Trees in public open spaces are an important part of the urban green space system, which has to adapt to increasingly difficult conditions due to urbanisation, climate change and human activity. Green spaces are a major factor in improving the microclimate, helping to protect biodiversity and playing an important aesthetic role, so they need to be preserved and enhanced. In our country, since the 2000s, a large number of studies and civil initiatives have highlighted the importance of green spaces, but typically from a quantitative approach. However, improving the quality of planting is an equally important task. Our research assesses the canopy cover of trees in open spaces in Budapest in terms of planting density, with a focus on the planting distance of trees in certain squares and streets and the resulting cover values. In our studies, we have considered the quantitative and qualitative variation in crown canopy cover at the time of planting and in maturity, so we can formulate ideal planting suggestions based on the environment, requirements and characteristics (crown shape, growth vigour) of each taxa. In the series of case studies, we first studied the woody species of one of the most important intermodal nodes of Budapest, Móricz Zsigmond Square and Bartók Béla Street. The canopy cover of the square reaches the ideally defined minimum canopy cover of 25-30% in 5-7 years. Considering canopy cover and planting density, it was found that in 2023 the canopy cover of the trees in the Móricz Zsigmond square averages 13%, while at maturity it will cover more than 50%. This means that about half of the tree crowns will be able to have the highest potential impact in terms of ecosystem services.

A városi zöldfelületek rendszerében kulcsszerepet töltenek be a közterületen álló fák, melyeknek egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük az urbanizáció, a klímaváltozás és az emberi beavatkozások hatásai miatt. A zöldterületek jelentősen javítják a mikroklímát, támogatják a biológiai sokféleség megőrzését, és esztétikai értékük is jelentős, ezért védelmük és fejlesztésük kiemelten fontos. Kutatásunk a budapesti szabadterek lombkorona-fedettségét értékeli a telepítési sűrűség függvényében, különös figyelemmel a terek és utcák fás szárú növényeinek telepítési távolságára és az ebből adódó borítottsági értékek összehasonlítására. Vizsgálataink során figyelembe vettük a telepítéskori, jelenkori és a teljesen kifejlett lombkorona arányának mennyiségi és minőségi változásait, hogy az egyes fafajok igényeit és sajátosságait (koronaforma, növekedési erély) figyelembe véve ideális telepítési ajánlásokat fogalmazhassunk meg. Második esettanulmányunk során a Szent Gellért tér faállományát vizsgáltuk. Az értékelés során megállapítottuk, hogy a lineáris facsoportok egyedei – taxontól függetlenül – habitusuk, lombkoronaformájuk és telepítési sűrűségük alapján közel ideális feltételek mellett fejlődnek, és várhatóan a jövőben is jól fejlődhetnek. Ezzel szemben a zöldkazettákban álló fák közül elsősorban a facsoport külső egyedek bizonyulnak hosszú távon is értékesnek az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából. A jelenlegi nyílt lombfelületek aránya 97%, mely a vizsgált szabadterek között a legjobb értékek közé tartozik, azonban a fák kifejlett korában a zöldkazettában ez az arány 52%-ra, míg a lineárisan ültetett facsoportok esetében 71%-ra esik vissza ezért kijelenthető, hogy a zöldkazettákban álló taxonok a rossz telepítési sűrűség következtében jelentősen akadályozni fogják egymás fejlődését és kedvező hatásaikat sem képesek teljes mértékben kifejteni majd a jövőben.

Allées used to be the essential artistic tools and indispensable parts of the strictly architectural, formal Baroque gardens. Beyond the practical purposes of edging paths and garden ways for walking, hunting, or horse and carriage riding, allées played a vital role in marking visual and landscape connections and thus the spatial projection of the noble estate, its wealth, and social rank. In Historical Hungary, Baroque architecture and garden art appeared in German-Austrian and French examples in the 18th century. The Széchenyi Linden Allée is an outstanding linear garden space of Baroque Garden art at Nagycenk, West Hungary. The generous composition, created by the prominent Count Széchenyi family in the mid-18th century, has remained a magnificent entity in the landscape ever since. Despite barely two hundred years of detected or unknown environmental or habitat changes, as early as 1942, the allée received a nature conservation nomination. More than a half-century later, in 2002, the allée became a historical and landscape aesthetical heritage within the Fertő-Hanság Cultural Landscape World Heritage site. Unfortunately, the once magnificent tree lines have severely eroded in recent decades due to mature trees’ subsequent death, inadequate replacement, lack of regular maintenance and tree care, and effects of climate change. In recent years (2011, 2018), landscape and horticultural analyses and visual and instrumental tree assessments were performed to help the conservation and rebirth of the allée, maintain the mature trees, and restore the landscape within a long-term renewal plan. Along with the 2018 survey and plan, the short-term maintenance works were completed in 2019–2020. This study, based on site surveys in 2022 and 2024, aims to identify the results of the primary management, analyses the vitality of mature trees after crown reductions, and then proposes a resilient and sustainable regeneration method with the habitat, cultural, natural, and genetic heritage, and the feasible maintenance contexts in focus. As proposed in the 2018 plan, the reproduction of mature trees started in 2020 and resulted in well-developing grafts for a later allée restoration. Due to the challenges of climate change, the regeneration project requires a special, long-term restoration management plan with a special focus on the still vital and possible remaining mature trees, the well-growing individuals from previous replanting, and the nursery school seedlings conserving the genetic heritage of the Széchenyi lime trees with long-viability capacity.

