Introduction: The purpose of our study was to evaluate the effectiveness of low-to moderate intensity aerobic training on cardiorespiratory functions in chronic unconditioned stroke patients. The oxygen uptake efficiency slope (OUES) and the ventilatory threshold (VO₂-VT) could represent the aerobic capacity in submaximal test. Our study examined the application of the submaximal parameters for evaluating aerobic capacity of chronic stroke patients. Materials and methods: In our assessor-blinded controlled pilot study 37 patients were randomized into 2 groups named: intervention group (IG, n: 21) and control group (CG, n:16), respectively. Cardiorespiratory functions were evaluated by ergospirometer before and after the 4-week (20 days) program. Both groups participated in daily occupational therapy (30 minutes) and conventional, customized physiotherapy CG (60 minutes), IG (30 minutes). Only IG performed aerobic training by bicycles (30 minutes) aiming to reach low-to moderate training intensity. Outcome measures included peak oxygen uptake (VO₂ peak), OUES, VO₂-VT, functional exercise capacity 6-Minute Walking Test (6MWT) and Functional Independence Measure. Results: Thirty-five subjects completed the study. The VO₂ peak uptake was very low in both groups (IG: 11.9 mL/kg/min, CG: 12.45 mL/kg/min) and did not improve after the program, but submaximal parameters such as VO₂-VT (P < .01) and OUES (P < .001) have shown significant improvement, but only in IG regardless of insufficient impact on VO₂ peak. Each participant in both groups was unable to permanently reach the moderate intensity zone. Functional Independence Measure changed for the better in both groups, but 6MWT only in the IG. Discussion and Conclusions: Four-week exercise training even at low intensity by lower limb cycle ergometer may provide benefit on aerobic and functional capacity without improvement of VO₂ peak on unconditioned chronic stroke patients.

Background: Obesity poses an enormous public health and economic burden worldwide. Visceral fat accumulation is associated with various metabolic and cardiovascular consequences, resulting in an increased prevalence of atherosclerotic conditions. We aimed to examine the impact of low-and moderate-intensity aerobic training on several anthropometric and cardiorespiratory parameters and markers of atherosclerosis, including inflammation, serum levels of lipoproteins and adipokines of extremely obese patients in poor condition. Methods: Forty severely obese patients were recruited and randomized into two groups, Group 1 and Group 2, for a six-week inpatient study. Group 1 received moderate-intensity (40–60% heart rate reserve) and Group 2 received low-intensity (30–39% of heart rate reserve) aerobic training combined with resistance training. The patients’ cardiorespiratory functions were assessed by ergospirometry. Anthropometric data were recorded, body composition was analyzed and functional tests were performed. We also investigated serum lipids and high-sensitive C-reactive protein levels and calculated the homeostatic model assessment-insulin resistance indices and adipokine levels as predictive biomarkers. Results: Functional abilities and some biochemical parameters, such as homeostatic model assessment-insulin resistance, serum lipids, apolipoprotein A and apolipoprotein-B improved in both groups in a positive direction. However, cardiorespiratory capacity and the serum levels of high-sensitive C-reactive protein and Lipocalin-2 decreased, while irisin and paraoxonase 1 increased significantly, but only in Group 1. Conclusions: Six weeks of aerobic training, regardless of its intensity, could induce favorable changes in functional tests, body composition and serum lipids, even in severely obese, extremely unconditioned patients in both groups. However, moderate-intensity aerobic training should at least increase cardiorespiratory capacity and yield a better lipid profile oxidative status and inflammation profile.

La maladie de Parkinson (MP) avancée est caractérisée par la présence de complications motrices et non motrices qui ont un impact significatif sur l’aut...

A SARS-CoV-2-fertőzés okozta pandémia nagy kihívás világszerte. A döntően légúti károsodást okozó járvány intézményi ellátásának alappilléreit az akut és az intenzív ellátás adja. Ugyanakkor, a túlélők funkcionális állapotának és életminőségének javítása, valamint a szövődmények hatásának csökkentése érdekében a rehabilitációnak kiemelt jelentősége van. Becslések szerint az elbocsátott betegek 40-50%-a igényel valamilyen egészségügyi támogatást, illetve 4-5%-uk fekvőbeteg-rehabilitációt. A respiratórikus rendszer érintettsége mellett a Covid-19 okozta cardiovascularis hatások (szívelégtelenség és myocarditis, akut coronariaszindróma, ritmuszavar, vénás thromboembolia) is részei a szisztémás gyulladásos folyamatoknak, melyek a hospitalizált betegek 7–28%-át érinthetik, továbbá tartós életminőség-romláshoz és munkaképesség-elvesztéshez vezethetnek. Az összefoglaló a rendelkezésre álló tudományos adatbázisok, szakértői konszenzusok és európai szakmai társasági ajánlások alapján mutatja be a posztakut-Covid kardiológiai rehabilitáció és ezen belül a fizikai gyakorlatok ajánlott módját, feltételeit, intenzitását. Kitér a munkába és a sporttevékenységhez való visszatérés javasolt feltételeire. A strukturált tréning a kardiológiai rehabilitáció egyik igen fontos és alacsony kockázatú eleme, amely csökkenti a cardiovascularis komplikációkat, a thromboemboliás szövődményeket, a szisztémás gyulladást és a mortalitást, javítva a funkcionális felépülést és az endothelfunkciót. A fizikai tréning tervezését a betegek komplex felmérése kell, hogy megelőzze. Rizikófelmérés, teljesítőképesség és funkcionális felmérések szükségesek az egyénre szabott tréning intenzitása, gyakorisága és a mód kiválasztása érdekében. Mindez megfelelő szekunder prevenciós gyógyszeres kezeléssel, monitorozással, dietoterápiával és pszichoterápiával kell, hogy párosuljon a fokozatosság elvének betartása mellett. A konszenzusajánlások hangsúlyos szerepet javasolnak az otthoni (home-based), illetve a telerehabilitációnak, figyelembe véve a re - habilitációt is sújtó járványügyi kapacitásokat érintő korlátozásokat.