In this study, the effects of cutting speed and feed rate on the roughness parameters R_a, R_z, R_sk, R_ku, R_pk, R_vk, and A₂ were examined during machining with coated carbide tools in a dry environment. The authors introduced the R_vk/R_pk ratio, a coefficient that facilitates a simpler evaluation of surface wear resistance. Specifically, if this ratio is greater than 1, the surface is more wear-resistant, while values less than 1 indicate a higher tendency for surface wear. The Taguchi OA method was used to analyze and identify the significance of technological parameters on output characteristics. Based on the results, it was established that feed rate has the greatest impact on all output characteristics. The highest cutting force was measured at a cutting speed of 60 m/min and a feed rate of 0.15 mm/rev, attributed to the fact that at lower cutting speeds, the base material does not soften while the cross-sectional area of the chip increases. To achieve the lowest R_a and R_z surface roughness, a cutting speed of 100 m/min and a feed rate of 0.05 mm/rev are recommended. If the goal is to enhance surface wear resistance and improve oil retention capability, machining with a cutting speed of 80–100 m/min and a feed rate of 0.15 mm/rev is advisable, as the coarser machining increases both the R_vk/R_pk ratio and the oil-retaining pocket size, which together improve the wear resistance of the machined surface.

A cikk hengeres fogaskerék kontúrjának alapprofillal történő analitikus generálását mutatja be. Bemutatja az általános helyzetű evolvens egyenleteit, a csúcsos-, nyújtott- és hurkolt evolvens keletkezését. Részletesen kitér a fogkontúrt alkotó görbe szakaszok típusára, paramétereire, kezdő- és végpontjuk meghatározására. A bemutatott módszer segítségével nagy pontossággal generálható az evolvens profilú fogaskerék kontúrja, ami számos további vizsgálathoz – FEA, csúszás, zaj stb- biztosítja a megfelelő bemeneti geometriát.

A fogaskerek mint gépészeti eszközök már a múltban is nagy figyelmet kaptak, mivel az nagyon megkönnyítette a különböző mechanizmusok működését. Manapság már a fogaskereket nagyon sokféle technológiával és azon belül eljárással gyártsák. Ezek közül egyre elterjedtebb a műanyagból készült fogaskerek alkalmazása. Ennek eredményeként a véges elemes módszerek egyre jobban terjednek ezen területen, mivel az anyagválasztás egyre jobban a tömegcsökkentés, generatív tervezés és az ún. lattice felületek felé irányul.

A cikk az önhajtású forgó szerszámmal (Self-propelled rotaring tool - SPRT) történő forgácsolási megmunkálások során szerzett tapasztalatokat mutatja be. Kevés magyar nyelvű cikk és kutatási eredmény született, amely valószínűleg a szerszámok kutatása során fellépő problémák még nem teljes megoldása miatt is lehet. A cikkben bemutatom a szerszám felépítését, működését, rövid történeti áttekintését, az eddigi tapasztalatokat, amelyek által megismerhető a jelenlegi helyzet a szerszámmal kapcsolatban. Emellett rámutatok fontos problémákra is, amely problémák feltárása, megértése, és ezekre történő megoldási lehetőségek megadása remek alapot szolgáltat a szerszám esetében a jövőbeni kutatási, fejlesztési irányokra.

A szerző bemutatja a nehezen forgácsolható anyagokat, azok tulajdonságait. Összefoglalja az egyes ötvözeteknél a pozitívumokat és a negatívumokat, kiemelve a forgácsolhatóságot. Ezután levonva a következtetéseket javaslatot ad új fejlesztési irányokra, amelyek ezen ötvözetek forgácsolhatóságának javítását szolgálja.