productivity due to increasing yearly average temperatures and extreme precipitation patterns. This study investigates the effect of changing climatic conditions on productivity, using a Hungarian sample of crop producers for a 12-year time period. Our empirical analysis employs True Fixed Effects frontier models of Farm Accountancy Data Network data that are merged with specific meteorological data representatively maintained for seeding, vegetative, and generative periods for cereals, oil seed and protein crops, along with soil quality and usage-related data. Estimations indicate that climate variables have significant impacts on technical efficiency. In addition, calculation suggest that an increase in temperature during seeding and vegetative periods, combined with higher precipitation levels in May and June, will reduce crop farmers’ production frontier. Estimations explain the variance, while the technical efficiency (TE) scores emphasize the impact of the difference in soil quality and its water absorption capacity.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, illetve azok negatív hatásaihoz történő alkalmazkodás hiányában, a globális és regionális klímaszcenáriók előrejelzése alapján (amelyek jelentős szórást mutatnak) a mezőgazdasági termelés környezeti feltételeinek további romlása várható. Mindez jól megalapozott felkészülést tesz szükségessé az agrárágazat szereplői részéről. Ehhez szükséges számszerűsíteni a lehetséges beavatkozások következményxeit, azok hozamokra, költségekre és jövedelmezőségre gyakorolt hatását. Jelen kutatás a hatékony alkalmazkodás szempontjából kiemelkedően fontos, országosan reprezentatív, valós üzemi szintű (mikrogazdasági) agromenedzsment adatokra alapozott szimulációs hatásvizsgálatot dokumentál. Több regionális klímamodell szimulációs eredményének figyelembevétele alapján – azok bizonytalansága mellett – a jelenlegi agrotechnika alkalmazása mellett a búza hozamának kisebb, míg a kukorica hozamának nagyobb mértékű csökkenése várható. A szimulációk eredménye szintén rámutat az egyes beavatkozások időpontjának változására, a tenyészidőszak eltolódására. Az őszibúza esetében, az általunk vizsgált alkalmazkodási lehetőségek (intenzívebb tápanyaggazdálkodás, öntözés) átlagosan nem tudták kompenzálni a klímaváltozás negatív hatását. Ugyanakkor a kukorica esetében az öntözés és az ehhez kapcsolódó megnövelt műtrágya felhasználás számottevően javítja az adaptáció eredményét: 2050-ig akár még hozamnövekedés is elképzelhető (+10 százalék a jelenlegi színvonalhoz képest), 2100-ig pedig csak 7 százalékkal csökkennek a hozamok a pótlólagos víz kijuttatásával (szemben az adaptáció nélkül várható 28%-os csökkenéssel). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kukorica esetében adaptációval várhatóan elérhető, hozamokban kifejezett pozitív hatás nem került kifejezésre költségek és többletbevétel tekintetében. Ennek hiányában az adaptációs stratégiák gazdasági életképessége pillanatnyilag nem értékelhető.