Trees in public open spaces are an important part of the urban green space system, which has to adapt to increasingly difficult conditions due to urbanisation, climate change and human activity. Green spaces are a major factor in improving the microclimate, helping to protect biodiversity and playing an important aesthetic role, so they need to be preserved and enhanced. In our country, since the 2000s, a large number of studies and civil initiatives have highlighted the importance of green spaces, but typically from a quantitative approach. However, improving the quality of planting is an equally important task. Our research assesses the canopy cover of trees in open spaces in Budapest in terms of planting density, with a focus on the planting distance of trees in certain squares and streets and the resulting cover values. In our studies, we have considered the quantitative and qualitative variation in crown canopy cover at the time of planting and in maturity, so we can formulate ideal planting suggestions based on the environment, requirements and characteristics (crown shape, growth vigour) of each taxa. In the series of case studies, we first studied the woody species of one of the most important intermodal nodes of Budapest, Móricz Zsigmond Square and Bartók Béla Street. The canopy cover of the square reaches the ideally defined minimum canopy cover of 25-30% in 5-7 years. Considering canopy cover and planting density, it was found that in 2023 the canopy cover of the trees in the Móricz Zsigmond square averages 13%, while at maturity it will cover more than 50%. This means that about half of the tree crowns will be able to have the highest potential impact in terms of ecosystem services.

Climate change may strongly modify the habitat conditions for many woody plant species. Some species could disappear from their natural habitats and become endangered, while others could adapt well to the changed environmental conditions and continue to survive successfully or even proliferate more easily. A similar process can occur within the artificial urban environment as the hitherto popularly planted urban trees may suffer from the extremities of the urban climate. However, among the planted taxa, there are species that spread spontaneously and appear as weeds in extensively managed gardens. In our study, we evaluated the native and non-native species involved in spontaneous spreading in the institutional garden of Buda Arboretum (Budapest) during the COVID-19 period in 2020–2021 when entry was prohibited, and maintenance went on in a restricted, minimal level. We investigated the correlation between spontaneously settling and planted individuals, and then performed multivariate analyses for native and non-native spreading plants for spatial and quantitative data. During our studies, we observed the spontaneous spreading of 114 woody species, of which 38 are native and 76 are non-native. Taking the total number of individuals into account, we found that, in addition to the 2653 woody species planted, a further 7087 spontaneously emerged weeds developed, which creates an additional task in the maintenance.

A városi zöldfelületek rendszerében kulcsszerepet töltenek be a közterületen álló fák, melyeknek egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az urbanizáció, a klímaváltozás és az emberi beavatkozások hatásai miatt. A zöldterületek jelentősen javítják a mikroklímát, támogatják a biológiai sokféleség megőrzését, és esztétikai értékük is jelentős, ezért védelmük és fejlesztésük kiemelten fontos. Kutatásunk a budapesti szabadterek lombkorona-fedettségét értékeli a telepítési sűrűség függvényében, különös figyelemmel a terek és utcák fás szárú növényeinek telepítési távolságára és az ebből adódó borítottsági értékek összehasonlítására. Vizsgálataink során figyelembe vettük a telepítéskori, jelenkori és a teljesen kifejlett lombkorona arányának mennyiségi és minőségi változásait, hogy az egyes fafajok igényeit és sajátosságait (koronaforma, növekedési erély) figyelembe véve ideális telepítési ajánlásokat fogalmazhassunk meg. Második esettanulmányunk során a Szent Gellért tér faállományát vizsgáltuk. Az értékelés során megállapítottuk, hogy a lineáris facsoportok egyedei – taxontól függetlenül – habitusuk, lombkoronaformájuk és telepítési sűrűségük alapján közel ideális feltételek mellett fejlődnek, és várhatóan a jövőben is jól fejlődhetnek. Ezzel szemben a zöldkazettákban álló fák közül elsősorban a facsoport külső egyedek bizonyulnak hosszú távon is értékesnek az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából. A jelenlegi nyílt lombfelületek aránya 97%, mely a vizsgált szabadterek között a legjobb értékek közé tartozik, azonban a fák kifejlett korában a zöldkazettában ez az arány 52%-ra, míg a lineárisan ültetett facsoportok esetében 71%-ra esik vissza ezért kijelenthető, hogy a zöldkazettákban álló taxonok a rossz telepítési sűrűség következtében jelentősen akadályozni fogják egymás fejlődését és kedvező hatásaikat sem képesek teljes mértékben kifejteni majd a jövőben.

