The significance of the pharmaceutical and commercial sectors in the national economy has noticeably intensified, as a result of the COVID-19 pandemic. The main objective of this study was to gain a better insight into the main management characteristics of the actors in the sector. It was assumed that more efficient management of financial investments (acquisitions, loans) caused higher risk financial investment decisions in the pharmaceutical industry in order to place companies in a better position in view of equity investors, illustrated best as the profitability of equity (ROE). This paper examined one possible means of covering the extremely high indirect costs (R&D, marketing) of pharmaceutical companies, also justified by the restructuring of the industry and the effect of investments in long term financial instruments on the ROE of the same business entities. Built on the EMIS database, the analysis only used the indicators of those companies operating in the pharmaceutical industry in Visegrad countries for 2019. The authors sought to draw conclusions about possible management characteristics of the entire pharmaceutical sector of these countries using cluster analysis and linear regression. The initial assumption, or main hypothesis of the study, was that in one of the countries studied or for those businesses operating above a certain revenue category, the impact of a company’s risk-taking (which can also be expressed in terms of asset-based financial income) on profitability, may appear or intensify. The performed studies did not show a strong correlation between the explanatory and profit variables either at the national level or at the level of groups formed by regional market position. In other words, the extremely high level of indirect costs were mostly covered by sales of successful cash products, and companies not indebted to suppliers undertook significant risks in the field of financial investments, thereby offsetting the positive impact of the latter on earnings.

Like large companies, the small, and medium-sized businesses need also all the information to ensure the efficiency and effectiveness of their business by making sound management decisions. Compared to large companies, SMEs have significant development potential, which can be created in part by the companies themselves, possibly through the introduction of new-modern management - business administration methods or economic policy measures (= targeted and efficient support system), which, by stimulating R & D & I processes, serves to increase competitiveness and contribute more and proportionally to domestic GDP and exports. The analysis presented in the study covers the controlling knowledge of the leading SMEs of the Northern Great Plain Region, the conscious or unconscious application of controlling tools, the assessment of succession, customer and supplier valuation and certain areas of managerial accounting. Overall, it can be concluded from the small sample size that the use of controlling tools is proportional to the size of the business, but nevertheless, many mid-size business executives do not require the collection and analysis of insider information that could explicitly help decision making for example through advanced costing procedures. A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?

In today's global economy, there is a substantial shift from manufacturing to services, which challenges both economic policymakers, business stakeholders, owners, suppliers, competitors, and ordinary people: restructuring will encourage all economic players to learn how to adapt to new trends. That is why our research focuses on innovation and the ability of companies to create value. The IT sector is currently one of the fastest-growing and most innovative sectors within the service industry. The success of IT companies is greatly determined by their ability, how to make effective use of their intangible assets at their disposal, including intellectual capital, which is defined as a non-financial asset. So the question may arise: how is it possible to quantify and in monetary terms the intellectual capital of the companies to be examined? That is why, we calculated for the most successful Hungarian IT companies the widely recognized index, the VAICTM index, for which domestic calculations are not yet available. Indeed, this indicator eliminates the lack of information stemming from reporting standards by the methodology relying on publicly available financial reporting data. The indicator itself is a top indicator whose two main sub-indicators quantify the effectiveness of intellectual capital and physical capital. Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét? A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAICTM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti.

The COVID-19 pandemic in early 2020 has made a big difference in the lives of all countries around the world. This study is the first part of a 9-months student research work started in 2021 February, based on literature research. Its aim is to present and summarize the major economic and social impacts of the coronavirus epidemic on the macroeconomy and industrial sectors during a one-year period. Our research is mainly based on secondary research methods – and accompanied by data from the most up-to-date statistical databases and other current research studies, we drew conclusions based on our own calculations in connection with the 27 member states of the European Union including Romania and Hungary. As a result of epidemiological measures in national economies, the role of certain sectors has shrunk, while other sectors have undergone tremendous development. The unprecedented spread of teleworking, the reduction in working hours in almost all sectors and the consequent lower wages, and the increase in the unemployment rate, have led to a decline in the value of gross domestic product for all nations, compared to the same period of the previous year. In order to save their country from the collapse of the economy, those responsible for managing them, were also forced to introduce measures that increased the country’s state debt and worsened their public finance position. Certain sectors of the economy have been hit hard by the effects of the past year, but there have also been those that have flexibly adapted to the changes. The sectors responded in different ways in each country. It can be argued, however, that the entertainment industry, performing arts and other services that require a personal form of presence have suffered the most from the constraints of the past year. But in the field of information and communication, there have been positive developments in many countries using the opportunities offered by information technology. However, changes during the pandemic period have led to a further increase in wealth inequalities in our world. As a result, unfortunately, more and more people are falling into deep poverty and the number of wealthy people is also increasing. The transformation of consumers’ values and income situation is having an impact on all sectors of the national economy. The question arises: when will declining companies be able to recover, will they be able to make the profits typical of their pre-epidemic management, and if so, when? Can we live in the future the way we lived in the past? Whether humanity will realize, that the growing differences between continents, countries, people are only creating larger controversies, and at last we do not only realize, but act in a responsible way for the sake of equality for all.

Nemzeti szinten a versenyképesség a gazdaságpolitikai döntések központi kérdése, de vizsgálata során a fenntarthatóság fogalmával együtt kell górcső alá vetni őket. Ennek az az oka, hogy hosszú távon csak azok a gazdaságpolitikai döntések bizonyulnak helyesnek, melyek az adott nemzet természeti, társadalmi és gazdasági értékeit megőrizve, fenntartható módon képesek a versenyképességet növelni. Tanulmányunkban empirikus kutatáson alapuló, számos szakirodalom felhasználásával szekunder kutatást végezve azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők befolyásolták a vizsgálatunk alá vont 9 közép- és kelet-európai ország fenntartható versenyképességét 10 év távlatában, és melyek azok az alapvető tényezők, amelyek figyelmen kívül hagyásával versenyképességi esélyei a jövőben romolhatnak. Külön fejezetben bemutattuk a „közepes jövedelem csapdáját”, és az abban való bennragadásra utaló jeleket. Ismertettük ezen csapda elkerülés és/vagy az abból való kilábalást segítő tényezőit. Úgy véljük, hogy a világban zajló események, és az azokra adandó válaszreakciókat alapjaiban meghatározza, hogy az adott ország éppen csak rövidtávon – tűzoltási jelleggel –, vagy hosszú távon, stratégiai szemüvegen keresztül vizsgálja meg fenntartható gazdálkodásának, versenyképességének alapjait. A GSCI-index összetevői annak komplexitásából kifolyóan világos és reális képet mutatnak be az országok versenyképességéről. Egy biztos, a jövő teljesen más lesz, mint a múlt és a jelen. Az elmúlt pár év megtanított minden országot, hogy gazdaságát úgy kell irányítania, hogy az az állandó változásokra, bizonytalanságokra és a növekvő kockázatokra felkészült legyen bármikor. Ez azt jelenti, hogy a versenyképesség alapjait meghatározó tényezőket minden nemzetnek kiemelt fontossággal kell kezelnie, és mindemellett országának, gazdaságának ellenálló képességét, válságálló képességét erősítenie szükséges. Tanulmányunk hétköznapi módon ismerteti a témát. Ajánljuk éppen ezért mindazok számára, akik felelősségteljesen, hosszú távon gondolkodva, az országuk nemzeti vagyonának gyarapítását és minden állampolgár jólétének növelését tarják döntéseik vezércsillagának. Minden további olyan döntés, mely ezek rovására jön létre, alapjaiban károsítja a nemzetet.