The present study explored the types of stressors faced by rhythmic gymnastics athletes, their parents, and coaches. Semi-structured interviews with 12 participants—four gymnasts, five coaches, and three parents—were analyzed using reflexive thematic analysis in a theory-driven framework. The categorizations of sport-related stressors for the parents, coaches, and gymnasts were based on existing theories. The results showed that both the gymnasts and the coaches predominantly noted mastery-avoidance goals in terms of performance, while the interviews with parents mostly indicated performance-avoidance goals. All three groups of participants consistently reported a detrimental atmosphere in rhythmic gymnastics. For instance, they emphasized the stress related to inadequate communication between the concerned parties. Moreover, all parties believed that having a lean body was linked to success in the competitive world of rhythmic gymnastics. The present study provides insight into some of the potential major stressors and the related subjective experiences affecting athletes socializing in the same sporting environment.

The present study explored factors potentially influencing parental involvement. A total of 1260 parents ( M_age = 43.54, SD = 5.10) completed an online form including demographic questions, questions on their children’s sport participation, and three self-report measures (Parental Involvement in Sport Questionnaire (PISQ), Competitive State Anxiety Inventory 2 (CSAI-2), and Perceived Autonomy Support Scale for Exercise Setting (PASSES)). Possible predictors of the four assessed types of parental involvement were tested with hierarchical linear regression models. The significant predictors were the parent’s gender, her/his sporting experience (or the lack thereof), and the child’s current stage of sport participation. Furthermore, significant associations were found between directive parental behavior and state anxiety and between parental praise/understanding and autonomy support, which were independent of the parent’s gender and sporting experience, and of the child’s age and sport injuries. The obtained results expand the existing knowledge of the complexity of parents’ importance in children’s sport career.

(1) Background: Although parental behavior is known to be an important source of influence, relatively few studies have examined the factors possibly contributing parental stressors as being directly related to their children’s sport socialization. The present study explored the relative importance of related parental stressors and the associations between these stressors and various types of parental involvement. (2) Method: A total of 1260 parents completed an online form including demographic questions, questions on their children’s sport participation, and three self-report measures (PSSS, PISQ, and PASSES). (3) Results: The results revealed that the multiple linear regression models for overall parental stress were statistically significant. The significant predictors were the parent’s educational level, the child’s current stage of sports participation, and the child’s sport injury (or the lack thereof). Furthermore, the stressors perceived by parents were positively associated with parental direct behavior and pressure. (4) Conclusions: Parents are under more stress as their child’s stages of sport development increases, if their child has already had a sports injury, and the parents’ directive behavior and experienced stress were significantly associated. The obtained results expand the existing knowledge of the complexity of parents’ importance in children’s sports careers.

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja az Edzői Viselkedés Kérdőív (Coaching Behaviour Questionnaire) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 490 fős kényelmi mintán (234 férfi és 256 nő, átlagéletkor = 19,49 év; SD = 5,05 év) ellenőriztük. Az Edzői Viselkedés Kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív, a Sportmotiváció-2 Kérdőív, az Edző-Sportoló Kapcsolat Kérdőív, valamint a Sportverseny Pillanatnyi Szorongás Skála. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredményeképpen az Edzői Viselkedés Kérdőív kétfaktoros elméleti modelljének illeszkedési mutatói megfelelőnek bizonyultak (χ ² = 386,36;df = 89; TLI = 0,90; CFI = 0,91; RMSEA = 0,08 [90% CI = 0,07 – 0,09]; SRMR = 0,07). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága elfogadható (Negatív reakció Cronbach-α = 0,87, Támogatás Cronbach-α = 0,87). A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező korrelációkat kaptunk a Támogatás alskála és az észlelt autonómiatámogatás, az önbizalom, a sportmotiváció típusai és az edző-sportoló kapcsolat minősége között (r = –0,29 – 0,90; p < 0,001), a Negatív reakció alskála mindezeken a skálákon túl szignifikáns kapcsolatba hozható a sportolói állapotszorongással is (r = 0,21 – 0,25; p < 0,001). Következtetések: Az Edzői Viselkedés Kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető. Background and aims: The purpose of the study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the Coaching Behaviour Questionnaire and examine the reliability and validity of this questionnaire. Methods: 432 athletes were involved in this study (mean age = 19.49; SD = 5.05; men = 234; women = 256). Besides the above-mentioned questionnaire, the Sport Climate Questionnaire, the Sport Motivation Scale-2, the Coach-Athlete Relationship Questionnaire, and the Competitive State Anxiety Inventory-2 were applied for the validation. Results: The confirmatory factor analysis supported the two-dimensional theoretical model (χ ² = 386.36;df = 89; TLI = 0.90; CFI = 0.91; RMSEA = 0.08 [90% CI = 0.07 – 0.09]; SRMR = 0.07), that indicated an acceptable fit to the data. Internal consistency of the subscales (Negative activation Cronbach’s α = 0.87, Supportiveness Cronbach’s α = 0.87) proved to be adequate. Examination of construct validity revealed positive relationships among Supportiveness subscale and self-determined motivation, autonomy-supported coach behaviour, self-confidence and coach-athlete relationship (r = – 0.29 – 0.70), and negative relationship among the Negative activation and the trait anxiety in addition to the below mentioned scales (r = 0.21 – 0.25). Discussion: The Hungarian version of the CBQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure.