Allées used to be the essential artistic tools and indispensable parts of the strictly architectural, formal Baroque gardens. Beyond the practical purposes of edging paths and garden ways for walking, hunting, or horse and carriage riding, allées played a vital role in marking visual and landscape connections and thus the spatial projection of the noble estate, its wealth, and social rank. In Historical Hungary, Baroque architecture and garden art appeared in German-Austrian and French examples in the 18th century. The Széchenyi Linden Allée is an outstanding linear garden space of Baroque Garden art at Nagycenk, West Hungary. The generous composition, created by the prominent Count Széchenyi family in the mid-18th century, has remained a magnificent entity in the landscape ever since. Despite barely two hundred years of detected or unknown environmental or habitat changes, as early as 1942, the allée received a nature conservation nomination. More than a half-century later, in 2002, the allée became a historical and landscape aesthetical heritage within the Fertő-Hanság Cultural Landscape World Heritage site. Unfortunately, the once magnificent tree lines have severely eroded in recent decades due to mature trees’ subsequent death, inadequate replacement, lack of regular maintenance and tree care, and effects of climate change. In recent years (2011, 2018), landscape and horticultural analyses and visual and instrumental tree assessments were performed to help the conservation and rebirth of the allée, maintain the mature trees, and restore the landscape within a long-term renewal plan. Along with the 2018 survey and plan, the short-term maintenance works were completed in 2019–2020. This study, based on site surveys in 2022 and 2024, aims to identify the results of the primary management, analyses the vitality of mature trees after crown reductions, and then proposes a resilient and sustainable regeneration method with the habitat, cultural, natural, and genetic heritage, and the feasible maintenance contexts in focus. As proposed in the 2018 plan, the reproduction of mature trees started in 2020 and resulted in well-developing grafts for a later allée restoration. Due to the challenges of climate change, the regeneration project requires a special, long-term restoration management plan with a special focus on the still vital and possible remaining mature trees, the well-growing individuals from previous replanting, and the nursery school seedlings conserving the genetic heritage of the Széchenyi lime trees with long-viability capacity.

A klímaváltozás és szélsőséges időjárás következtében a növényzet kiemelten fontos az élhető és fenntartható városok létrehozásához. Kutatásunk a Magyarországon őshonos fákra és cserjékre összpontosít, vizsgálva azok fenológiai fázisait és klímatűrő képességét. Eredményeink alapján az őshonos növények nehezen tolerálják a városi környezet kihívásait, viszont ökológiai vonzatuk kiemelkedő a hazai ökoszisztéma megőrzésében. Kutatásunk hozzájárul a városi növényalkalmazás és fenntarthatósági stratégiák fejlesztéséhez, kiemelve az őshonos taxonok megfelelő kiválasztásának fontosságát a városi zöldterületek kialakításában.

Kecskemét városfejlődése során egy sűrű beépítésű központi városmag alakult ki alacsony zöldfelületi intenzitással, ezért a belterületi zöldfelületi rendszerben jelentős szerepet tölt be a városközponti gyalogos téregyüttes. A kecskeméti Főtér eredetileg a kereskedelmi utak találkozásában kialakult, történelmi jelentőségű piactér rendezésével és körbeépítéséve (Füzi & Walter, 2005), majd 1976-ban gyalogos zónává való átalakításával (Gutai, 2005) és a 2000-es évek elején zajló rekonstrukcióval (Építészműhely Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft., 1994) nyerte el mai formáját. A fásított és burkolt, köztéri alkotásokkal, vízarchitektúra elemekkel, variábilis építészeti megjelenésű térfalakkal határolt, intenzíven fenntartott és nívós megjelenésű köztér együttes, nemcsak egy reprezentatív városi szabadtér, de jelentős növényállománya miatt klímakondicionálás szempontjából is meghatározó zöldfelületi-rendszer alkotó elem. Kutatásunk során célunk Kecskemét főterére vonatkoztatható környezeti- és klímakockázatok megismerése volt. Ehhez olyan módszertant dolgoztunk ki, melynek alapját azok az építészeti és tájépítészeti elemek összegyűjtése képezte, melyek hatással vannak a lokálklíma alakítására, így a humánkomfortra is.