Gábor Koncz

Dr. Gábor Koncz

orcid

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

10Years (2017-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
7 July 2020 in Sustainability
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KKKonrád Kiss
Konrád Kiss
CRCsaba Ruszkai
Csaba Ruszkai
ASAntónia Szűcs
Antónia Szűcs
GKGábor Koncz
Gábor Koncz
The scientific examination of short food supply chains is justified by consumer interest and their role in the European Unions’ subsidy policy and rural development. In our current article, we present the results of a consumer survey of more than a thousand people from Hungary. It was conducted in the North Hungarian (rural) region. Our research goals were: (1) To access consumer demand for short food supply chains and to determine the characteristics of consumers who prefer local foods; and (2) to examine the role of short food supply chains in rural development by a territorial comparison. The results showed that consumers’ willingness to pay a theoretical premium for local products was high (averagely +20.7%). Compared to that, we considered their monthly purchased quantity low. We found a statistically valid, yet weak, correlation that on a monthly basis, the purchase of local products was more significant for consumers from smaller settlements and villages than those from (greater) cities. Furthermore, there were factors in some consumers’ preferences that indicated a greater interest for small producers’ goods. Although it was not possible to assess the absolute demand of the studied rural area, these results (at a certain level) confirm the potential of short food chains in rural development.

14 December 2022 in Acta Carolus Robertus
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
IBIstván Bazsik
István Bazsik
BZBujdosó Zoltán
Bujdosó Zoltán
GKGábor Koncz
Gábor Koncz
A mezőgazdaság forradalmi vátozáson megy át. Az ipar robbanásszerű technológiai fejlődése oly mértékű, hogy az a 4. ipari forradalomnak tekinthető. Ez a folyamat begyűrűzött az agrárium területére és így már mezőgazdaság 4.0-ról is beszélünk, amelynek az agrárium teljes területén az információs technológiára alapuló innováció jelent a motorját. A mezőgazdaság esetében számos ok miatt elkerülhetetlen, a termelési hatékonyság növelése, amely a K+F+I azaz a kutatás, fejlesztés és innováció eszközeivel érhető el. Az exponenciálisan fejlődő technológia számos pozitív eredménnyel jár, hisz nő a termelés hatékonysága és volumene, emelkedik a minőség, magasabb szintű automatizációt és valós idejű optimalizációt tesz lehetővé. Mindezek ellenére veszélyeket is hordoz magában. A veszélyek közül jelen írásban a hazai gazdálkodókat markánsan terhelő problémák és az abból való kiút elvi alapjai kerülnek megvilágításra. A kevésbé fejlett országok –ideértve a Magyarországot is – agrárgazdálkodói a mezőgazdaság 4.0 által produkált technológiai innovációkat nem képesek megfelelő tempóban a saját gazdaságukba integrálni és hatékonyan felhasználni, mivel még a mezőgazdaság 3.0 vívmányait sem tudta magáévá tenni a gazdálkodók többsége, így a modern technológiához való tényleges hozzáférésük is egyre kétségesebb. Hazánkban az agrár szektor kis és középvállalkozásai különösen kitettek annak, hogy szubjektív és objektív okokból egyaránt megfosztottá válnak a modern technológiáktól. Ez a helyzet nem, vagy rendkívül nehezen oldható fel. Fogalomként az agrár depriváció szóösszetétellel fogalmazható meg legpontosabban a helyzet, mivel a megfosztottság tartós, a kitörés e helyzetből igen nehéz, a szakadék pedig a fejlett gazdaságokhoz képest akkor is nő, ha a deprivált vállalkozás technológiai színvonala stagnál, de sajnos jellemzőbb, hogy az eszközök avulásával inkább romlik, így az megfosztottság – azaz a technológiai fejlődési lemaradás és a gazdaság eszközeinek avulása – is erősödik.

1 June 2023 in European Countryside
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
BLBarbara Le-Dai
Barbara Le-Dai
GKGábor Koncz
Gábor Koncz
DHDávid Hajdú
Dávid Hajdú
KLKatalin Lipták
Katalin Lipták
The primary aim of adult training for job seekers is to help participants reintegrate into the labour market as soon as possible. The high unemployment rate and the low employment rate in the examined area (Szabolcs-Szatmár-Bereg county) led the Hungarian Government to retrain job seekers. The aim of the study is to examine the spatial pattern of training for registered job seekers and its effectiveness in helping them to find a job in the primary (or secondary) labour market. The research was carried out using secondary data, provided by the Ministry of Innovation and Technology and the National Employment Service in Hungary. Our research has highlighted the territorial links between human resources, adult learning and job opportunities. Adult training and public employment opportunities had a strong impact on the development of the labour market.