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja a Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív magyar változatának (PISQ-H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése.Módszer: A keresztmetszeti kutatás keretében a kérdőív érvényességét és megbízhatóságát 13-21 év közötti (M = 16,76 év; SD = 2,79 év) 471 fős (40,3% fiú és 54,2% lány, 5,5% hiányzó adat) kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív is.Eredmények: A feltáró faktoranalízis során négy elkülönülő faktort kaptunk (Dicséret és támogatás, Szülői nyomásgyakorlás, Aktív bevonódás, valamint Direkt, kontrolláló viselkedés). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,640,85). A mérőeszköz időbeli stabilitásának vizsgálata során szignifikáns (p < 0,001), pozitív irányú, erős teszt-reteszt korrelációs együtthatókat kaptunk (Dicséret és támogatás alskála: r(67) = 0,82; Szülői nyomásgyakorlás alskála: r(67) = 0,81; Direkt, kontrolláló viselkedés alskála: r(67) = 0,93; és Aktív bevonódás alskála: r(67) = 0,94. A konstruktum validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-mérsékelt erősségű korrelációt kaptunk a PISQ-H két alskálája és az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív között (r = 0,30–0,56; p < 0,001).Következtetések: A Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív kérdőív magyar változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja a Szabadidős Testedzés Motivációja Skála (Physical Activity and Leisure Motivation Scale, PALMS) magyar változatának (PALMS–H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: 893 fő vett részt a vizsgálatban (nférfi = 428, átlagéletkor = 33,7 év; SD = 11,79 év). A PALMS–H mellett a Sportmotivációs Skála II-t (SMS-II) alkalmaztuk. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis támogatta a PALMS–H nyolcdimenziós elméleti modelljét, megfelelő illeszkedési mutatókat kaptunk [χ²(893) = 3427,77; p < 0,01; GFI = 0,95; TLI = 0,94; CFI = 0,94; RMSEA = 0,07]. Az alskálák belső konzisztenciája egy kivételével (Külső elvárások, Cronbach-α = 0,58) megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,85–0,91). A skála invariánsnak mutatkozott a nemeket tekintve. A konstruktumvaliditás vizsgálata során szignifikáns, mérsékelt, illetve erős kapcsolatot mutatott az Elsajátítási cél és az Örömérzet az SMS-II-vel mért intrinzik motivációjával (r = 0,53–0,70), integrált (r = 0,41–0,47), identifikált (r = 0,32–0,60) és introjektált szabályozásával (r = 0,36–0,37). Gyenge, illetve közepes erősségű (r = 0,20–0,47) kapcsolatot találtunk a PALMS–H kérdőív többi alsklálája és az SMS-II öndeterminált viselkedésre utaló skálái között. Következtetés: A PALMS magyar nyelvű változata megfelelő, megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a testmozgás motivációs hátterének mérésére.