Monotony in a gluten-free (GF) diet can be a challenge because of a limited choice of acceptable cereal sources. This study investigates the potential of five types of differently coloured lentils in the development of GF cookies using rice flour as a reference. Raw materials (lentil flours) and cookies were characterised in terms of physicochemical parameters (e.g., crude protein content, total phenolics and flavonoids, antioxidant properties, colour, pH); additionally, geometry, baking loss and texture profile were determined for the cookies. A sensory acceptance test was also conducted to find out consumer preferences regarding rice versus different lentil cookies. Results showed that lentil cookies were superior to rice control in terms of higher crude protein (12.1–14.8 vs. 3.8 g/100 g), phenolic (136.5–342.3 vs. 61.5 mg gallic acid equivalents/100 g) and flavonoid (23.8–75.9 vs. 13.1 mg catechin equivalents/100 g) content and antioxidant capacity (0.60–1.81 vs. 0.35 mmol trolox equivalents/100 g), as well as lower hydroxymethyl-furfural content (<1 vs. 26.2 mg/kg). Consumers preferred lentil cookies to rice ones (overall liking: 6.1–7.0 vs. 5.6, significant differences for red and brown lentils), liking especially their taste (6.3–7.0 vs. 5.5). Depending on the target parameter, whether physicochemical or sensory, these lentil flours can be promising raw materials for GF bakery products.

Gluten-free (GF) diets often become nutritionally imbalanced, being low in proteins and fibers and high in sugars. Preparing GF foods with improved nutritional value is therefore a key challenge. This study investigates the impact of different combinations of whey protein (11.9%), inulin (6.0%) as dietary fiber, and xylitol (27.9%) as a sweetener used in the enrichment of green- and red-lentil-based gluten-free cookies. The cookies were characterized in terms of baking loss, geometric parameters, color, texture, and sensory profile. The results showed that these functional ingredients had different impacts on the lentil cookies made of different (green/red) lentils, especially regarding the effect of fiber and xylitol on the volume (green lentil cookies enriched with fiber: 16.5 cm³, sweetened with xylitol: 10.9 cm³ vs. 21.2 cm³ for control; red lentil cookies enriched with fiber: 21.9 cm³, sweetened with xylitol: 21.1 cm³ vs. 21.8 cm³ for control) and color (e.g., b* for green lentil cookies enriched with fiber: 13.13, sweetened with xylitol: 8.15 vs. 16.24 for control; b* for red lentil cookies enriched with fiber: 26.09, sweetened with xylitol: 32.29 vs. 28.17 for control). Regarding the textural attributes, the same tendencies were observed for both lentil products, i.e., softer cookies were obtained upon xylitol and whey protein addition, while hardness increased upon inulin enrichment. Stickiness was differently influenced by the functional ingredients in the case of green and red lentil cookies, but all the xylitol-containing cookies were less crumbly than the controls. The interactions of the functional ingredients were revealed in terms of all the properties investigated. Sensory analysis showed that the addition of whey protein resulted in less intensive “lentil” and “baked” aromas (mostly for red lentil cookies), and replacement of sugar by xylitol resulted in crumblier and less hard and crunchier products. The application of different functional ingredients in the enrichment of lentil-based gluten-free cookies revealed several interactions. These findings could serve as a starting point for future research and development of functional GF products.

This study explores the potential of some commercially available plant proteins to increase the protein content of gluten free cookies produced from green lentil flour. Isolates from hemp seed, brown rice, yellow pea, and pumpkin seed were investigated. Cookies were additionally enriched with inulin and matcha tea. Products were characterized in terms of physicochemical parameters (e.g., crude protein content, total phenolics and flavonoids, antioxidant activity, and color). Additionally, technological properties including geometry, baking loss, and texture profile were determined, and a sensory profile test was conducted. The replacement of a quarter of lentil flour with plant proteins increased the protein content (control: 12.4% vs. 15.1–20.4%), but suppressed the polyphenol content, resulting in reduced antioxidant capacity (3.13 vs. 2.14–2.69 mmol TE/100 g). The geometry, texture properties, and color of the cookies were affected by all the proteins investigated. The biggest difference was shown in the case of using yellow pea (YP) protein, which showed the highest browning index (YP: 66.36 vs. 42.63–63.45) and spread ratio (8.38 vs. 5.63–6.39) among the samples tested. The sensory attributes of the cookies, such as tea notes, surface homogeneity, crunchiness, and crumbliness, proved to be negatively affected by the plant proteins, which may be a limitation for consumer acceptance.