1 January 2018 in Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
GKGábor Koncz
Gábor Koncz
ASAntónia Szűcs
Antónia Szűcs
DDDóra Nagyné Demeter
Dóra Nagyné Demeter
A tanulmány középpontjában a gazdaság fejlődésének térbeli dimenziói állnak, amelyek bemutatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisainak feldolgozása alapján került sor. Az Észak-magyarországi régiógazdaságának térbeli folyamatait a személyi jövedelemadó, valamint a társasági adóbevallás kiemelt adatai mellett a gazdasági aktivitásra és a demográfiai folyamatokra (különös tekintettel a vándorlásra) vonatkozó információkkal elemeztük. Megvizsgáltuk, hogy a régió térszerkezetét hagyományosan meghatározó centrumok és tengelyek jelentősége hogyan változott az ezredfordulót követően. Kiemelt figyelmet fordítottunk az „Északkelet-magyarországi innovációs tengely” mentén,valamint a régió külső- és belső periféria területein lezajlott folyamatokra. Azt követően, hogy az elmaradott régiót 2005 és 2010 között további leszakadás jellemezte az országos átlaghoz képest, a 2010-es években már egyértelműen a felzárkózás jelei mutatkoztak. A belföldi jövedelem bővülése egyes periférikus térségekben kifejezetten látványos volt, azonban a vállalkozások bruttó hozzáadot tértéke továbbra is a városokra és néhány vidéki kulcstelepülésre koncentrálódik. Hosszabb távon a kedvezőtlen népesedési folyamatok szabhatnak gátat a további fejlődésnek.

1 January 2025 in Comitatus Önkormányzati Szemle
Verified
Journal Article
Closed access
GBGergely Ármin Bogdán
Gergely Ármin Bogdán
GKGábor Koncz
Gábor Koncz
SHSzilárd Hegedűs
Szilárd Hegedűs
A kutatás célja a magyarországi települési önkormányzatok működési költségvetési mozgásterének és forrásszerkezeti mobilitásának felmérése volt a 2015 és 2023 közötti időszakban. Az elemzés aggregált és települési szintű pénzügyi adatok feldolgozásán, valamint a mobilitási folyamatok vizsgálatára Markov-lánc modellezésen alapult. Eredményeink szerint az önkormányzati alrendszer pénzügyi mozgástere számottevően csökkent: a működési bevételek GDP-arányosan 5,75%-ról 4,36%-ra mérséklődtek, a szabadon felhasználható források köre pedig a helyi iparűzési adó (HIPA) felhasználási kötöttségeinek bevezetésével harmadára szűkült. A HIPA-bevételek reálértéken nőttek, ám forráskoncentrációjuk rendkívül magas és tartós maradt, az alacsony bevételű települések 95%-a nem tudott kitörni helyzetéből. A működési kiadások konvergenciát mutattak, azonban a települési szintű elemzés feltárta, hogy 2020 és 2023 között az önkormányzatok 71%-a küzdött legalább egy évben működési hiánnyal. Következtetésünk, hogy a csökkenő GDP-arányos forrástömeg, a felhasználási kötöttségek növekedése és a saját bevételek alacsony mobilitása együttesen szűkítik a gazdálkodási mozgásteret. Ez a tendencia komoly kihívást jelent a helyi közszolgáltatások színvonalának fenntartása és a település-specifikus igények kielégítése szempontjából.

4 March 2020 in Studia Mundi – Economica
Verified
Journal Article
Open access
DHDávid Hajdú
Dávid Hajdú
GKGábor Koncz
Gábor Koncz
Az emberi erőforrások fokozódó jelentősége miatt az egész életen át tartó tanuláskoncepciójának megvalósítása nélkül nem beszélhetünk versenyképes tudásalapú társadalomról. A felnőttképzésnek a időről-időre megújuló, versenyképes munkaerő biztosításán túl fontos szerepe van a munkaerőpiacról kiszorult potenciális munkavállalók integrálásában. A felnőttképzésbe beiratkozottak száma alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarországon a második helyet foglalja el Budapestet követően. A megye hátrányos helyzetű járásaiban, településein átlag feletti azoknak a felzárkóztató képzéseknek a részaránya, amelyek az alacsonyan képzett, munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportokat szólítanak meg. Kérdőíves vizsgálatunkat az ő körükben végeztük el, feltárva általános szociális helyzetüket, valamint az oktatással és munkavállalással kapcsolatos attitűdjüket.