This paper presents a systematic review that examines the influence of human resource management (HRM) on financial performance in cooperative enterprises, utilizing the PRISMA approach. To gather relevant resources, we formulated a search strategy using predefined keywords such as “HRM”, “Financial Performance”, and “Cooperative”. After applying the inclusion criteria (full articles, online accessibility, English language, and relevance to the topic), 26 articles were selected for review. The findings of this analysis reveal a positive relationship between HRM practices and financial performance, with HRM driving both efficiency and profitability. High-performing HRM functions enhance employee productivity while ensuring personnel welfare and improving the organizational climate. Modern HRM practices are crucial in increasing employee engagement, fostering innovative cultures, and improving operational efficiency. These practices directly affect financial performance by linking employee engagement with product quality, profitability, and retention. Based on the studies reviewed, this paper contributes significantly to the existing literature and offers key conclusions that can be drawn from the findings.

The significance of the pharmaceutical and commercial sectors in the national economy has noticeably intensified, as a result of the COVID-19 pandemic. The main objective of this study was to gain a better insight into the main management characteristics of the actors in the sector. It was assumed that more efficient management of financial investments (acquisitions, loans) caused higher risk financial investment decisions in the pharmaceutical industry in order to place companies in a better position in view of equity investors, illustrated best as the profitability of equity (ROE). This paper examined one possible means of covering the extremely high indirect costs (R&D, marketing) of pharmaceutical companies, also justified by the restructuring of the industry and the effect of investments in long term financial instruments on the ROE of the same business entities. Built on the EMIS database, the analysis only used the indicators of those companies operating in the pharmaceutical industry in Visegrad countries for 2019. The authors sought to draw conclusions about possible management characteristics of the entire pharmaceutical sector of these countries using cluster analysis and linear regression. The initial assumption, or main hypothesis of the study, was that in one of the countries studied or for those businesses operating above a certain revenue category, the impact of a company’s risk-taking (which can also be expressed in terms of asset-based financial income) on profitability, may appear or intensify. The performed studies did not show a strong correlation between the explanatory and profit variables either at the national level or at the level of groups formed by regional market position. In other words, the extremely high level of indirect costs were mostly covered by sales of successful cash products, and companies not indebted to suppliers undertook significant risks in the field of financial investments, thereby offsetting the positive impact of the latter on earnings.

Like large companies, the small, and medium-sized businesses need also all the information to ensure the efficiency and effectiveness of their business by making sound management decisions. Compared to large companies, SMEs have significant development potential, which can be created in part by the companies themselves, possibly through the introduction of new-modern management - business administration methods or economic policy measures (= targeted and efficient support system), which, by stimulating R & D & I processes, serves to increase competitiveness and contribute more and proportionally to domestic GDP and exports. The analysis presented in the study covers the controlling knowledge of the leading SMEs of the Northern Great Plain Region, the conscious or unconscious application of controlling tools, the assessment of succession, customer and supplier valuation and certain areas of managerial accounting. Overall, it can be concluded from the small sample size that the use of controlling tools is proportional to the size of the business, but nevertheless, many mid-size business executives do not require the collection and analysis of insider information that could explicitly help decision making for example through advanced costing procedures. A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

In today's global economy, there is a substantial shift from manufacturing to services, which challenges both economic policymakers, business stakeholders, owners, suppliers, competitors, and ordinary people: restructuring will encourage all economic players to learn how to adapt to new trends. That is why our research focuses on innovation and the ability of companies to create value. The IT sector is currently one of the fastest-growing and most innovative sectors within the service industry. The success of IT companies is greatly determined by their ability, how to make effective use of their intangible assets at their disposal, including intellectual capital, which is defined as a non-financial asset. So the question may arise: how is it possible to quantify and in monetary terms the intellectual capital of the companies to be examined? That is why, we calculated for the most successful Hungarian IT companies the widely recognized index, the VAICTM index, for which domestic calculations are not yet available. Indeed, this indicator eliminates the lack of information stemming from reporting standards by the methodology relying on publicly available financial reporting data. The indicator itself is a top indicator whose two main sub-indicators quantify the effectiveness of intellectual capital and physical capital. Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét? A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAICTM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti.