A tejcukorérzékenyek, tejfehérje-allergiások, vagy növényi alapú étrendet követők számára mindennapi élelmiszernek számítanak a tej helyettesítésére szolgáló növényi italok. Az egészségügyi szempontok mellett a növényi italok választásának oka lehet például az állat- és környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság is. A piacon már számos különböző tejhelyettesítő ital megtalálható, amelyek közül a legelterjedtebbek a szójából, mandulából, rizsből és kókuszból készült italok. A szója tápanyagtartalom tekintetében kiemelkedő a többi italalapanyaghoz képest. A lencse a szójához hasonló előnyös beltartalommal és számos pozitív élettani hatással rendelkezik, azonban jelenleg egy gyártó kínálatában sem található lencseital. Jelen tanulmány célja olyan vörös lencse alapú ital fejlesztése volt, melynek érzékszervi tulajdonságai hasonlítanak a piacon kapható szójaitalokéhoz. Referenciának a szójaalapú Dream&Joya Almond Protein italt választottuk. Az alapitalt vörös lencse korpából, só és víz hozzáadásával készítettük Vegital növényi italkészítő segítségével. Az előállítási technológiát áztatással, enzimes (amiláz) kezeléssel és centrifugálással bővítettük. A lencsét mandulával, kókusszal és rizzsel kombináltuk. A fejlesztések során a technológiai lépések, illetve az alapanyagok kombinálásának hatását vizsgáltuk. Meghatároztuk a minták fehérségi indexét, viszkozitását és szárazanyagtartalmát. Az italok érzékszervi jellemzésére profilanalízist alkalmaztuk. A minták nyers fehérjetartalmát Kjeldahl-módszerrel (N×6,25) vizsgáltuk. A technológiai lépések közül az enzimkezelés és a centrifugálás nélkül nem lehetett a referenciához hasonló viszkozitást elérni. A centrifugálás hatására a szárazanyagtartalom is jelentősen csökkent. A rizzsel való kiegészítés nem befolyásolta az italok fehérségi indexét, azonban kedvezőtlen hatást gyakorolt a viszkozitásra. A mandulával és kókusszal való kombinálás a viszkozitásra nem volt szignifikáns hatással, míg a fehérségi indexet kedvezően befolyásolta. Az érzékszervi bírálat alapján kisebb-nagyobb mértékben mindegyik vizsgált lencseital esetében érezhető volt a lencse íz és illat, ami hozzájárulhatott a referenciához viszonyított alacsonyabb kedveltségi pontszámhoz. A bírálók véleménye alapján a mandulát és kókuszt is tartalmazó lencseital állaga hasonlított legjobban a tejéhez. A kombinált lencseitalok fehérjetartalma elmaradt a referenciáéhoz képest, azonban a piacon lévő gabona és mandula alapú növényi italokhoz képest így is kiemelkedő.

In the last couple of decades, the nutritional role and perception of gluten became controversial. In one hand, gluten proteins play a central role in determining the baking quality of wheat and other cereals. On the other hand, hypersensitivity reactions triggered by gluten in susceptible individuals have become subjects of growing interest. Of these gluten-related disorders, with an estimated global prevalence of 1%, the most important one is celiac disease (CD), which is an autoimmune disorder accompanied by villous atrophy. CD can manifest in a wide range of symptoms, its only treatment option is a lifelong gluten-free (GF) diet. To support compliance to this diet, current EU legislation maximizes the gluten-content of products sold with a GF label in 20 mg/kg. It necessitates accurate quantification of gluten in this low concentration range. The method-of-choice for this purpose is the immunoanalytical-based ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay). However, validation of different ELISA methods and the comparability of their results and, consequently, the reliability of the data they provide is problematic. The major goal of this paper is to introduce the analytical and protein chemistry issues behind this problem and the efforts to improve the conditions of the methodology. We are also including the special role of oats in the GF diet in an attempt to provide the widest possible overview of the food safety and analytical challenges represented by gluten.

A glutén, vagy sikér fehérjék táplálkozás-élettani szerepe és megítélése az utóbbi évtizedekben kettőssé vált. A glutén fehérjék egyrészt központi szerepet töltenek be a búza és más gabonák sütőipari minőségének kialakításában. Másrészt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek olyan túlérzékenységi reakciók, melyeket szintén a glutén fehérjék váltanak ki az arra érzékeny populációban. A glutén által okozott rendellenességek közül 1% körüli globális előfordulásával az egyik legjelentősebb a lisztérzékenység, vagy más néven cöliákia, mely a vékonybél bolyhainak sorvadásával járó autoimmun betegség. A tünetek széles skáláját okozhatja, jelenleg egyetlen ismert kezelési módja az élethosszig tartó gluténmentes diéta. A diéta betartásának elősegítésére a jelenleg érvényes EU szabályozás 20 mg/kg-ban maximalizálja a gluténmentesként értékesíthető termékek gluténtartalmát. Ez pedig szükségessé teszi a glutén mennyiségének minél pontosabb meghatározását ebben az alacsony koncentráció-tartományban. A meghatározás rutinmódszere az immunanalitikai elven működő ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay). A különböző ELISA módszerek validálása és eredményeik összehasonlíthatósága, vagyis az általuk szolgáltatott adatok megbízhatósága azonban problémát jelent. Cikkünk fő célkitűzése az ennek hátterében álló analitikai és fehérjekémiai kérdések, valamint a módszertan feltételrendszerének javítását célzó törekvések bemutatása. Emellett kitérünk a zab gluténmentes diétában betöltött különleges szerepére is, így kísérelve meg minél szélesebb körben rálátást nyújtani a glutén által képviselt élelmiszerbiztonsági és analitikai kihívásokra.