Seed-sown wildflower meadows are becoming increasingly important in our cities. One of the best methods is to design low-maintenance green spaces with an ecological approach. They can be used either to create perennial beds or to enrich and replace larger areas of regularly mown grass. Seeded surfaces are closer to a functioning ecosystem. The seed mixtures available in Hungary include seeds of native and non-native species, but due to a lack of time or resources, they have not been tested and have been in the field almost immediately. With our research, launched in autumn 2023, we tried to fill this gap and established seed-sown perennial beds in Budapest (Hungary), in ten plots in different media, using a seed mix of native species (96 taxa). Our experiment is an attempt to answer the question of what makes a seed-sown herbaceous plantation successful in the long term in an urban environment. Which species will emerge first, in which medium and which will persist in the long term? What will be the cover, diversity of the plots, the phenology of each species at different times of the year and to what extent does this depend on the medium and the frequency of irrigation? Which taxa will appear in each growing medium, and will there be taxa that can only develop in certain media? The study reports on the first experiences of the long-term study, according to which there were dynamically developing stands, but we observed a basically negative correlation between rapidly developing media and diversity. The most diverse species set was provided by the andesite aggregate medium, followed by green roof substrate, then demolition rubble with sand and sand.

Nature can contribute to human well-being in many ways, positively affecting not only our physical health but also our mental health. Urban green spaces and their vegetation make a significant contribution to improving the quality of the urban environment, in particular by reducing the effects of climate change, sequestering pollutants mitigating the urban heat island effect. In addition to mitigating the negative impacts of human activity, they play an important role in enhancing the aesthetic quality of the urban environment and the identity and character of the place. Plants, through the ecosystem services they provide (ES), are therefore essential for improving the resilience of cities, the quality of life of their inhabitants their attachment to place. The concept and system of ES has become an increasingly widely used and emphasized concept over the last few decades. There is a large body of literature available on the services provided by plants, with particular emphasis on trees. But herbaceous plants are usually less emphasized, which is the focus in this research, their role being somewhat underestimated due to their smaller size, leaf mass, and shorter life span . Based on a review of the relevant literature, this research investigates the functions that herbaceous plants can play in urban green space ecosystems and the services they can provide to the people living in their surroundings. Our goal is to ensure that when designing urban herbaceous surfaces, the maximisation of context-appropriate ES should be included and emphasised in the plant selection criteria.

A városi zöldfelületeknek hatalmas szerepük van az urbánus környezet minőségének javításában és az ott élők életminőségének növelésében. Nemcsak rekreációs lehetőséget biztosítanak, hanem nagyban hozzájárulnak az emberek fizikális és mentális egészségéhez, már puszta látványukkal is jelentősen csökkentik a városi környezet és életforma által felerősített stresszt. Ezek mellett a növények pozitív környezeti hatásai közé tartozik az ökoszisztéma funkcionalitásának támogatása, a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a városi hősziget hatás enyhítése, és többek között elősegítik a városi környezetminőség javítását is. A növények azonban nem csak az emberi jelenlét negatív hatásait enyhítik, hanem hozzájárulnak a környezet esztétikai értékének növeléshez, a hely identitásának és az ott élők helyhez való kötődésének erősítéséhez. A növényzet által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokban (ES = Ecosystem Services) kiterjedt méretük miatt kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a fáknak, azonban jelen kutatásunkban – a szakirodalom áttekintésére alapozva – azt vizsgáljuk, hogy az egyes lágyszárú fajok milyen hatással lehetnek a városi zöldfelületek ökoszisztéma-funkcióira és milyen szolgáltatásokat nyújtanak a környezetükben élők számára.