A digitalizáció egy olyan folyamat, amely minden ágazatban teret hódít, így a digitális technológiák nélkül elképzelhetetlen a modern mezőgazdaság is. A digitalizáció szerves részét képezik az IKT eszközök, az IoT és a Big Data is. A precíziós mezőgazdálkodás egyik alappillére a digitális technológiák alkalmazása. A KAP 2023-2027-es időszakra kilenc általános célkitűzést fogalmazott meg, az egyik átfogó célkitűzése a mezőgazdaság digitalizációja (Európai Bizottság, 2021). A digitális eszközök használata által jelentősen nő az adatok mennyisége, ezért szükséges a vállalati információs rendszerekben történő integrálás, amelyek segítik a gazdálkodói döntéshozatal hatékonyságát. A precíziós mezőgazdaság fogalma lassan beépül, összekapcsolódik a Smart Farming vagyis a Mezőgazdaság 4.0 fogalmába, ugyanakkor a precíziós mezőgazdálkodás működése egyre inkább egy integrált farmmenedzsment rendszerré válik és hatással van a teljes termékpályára. A farmmenedzsment szoftverek, adatelemző programok, mobilapplikációk a digitális mezőgazdaság alappillérei, amelyek többféle szempontból is segítik a gazdákat, és amelyek használata által a gazdaság irányítása egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabb. A jelenlegi kutatás célja, hogy bemutassa az IKT szerepét a mezőgazdaságban, azokat a mobilapplikációkat és szoftvereket, amelyek az európai és romániai piacon is elérhetőek a gazdák számára, illetve betekintést nyújtson a precíziós mezőgazdálkodás alakulásában az európai és a romániai piacon.

In our study, we examine consumer preferences for innovative online banking services among students in business and management education. To achieve our research goal, we conducted a discrete choice experiment with the target group. The alternatives of our hypothetical decision situations included in our experiment were characterized by the possibility of ATM smartphone integration, the availability of real-time banking, the availability of NFC payment, and the cost per transaction. Based on our model estimates, we found that all three examined services (ATM smartphone integration, real-time banking, NFC payment) have a positive perception among respondents, while the increase in cost has a negative effect on the respondents’ sense of utility. The results of the latent class model estimated in order to address the preference heterogeneity highlighted the existence of a consumer group with very strong preferences and thus a high willingness to pay (average HUF 70) towards the existence of the NFC service. Male students with a non-Debrecen resident in higher-level vocational training are more likely to be included in this class. Tanulmányunkban az innovatív online banki szolgáltatások irányába tanúsított fogyasztói preferenciákat vizsgáljuk gazdálkodástudományi képzésben résztvevő hallgatók körében. Kutatási célunk elérése érdekében diszkrét választási kísérletet hajtottunk végre az elemezni kívánt célcsoporttal. A kísérletünkben szerepeltetett hipotetikus döntési helyzeteink alternatíváit az ATM-okostelefon integráció lehetősége, a valós idejű banki ügyintézés rendelkezésre állása, az NFC fizetés elérhetősége és a tranzakciónkénti költség jelentették. Modellbecsléseink alapján megállapítottuk, hogy mindhárom vizsgált szolgáltatás (ATM-okostelefon integráció, valós idejű banki ügyintézés, NFC fizetés) pozitív megítélést élvez a kitöltők körében, míg a költség emelkedése negatívan hat a megkérdezettek hasznosságérzetére. A preferencia-heterogenitás kezelése érdekében becsült látens osztályú modell eredményei rávilágítottak arra, hogy létezik egy fogyasztói csoport, amely nagyon erős preferenciákat, és ezen keresztül magas (átlagosan 70 Ft-os) fizetési hajlandóságot mutat az NFC szolgáltatás meglétének irányába. Ezen osztályba pedig nagyobb valószínűséggel kerülnek felsőoktatási szakképzésben résztvevő, nem debreceni lakcímmel rendelkező férfi hallgatók.